A Szlovákiai Városok Uniója beolvasott a „nagypolitikának”
A Szlovákiai Városok Uniója elnökségi ülést tartott Komáromban, majd azt követően sajtótájékoztatót, melyben kitértek a Most-Híd azon javaslatára, mellyel jelentősen megrövidítenék az önkormányzatok bevételi oldalát, illetve elemezte Szlovákia 2030-ig szóló stratégiai vízióját.
A szervezet mintegy 40 várost tömörít, azaz mintegy 1,6 milliónyi lakost képvisel. A sajtótájékoztatót a Városok Uniójának vezetője, Richard Rybníček, Trencsén polgármestere vezette, aki el is mondta, hogy talán
nagyobb legitimitással szólnak, mint a parlamenti képviselők többsége, akiknek csak a pártlistán való részvételük adta meg a lehetőséget a döntési jogkörhöz.
Ezzel ellentétben a polgármesterekre maguk a polgárok szavaztak, és sokszor többen, mint az egyes képviselőkre.
Rybníček szerint a parlamenti képviselet sajnos nincs annyira közvetlen kapcsolatban a polgárokkal, mint az önkormányzatok képviselői, ezzel is magyarázható, hogy a „nagypolitika” az elmúlt időszakban számtalan olyan javaslatot tett le, illetve fogadott el, mellyel az önkormányzatokat lehetetlen helyzetbe hozta és hozza.
Szociális csomagok, új feladatkörök, adócsökkentések sorozatát hozzák, melyet végeredményben a községekkel fizettetik meg,
ez viszont a polgárok életszínvonalának csökkenéséhez, a községektől elvárt szolgáltatások szűkítéséhez vezet.
A sajtótájékoztató apropóját az is adta, hogy a közeljövőben fog a parlament számos hasonló kérdésről dönteni, közöttük is talán a legfontosabb a Most-Híd által javasolt adómentes alap emelése. A javaslatot populista javaslatként értékelte, hiszen
igaz, hogy a polgároknak ez által az adóhivatalnak kevesebb jövedelmi adót kell fizetniük, de az önkormányzatoknak a bevételkiesésre a politika már azt javasolja, hogy mindezt teremtse elő helyi adók emelésével.
A témával részletesen foglalkoztunk a Kormányzati zsebcselek c. cikkünkben.
Keszegh Béla polgármester elmondta, hogy az iskolai ingyen-ebédek miatt beruházásokat kellett elvégezni, és további működési költségekre számítanak. Érintette őket a közalkalmazottak javasolt 10 százalékos béremelése, a minimálbér emelése, a járdák hókotrásának biztosítása, és egyéb feladatok, amelyek már
Komárom esetében milliós pluszköltséget okoztak, és ehhez járulna még 500 ezer eurónyi bevételkiesés,
amennyiben megszavazzák a Most-Híd javaslatát.
Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek a megoldása rendszerszintű reformot igényelne, és erről is szólt a második téma, ahol felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a Szlovákia 2030-ig szóló stratégiai vízió elfogadása folyamán vegyék figyelembe azokat a javaslatokat, amelyeket a Városok Úniója készül előterjeszteni. Az Únió őszre ígér egy átfogó önkormányzati koncepciót, ahol módosítani szeretnék az önkormányzatok kompetenciáit, ezek finanszírozását, de kitérnének a közigazgatási beosztásra, vagy akár a képviseleti rendszerre is.
Kérdésünkre elmondták, hogy javaslatuk szerint
nincs szükség az állam által meghatározott megyei felosztásra, hanem azt szeretnék, hogy a regionális együttműködések alulról építkezve természetesen alakulnának ki,
és ehhez kapcsolódnának a szükséges kompetenciák. A megyéknek a jelenlegi rendszerét megszüntetnék, mert életképtelennek tartják, amelyek
nem a történelmi hagyományok, vagy a természetes régiók alapján lettek meghatározva, hanem a politikai szándék alakította ki őket.
Ezt talán a Felvidék kisalföldi részének magyarsága tudja legjobban bizonyítani.
Hasonlóan a parlamenti képviseleti rendszerben is szeretnék, ha megjelenne a parlamenti lista mellett a régiók képviseleti rendszere, amely már komoly rendszerszintű beavatkozás lenne az ország alkotmányos berendezkedésébe. Az alapelveik viszont kétségkívül a szubszidiaritás elvén állnak, kérdés, kíváncsian várjuk őszre a javaslat megjelenését.
