Kormányzati zsebcselek

Matus Tibor 2019. július 20., 21:16

Mondják, a szlovák költségvetés köszöni, jól áll. Számolnak is vele, hogy az idén a közszféra kiadásai nem lesznek nagyobbak, mint a bevételei. Természetesen a választások közeledtével a kormánykoalíció pártjai sem maradtak tétlenek, és mindegyikük előállt a maga közérzetjavító csomagjával.

Az intézkedések közül a legnagyobb vitát a Most-Híd javaslata váltotta ki, amely az adómentes alap emelésével csökkentené a jövedelemadót.

Mondhatjuk ügyes, hiszen nem a maga vagy a kormány pénzét osztotta, hanem az önkormányzatoknak szánt adóbevételekből kíván lefaragni.

Ami igaz is, hiszen az önkormányzatok legjelentősebb bevétele a természetes személyek jövedelemadójából származik. Ezt a típusú beszedett adót 70–30%-os arányban osztják szét a helyi és a megyei önkormányzatok között. A hidasok érvelésében is van igazságtartalom, mert valóban jelentősen növekedett az általunk befizetett adótömeg, és miért ne lehetne ebből lecsippenteni, hogy a választópolgárnál egy kis népszerűséget szerezzünk.

 Az alábbiakban vizsgáljuk meg a fenti állítások igazságtartalmát a Pro Civis polgári társulás grafikonjainak segítségével. Az első táblán látható, hogy az önkormányzatok szintén megérezték a 2008-as válságot, hiszen bevételeik mintegy 20 százalékkal csökkentek.

Fotó: Pro Civis

Azért látható, hogy a kormány nagyon kreatívan (adósság) emelni tudta a bevételeit, így a teljes közszféra bevételeiben nem igazán csapódott le a válság. Persze az életnek mennie kell tovább, a feladatokat el kell látni, így tehát látványos megszorításokat nem látunk a kiadások területén. A 2. táblából viszont kitűnik, hogy a válságból való kilábalás után az önkormányzatok nem kezdték el feleslegesen szórni a pénzt, csak egy kicsit engedtek a nadrágszíjon.

Fotó: Pro Civis

 

 Persze minden önkormányzat egyedi eset, de ha mint egészre tekintünk, a válság utáni önmérsékletnek meg is lett az eredménye. Elég a harmadik ábrára tekinteni, és láthatjuk, hogy az önkormányzatok adósságállománya minimálisan emelkedett, míg a teljes közszféráé megduplázódott.

Képgalériánk:
Fotó: Pro Civis

 Az adósságállomány nagyságát nem szívesen emlegeti a kormány, hiszen jobban mutat a GDP-arányos adósságráta. Mivel a költségvetés összeállításakor 4,5 százalékos bővüléssel számoltak, ezért az adósságráta tovább csökkenhet, a GDP 47,3 százalékára, amit, látva a folyamatokat, szinte biztosan nem lehet betartani. Valójában az idén 45,7 milliárdra, további 1,75 milliárd euróval növekszik a közszféra adósságállománya.

A javaslat kapcsán érdemes elmondani azt is, hogy míg a kormány a saját kiadásainak 10 százalékos növelését tervezi, addig az önkormányzatok és a megyék kiadásainál csak 1,9–2,6%‑os emelkedést terveznek, ami már jócskán alatta marad az ország gazdasági teljesítménye bővülésének.

Valóban hatékonyan használjuk fel ezt a pénzt?

A kormányzat teljesítménye egyre inkább megkérdőjelezhető. A jó idők szeleit nem használta ki, csak a lendület vitte tovább az országot, annak is elsősorban a boldogabbik részét. Semmi újat nem tudott kitalálni, nem tudott a jövőbe fektetni, a komoly beruházásokba, az oktatásba, a családpolitikába. Látszatkormányzás zajlott, ahol okosan kellett elosztani a bevételeket, hogy minden koalíciós partner jól járjon. A lassulás pedig már érezhető.

Az önkormányzatoknál? Ez már nehezebb kérdés, mert minden egyes önkormányzat más. Elsősorban a helyben élőknek kell valós ítéletet hozniuk a községi vezetés teljesítményéről.

Maga a javaslat több mindenre rámutat. Az önkormányzatok finanszírozását talán jobb volna a költségvetés bevételeinek bizonyos százalékához kötni. A bebetonozódott jelenlegi rendszer nem ad mozgásteret az adócsökkentésre, ami pedig járható út lenne, és ahogy a magyar példa is mutatja, a költségvetés bevételi oldala sem sínylené meg. De arra is, hogy a jelenlegi kormányzati agytröszt csak toldozgatásokra képes, nem egy általános reformra, indokolt, valós adócsökkentésre.

Magában a Most-Híd-as javaslatban az a legszörnyűbb, hogy ellentétet szít a polgárok és az önkormányzatok között.

Eljátsszák a jófiút, az önkormányzatok pedig hadd vakarják a fejüket, hogy miből fogják az utakat javítani, miből emelik a béreket, miből finanszírozzák az iskolákat, s hogyan fizetik ki az üdülési utalványokat. Azt a 149 millió eurót majd az önkormányzatok úgyis kigazdálkodják. Vagy összehúzzák magukat, vagy megemelik a helyi adókat. Persze, inkább a másodikat várhatjuk.

Vagyis most már nem az adóhivatal, hanem az önkormányzat szedi be tőlünk ugyanazt.

0 HOZZÁSZÓLÁS