2018. július 14., 13:57

A politikai elemzőből előjött a magyarfóbia

A Tablet TV mai vitaműsorában Juraj Marušiak politológus a V 4-ekről és Ukrajnáról fejtette ki véleményét. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezte, hogy míg korábban Szlovákiára és Romániára gyakorolt nyomást a magyar kisebbség helyzete miatt, most Ukrajnával teszi ugyanezt.

Fotó: TASR

Hozzátette:

A magyar kisebbség Ukrajnában jóval kevésbé jelentős tényező, mint Szlovákiában. De sokan menekülnek onnan Magyarországra. Noha Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de éppen Magyarország nyomására, amely blokkolja az ország és a NATO együttműködését, kénytelen volt hatályon kívül helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyekkel büntetnék az illegálisan megszerzett magyar állampolgárságot."

Úgy látja, Ukrajnában két párt képviseli a magyar kisebbséget. Az egyik a Fidesz-szel keresi a kapcsolatot, a másik az MSZP-hez áll közel. Mindkét tömörülés viszont az autonómiát szorgalmazza, Ukrajna azonban területi integritását féltve határozottan elutasítja azt.

A politológus szerint „Ukrajna és Magyarország viszonya az ukrán oktatási törvény miatt egyébként is feszült, amely az ukrán nyelven folyó oktatást erősítené. A törvény elsődlegesen nem a magyar vagy a román kisebbség ellen irányult, mivel a célja az orosz nyelv dominanciájának a gyengítése.”

A politológus úgy véli, hogy Szlovákia „a józan ész” alkalmazásával járulhatna hozzá a helyzet javulásához.

A továbbiakban a visegrádi országok integrálódásáról fejtette ki a véleményét. Orván Viktor első miniszterelnökségéről (1998-2002) úgy vélekedett, hogy akkor Magyarország a térség éllovasa akart lenni és még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a visegrádi együttműködés nélkül is bejuthat a NATO-ba és az EU-ba, megelőzve a többieket.

Nagy vihart kavart a Beneš dekrétumok felemlegetése is. Akkoriban Németországban is megerősödtek az ilyen hangok, ott a Lengyelországban bevezetett ún. Bierut dekrétumok felülvizsgálatát követelve. Ez az EU-ban és az USA-ban is nyugtalanságot keltett, az amerikai politikusok be is szóltak a németeknek. A V4-ek esetében ez nehezebben csillapodott le, sőt volt idő, már Orbán távozása után, amikor Magyarországot kihagyták a V4-ek tárgyalásairól vagy csak kétoldalú megbeszéléseket folytattak.

Jelenleg a migrációs válság miatt ismét szorosabbá vált a négy ország közötti együttműködés. Ez elsősorban a kötelező migránskvóták elutasításában nyilvánul meg.

Viszont az újonnan csatlakozni kívánó balkáni államok (Szerbia, Macedónia, Montenegró) valószínűleg nagyobb anyagi támogatásban részesülhetnek, ami a Közép-Kelet-Európába irányuló EU-támogatások csökkenésével járhat majd.

Megosztás

Címkék