2019. február 8., 15:00

Ivan Palčo: számomra is dilemma Bugár viselkedése

"A politikusok, hogy udvariasan fejezzem ki magam, nem szívesen vallják be a tévedéseiket, inkább tolják tovább maguk előtt a problémát." Bugár Béla üzleti érdekeltségeiről, famulusairól, a kettejük közt lévő üzleti kapcsolatról társa, Ivan Palčo, a nagyszarvai idősek otthona fő részvényese mesélt a ma7.sk-nak.

Ivan Palčo - Nagyszarva - seniorpark
Galéria
+5 kép a galériában
Fotó: Ma7
Kicsoda Ivan Palčo?
1943-ban született, Pozsonyban szerzett közgazdasági-mérnöki diplomát, majd szinte egészen a rendszerváltásig külkereskedelmi vállalatoknál dolgozott. Legjelentősebb állomásai Londonban és Jemenben voltak. Londonban főképpen az árutőzsdén volt aktív. Nevéhez fűződik az első csehszlovák érdekeltségű londoni fémtőzsdei-cég létrehozása.
A rendszerváltás után megalakította a Palčo Brokers nevű társaságot, amely először áruféleségekkel, majd devizával és értékpapírokkal kereskedett. Elmondása szerint mindmáig ez volt a legnagyobb forgalmat bonyolító pozsonyi tőzsdei brókercég. Önmagát gyakran mint befektetéssekkel foglalkozó bankárt határozza meg. 2005-ben nyugdíjba vonult, viszont azóta is aktív, egyebek mellett a nagyszarvai idősek otthonát tulajdonló társaság fő részvényese. Ebbéli minőségében 2007 óta Bugár Béla szlovákiai magyar politikus vállalkozótársa. A nyilvánosság előtt nem szívesen mutatkozik, interjúnk készültekor az interneten nem volt fellelhető róla egyetlen fotó sem.

Palčo úr, elmondaná röviden, hogy került üzleti kapcsolatba Bugár Bélával?

Először is azt mondanám el, hogy nyugdíjas éveimre készülve kezdtem el tanulmányozni nyugat-európai kimutatásokat, hogy melyik ágazat milyen perspektívát jelent, és innét tudtam, hogy az „ezüst hajszálakba” való befektetés előkelő helyen áll az ilyen listákon. Még nem álltunk Bugár úrral üzleti kapcsolatban, amikor már kinéztem erre a célra a nagyszarvai kastélyt és a hozzá tartozó parkot. Igaz, ezek még akkor elhanyagolt, düledező, csalánnal benőtt ingatlanokat jelentettek. Természetesen tisztában voltam azzal, hogy ez egy magyarok lakta vidék, ezért mindenképpen egy helyi emberrel akartam vállalkozni. Ezt már Dzsingisz kán is tudta, hogy ha idegenben akar az ember valamit elérni, akkor kell egy helybéli is ehhez. Kapóra jött, hogy az újságban olvastam Bugár nyilatkozatát arról, hogy egy hospic létrehozása az álma. Sikerült is eljuttatnom neki az üzenetet, hogy egy olyan ajánlatom van a számára, amit biztosan nem fog visszautasítani.

Ennek előtte már létrehoztam a Parcus részvénytársaságot, 30 millió koronás alaptőkével, és ez a cég megvásárolta a Pongrácz családtól 28 millió koronáért a kastélyt és a hozzá tartozó területet. Bugárral, bár voltak más tervei is, Romániában akart felhőkarcolókat építeni, sikerült megegyeznünk, hogy a Parcus felét megvásárolja. Ekkor a cég már rendelkezett építkezési engedéllyel is.

Fotó:  Ma7

Szóval, kellett egy „helyi ember”.

Igen, de nem ez nem korlátozódott csak Bugárra. Például én már korábban ismertem Czucz urat (Czucz István somorjai magánvállalkozó, egy ideig a Transpetrol állami vállat vezérigazgatója – a szerk. megj.), aki számára értékpapír-kereskedelmet végeztem. Én akkor még nem tudtam, hogy Czucz és Bugár kapcsolatban állnak. Visszatérve a kérdésre, ha nem Bugár, akkor is lett volna valaki helyi a társaságban, lehet, hogy Czucz vagy valaki más itteni illetőségű ember. Így kezdődött.

Tehát akkor ön eladta a cég részvényeinek 50%-át Bugár Bélának.

Igen, eladtam, ugyanolyan áron, mint ahogy azok a cég alapításakor jegyezve voltak, azaz 15 millió koronáért. A Bugártól kapott pénzt nyomban kölcsön is adtam a cégnek, mivel az alaptőkénél nagyobb összegre volt szükségünk, hogy az idősek otthonát a terveknek megfelelően lehessen kialakítani. Bugár ezt a vásárlást részben banki kölcsönből fedezte, aminél én is jelen voltam. Ha jól emlékszem, 7 milliója volt és 8-at vett fel, vagy fordítva, de körülbelül ilyen volt az arány. Ezen felül még szükségünk volt további 15 millióra, amelyet külföldi forrásból szereztem meg, 10 éves futamidőre. Összesen tehát mintegy 60 millió koronára volt szükség, hogy a mostani szintre juthassunk. Ezt a külföldi 15 milliót a tőzsdei múltam alapján nem volt nehéz megszerezni. A kölcsönt én vettem fel, az én „nevem alatt futott”, ténylegesen viszont ez Bugár kölcsöne volt, mivel szeretett volna mindenben, azaz a hitelekben is feles társ lenni. A lényeg, hogy ez a pénz is bekerült a cégbe. Abban megegyeztünk, hogy amíg a kölcsönök nem lesznek visszafizetve, osztalékot nem veszünk fel a cégből, és a részvényeket is csak névértéken, azaz nyereség nélkül lehet továbbadni.

Fotó:  Ma7

Milyen a munkamegosztás önök között?

Tudja, ez nem a parlament, itt nem demokrácia van, hanem demokratikus centralizmus. A vezető eldönt valamit, a többiek pedig önként elfogadják azt (nevet). Bugár egyedüli jogköre ebben a társaságban, hogy egyszer évente kérdéseket tehet fel a közgyűlésen. A válaszokat vagy elfogadja, vagy ha nem ért egyet, akkor eladhatja a részvényeit. Jó sokáig tartott, amíg meggyőztem őt, hogy ennek így kell működnie. De egyébként nem nagyon mutatkozik itt, az elmúlt hat évben kétszer volt talán. Az elején itt voltak a famulusai, akik telebeszélték a fejét, hogy mit és hogyan kellene csinálni, illetve hogy én, mivel már idős vagyok, nem vagyok alkalmas arra, hogy a vállalkozást vezessem. De ez az idő már elmúlt.

Vörös Péterre gondol, akit Bugár egy korábbi interjúban bizalmi embereként nevezett meg?

Igen, így van, de ez már a múlt. Vörös Pétert azóta nem láttam itt, amióta kiléptek az MKP-ből.

Ugyanakkor Vörös Péter neve továbbra is szerepel a cégbejegyzési papíron.

Tudja, itt két cég működik. Számítógépes nyelven úgy mondanám, hogy az ingatlant, vagyis a hardvert a Parcus Rt. biztosítja, a szolgáltatást, vagyis a szoftvert pedig a Senior Park non-profit társaság. Ez utóbbiban alapító Vörös Péter, és ebbéli minőségében nem lehet törölni a cégbejegyzési dokumentumokból.

Ivan Palčo
Ivan Palčo
Fotó:  Ma7

A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a Parcus a Bugár Béla belépését követő majd' egy évtizedben mintegy egymillió eurós, azaz 30 millió koronás nyereséget ért el. Tehát akkor önök ebből egy centet sem vettek fel nyereségrészesedésként?

Igen, így van, hiszen így egyeztünk meg. A cégnek tehát volt 30 millió alaptőkéje és még egyszer ennyi kölcsöne, mindkettő az én nevemhez kötődően. Adódott viszont egy egészségügyi probléma, két éve szívinfarktust kaptam, ami arra késztetett, hogy a külföldi kölcsönt minél előbb adjuk vissza, nehogy esetleg a családomra szálljon és nekik legyen a visszafizetéssel gondjuk. Így felkértem Bugárt, hogy ezt a külföldi kölcsönt valahogy oldja meg, azaz fizesse vissza. Ennek a lejárata egyébként is 2017 végéhez kötődött és a fenti okok miatt nem akartam, hogy a lejárat határideje meg legyen hosszabbítva.

Ez volt tehát Bugár Béla második 15 millió koronás befizetése. Igaz, most már euróban, ami mintegy 500 ezer eurónak felelt meg.

Igen, így van. Ehhez eladta a tulajdonában levő részvények egy részét, illetve, ahogy később megtudtam, eladott bizonyos telkeket, amiről sokat cikkeztek. A részvényeket nekem is felkínálta visszavásárlásra, de mondtam neki, hogy én kereskedő vagyok, amit egyszer eladtam, azt már nem vásárolom vissza. A lényeg, hogy részéről a megegyezett befizetés megtörtént, amiből aztán a Parcus ki tudta fizetni az általam külföldről szerzett kölcsönt. Így természetesen most már nemcsak nekem, hanem Bugár úrnak is tartozik a Parcus Rt. Hozzá kell tennem, kamatmentesen adtuk ezt a pénzt. Az elején én ugyan kértem talán 5%-os kamatot, de már én sem kérem.

Fotó:  Ma7

Palčo úr, tudom, hogy a következő kérdésemet inkább Bugár Bélának kellene feltennem, de mivel ő nem válaszol, csak önhöz fordulhatok. Pénzügyi, befektetési szakemberként mit gondol, miért használja fel valaki a családi megtakarításait, miért adja el a birtokában levő sokat érő telkeket, miért vesz fel kamatra kölcsönt, hogy aztán az így szerzett tőkét egy olyan társaságba fektesse, amely valószínűleg 25 éven keresztül nem fizet osztalékot és a részvényeit eddig se lehetett és még jó ideig nem lehet semmilyen felárral értékesíteni? Hány éves lehet most Bugár? Hatvan felé járhat?

Nem kell folytatnia, értem. Tudja, hogy hívják az ilyen üzleteket? Rossz üzletnek. És igen, Bugár úr nem nagyon fog ebből profitálni. Magam is sokat gondolkoztam ezen a dilemmán és egyetlen magyarázat jutott csak az eszembe. A politikusok, hogy udvariasan fejezzem ki magam, nem szívesen vallják be a tévedéseiket, inkább tolják tovább maguk előtt a problémát. Lehet, hogy ez az egyetlen oka annak, hogy miért ragaszkodik ehhez. Hogy megmutassa, nem hibázott és lehet, hogy majd egyszer eladja a részesedését.

Nézze, én magam abban hiszek, hogy a Nyugathoz való közeledésünk megállíthatatlan, és ahogy ön se tudta évekkel ezelőtt elképzelni, hogy egy tányér halászléért 150 koronát fizessen, úgy az időskorúak társadalom általi megbecsülése is növekedni fog, azaz, hogy egy gondozottra a mostaninál lényegesen többet szánnak majd. Valaha még szégyelleni való dolognak számított, ha valakit öregotthonba adtak, ma viszont már büszkén mondják, hogy a szüleink Nagyszarván vannak! Szóval, bízom benne, hogy egyszer rend lesz itt és akkor az ilyen típusú vállalkozásoknak is tényleges prosperitása lesz! De visszatérve Bugár Bélára. Ha önnek van pénze, akkor azon kell gondolkodnia, hogy hova tegye, mibe fektesse. A mi vállalkozásunk legalább azt biztosítja, hogy a pénze nem veszik el.

Ahogy a szövegben utaltunk rá, néhány kérdést elsősorban Bugár Bélának kellett volna feltennünk, ő azonban sajnálatos módon elzárkózott a válaszadástól - mind ez idáig. Miután ugyanis ismételten elküldtük kérdéseinket a Most-Híd elnökének, megemlítve azt is, hogy időközben üzlettársával, Ivan Palčóval is sikerült beszélnünk, Bugár Béla kötélnek állt. Így tehát reményeink szerint végre közvetlenül a pártelnöktől kaphatunk választ arra: Miért vált meg a nyereséges vállalkozásban való részesedésétől? Miért névértéken adta el a cég részvényeit, holott azokat jelentős haszonnal is értékesíthette volna? Miért nem kért kamatot a nyereséges cégnek adott kölcsön után? S mi volt az oka, hogy saját pártjának kamatra, saját cégének viszont kamatmentesen adott kölcsönt? Bugár Béla  álláspontját a Magyar7 c. hetilap jövő heti számában olvashatják.

Ivan Palčo - Nagyszarva - seniorpark
Galéria
+5 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.