A WHO és a világkormányzás
Egyre türelmetlenebb a WHO. Finisébe érkezett ugyanis az ún. pandémiaszerződés jóváhagyása, amelyet az egészségügyi világszervezet próbál ráerőltetni az egész világra. Erről lapzártánk idején szavaz a WHO közgyűlése. Az indok: közösen kell fellépni a járványok kezelésének érdekében. A súlyos kérdésről a napi sajtó szinte alig vagy egyáltalán nem tájékoztat.
A WHO 194 tagállama már két éve megállapodott egy olyan globális egyezmény kidolgozásáról, amely a Covid-pandémia tanulságait felhasználva erősítené a világjárvány megelőzését, a felkészültséget és a válaszlépéseket. Ez üdvözlendő is lenne, hiszen tudjuk, milyen kao-tikus volt a Covid-járvány kezelése.
A WHO, amely most a megmentő szerepében tetszeleg, későn reagált, az Európai Unió pedig gyakorlatilag magukra hagyta a tagállamokat a bajban, majd miután a kormányok maguk próbáltak lépni, méltóztatott felébredni Brüsszel is. Ennek a gyakorlati hasznát leginkább Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője zsebelte be, aki sms-ben bonyolított le milliárdos vakcinaüzletet.
A gond azzal van, hogy a szerződés értelmében a nemzeti kormányok önként ruháznának át döntési jogokat a szervezetre, amivel csökkentenék a nemzeti szuverenitásukat. Magyarán: megvalósulna a háttérhatalom régóta dédelgetett terve a világkormányzásról. Egyelőre „csak” az egészségügy területén. A hangsúly a „csak” szócskán van.
Magyarán: a kormányok feje fölött dönthet az egyes országok sorsáról, aminek messzemenő következményei lehetnek.
A szerződés akkor lép hatályba, ha a WHO-tagállamok évente májusban (mint említettük, lapzártánk idején) Genfben ülésező egészségügyi világközgyűlése konszenzussal vagy többségi szavazással elfogadja azt. Ez szerencsére nem jelenti azt, hogy közvetlenül kötelező érvényű lenne minden nemzetre nézve.
A következő lépésként az országoknak kellene ratifikálniuk a szerződést. A szerződést ellenzők azért bírálják a javasaltot, mert a többi között előírja, hogy a kormányoknak a WHO szabja meg, milyen intézkedéseket kell hozni a lakosság érdekében. A pandémiáról szóló szerződés elméletileg lehetővé tenné, hogy egy államot más államok a nemzetközi jog megsértésével vádoljanak, ha nem teljesíti kötelezettségeit.
Az Euronews cikke szerint a szlovák kormány „aktívan kampányol a szerződés ellen”. Robert Fico miniszterelnök tavaly novemberben kijelentette: „Ezt a képtelenséget csakis a kapzsi gyógyszergyártók találhatták ki, amelyek elkezdték érzékelni egyes kormányok ellenállását a kötelező védőoltásokkal szemben. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter Facebook-bejegyzésben azt írta,
Taraba szerint az eddigi munkadokumentumokból az derül ki, hogy a WHO-nak „joga lenne aláásni az állami szuverenitást és az emberi jogokat.” Ezzel szemben Vladimír Bilčík szlovák EP-képviselő az Euractiv balliberális portálnak azt nyilatkozta, sajnálja, hogy egyes politikai szereplők és a „dezinformációs média” kiforgat fontos témákat. „Hisztériát, hazugságokat és a szuverenitás elvesztéséről szóló beszédeket terjesztenek.”
Ezek szerint az angol kormány is dezinformációs kampány áldozata lett, mivel a britek bejelentették, hogy nem írják alá a szerződést. Donald Trump volt (és remélhetően leendő) amerikai elnök pedig kerek perec kijelentette, megválasztása esetén fontolóra veszi, hogy az USA kilép az egészségügyi világszervezetből. „Az etióp Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz által vezetett WHO a továbbiakban nem lenne más, mint a globális egészségügyi kérdéseket koordináló hatóság” – írta a Magyar Nemzet véleménycikkében tavaly júliusban Fricz Tamás, aki pozitív hírrel is szolgált. „Még szerencse – amiről nem tudósított senki –, hogy június végén (tavaly) Kölnben egy tíz ország jogászaiból összeálló társaság gyűlést tartott, és a leghatározottabban kiállt a WHO-terv bevezetése ellen.
Az Anwalte für Augklarunk nevű szervezet elveti a pandémiás szerződést és azokat a célokat, amelyek szembemennek a jogállamisággal, az emberi szabadságjogokkal, a szubszidiaritás elvével és a nemzetállamok szuverenitásával. A részt vevő tíz ország: Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Csehország, Hollandia, Izrael és Németország. Egyértelműen fogalmaznak: nemet mondanak a totalitarizmusra és nemet mondanak a világkormányzásra, pontosabban annak első, lopakodó lépésére.”
Fricz Tamás azt a tényt is megemlítette, hogy a WHO-t a Big Pharma, Bill Gates és néhány világcég finanszírozza. Vagyis gyakorlatilag (ugye, milyen érdekes?) a gyógyszerlobbi. Ami még ennél is meredekebb: a WHO és a mögötte álló hatalmasságok tudni vélik, hogy egy újabb világjárvány-fenyegetés fog megjelenni, amire gyorsan fel kell készülni. Legalábbis ezt fogalmazták meg egy március 20-án kiadott sajtóközleményükben, sürgetve az államokat, hogy ne sokat hezitáljanak.
Ha hinni lehet ezeknek a szirénhangoknak, akkor nagy veszély leselkedik minden WHO-tagországra, gyakorlatilag a Föld szinte valamennyi országára, hiszen majdnem minden állam tagja a világszervezetnek.
Az új szerződés ráadásul felhatalmazhatja a WHO-t az úgynevezett „félretájékoztatás elleni küzdelemre”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a WHO szabná meg minden vita nélkül, mit kell gondolni az egyes járványokról, hogyan kell látni a vakcinákat, azok esetleges mellékhatásait, vagyis teljes egészében a bármilyen járvánnyal kapcsolatos narratívát. Még szerencse, hogy néhány ország, mint említettük, szembemegy a megállapodással.
2023. szeptember 20-án az ENSZ közgyűlése is tárgyalt a javaslatról, ahol a 194 ország közül mindössze tizenegy szegült szembe a tervezettel (Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Eritrea, Iráni Iszlám Köztársaság, Nicaragua, Orosz Föderáció, Szíriai Arab Köztársaság, Venezuela és Zimbabwe).
A WHO főigazgatója
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz orvosi végzettség nélkül vezeti az egészségügyi világszervezetet. Ő korábban egy olyan etióp kommunista párt vezetője volt, amelyet az USA védelmi minisztériuma előzőleg terrorszervezetnek minősített.
Megjelent a Magyar7 hetilap 22. számában.
