A nagy NER-vita: Schiffer András és Huth Gergely csörtéje a MartFeszten - VIDEÓVAL
Az LMP alapítója, az azóta már politikai nyugdíjba vonult Schiffer András és Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője nem csak „nagy”, de sziporkázó vitát is folytatott. És nemcsak a nemzeti együttműködés rendszeréről, de a sajtóról és a nemzetpolitikáról is.
A vitavezető Kolek Zsolt kollégánk a két vendégétől elöljáróban egy gyors értékelést kért a magyarországi választásokról és az azután kialakult helyzetről. Schiffer András elmondta, a választások eredménye nem lepte meg, legföljebb annak mértéke, kétharmadra ugyanis nem számított. De a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmét nem csak a sajtó munkájának tulajdonítja. „Az egyszerű embereknek szükségük van olyan történtre, amelyben el tudják magukat helyezni térben és időben – és a Fidesz-narratíva ilyen volt”, a migránstéma ugyanis az embereket elérte – fogalmazott Schiffer, aki szerint a kormány ezzel jól meg tudta játszani a biztonság kérdését. Schiffer, ahogy már megszokhattuk tőle az elmúlt két szűk esztendőben, amióta otthagyta a politikát, nagyon kritikus volt az ellenzékkel szemben, amely „semmilyen alternatívát nem nyújtott a választóknak, identitásválságos”, és ez köti le az energiáit.
Huth Gergely úgy véli, nem volt borítékolható a Fidesz győzelme, a hódmezővásárhelyi elveszített időközi választás tette bizonytalanná a helyzetet, emellett Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor közeledésével kialakult a szélsőjobb és a szélsőbal paktum, ami szintén példanélküli a rendszerváltás óta. A horrorkoalíció réme is megmozgatta az embereket – állítja a PestiSrácok főszerkesztője, aki az Orbán-kormány nemzeti együttműködési rendszerét is védelmébe vette. Nemcsak azok férnek el a rendszerben, akik kötődnek a Fideszhez, de mindenki, aki országot akar építeni – hangzott érvelése. Lehet, a megnevezés nem szerencsés, de az elgondolás jó – fogalmazott Huth, aki szerint épp azért volt erre a rendszerre szükség, mert 2010 előtt Magyarországon nem volt demokrácia, a posztkommunista hálózat mozgatott mindent.
A volt rendszer továbbélése a sajtóviszonyok kapcsán is visszatérő motívuma volt a vitának.
Huth szerint eddig erősen egyoldalra lejtett a magyar sajtó, az elmozdulást 68 év után a második Orbán-kormányzás ideje hozta meg, javultak a viszonyok, kialakult egy egyensúlyi állapot, még ha továbbra is a baloldali média felé billen is a mérleg nyelve. Huth állítását a hirdetési piac adataival támogatta meg. Mint mondta, a nagyvállalatok kommunikációs kötődései 90 százalékban még a régi baloldalhoz köthetők, a reklámok tehát a baloldali és liberális médiát találják meg. Élesen fogalmazott az elmúlt három évtized kapcsán is, a rendszerváltás a privatizációs szabadrablást hozta meg, sajtószabadságról pedig nem lehetett beszélni, csak liberális sajtó volt.
Schiffer, ahogy az várható volt, ezekkel az állításokkal nem értett egyet, és nem vonná kétségbe azt sem, hogy a 90-es években nem volt sajtószabadság, ő viszont az Orbán-kormány médiapolitikáját nem kímélte. Kormányközeli oligarchák lettek médiabefektetők, és az államapparátushoz tartozók reklámoznak a kormányközeli médiában, ami lopás, és jogi felelősségre vonást is vonhatna maga után – sorolta kifogásait. Nem meglepő módon a nyugati médiafinanszírozási példa is csak szembe állította a két vitázót.
A nemzetpolitika témája sem hozta közös nevezőre Schiffer András és Huth Gergely álláspontját. Schiffer szerint ugyanis a nemzetpolitika nem szakítható el a külpolitikától, s ő úgy véli, épp a kárpátaljaiak védelme kapcsán kirobbant magyar-ukrán vita mutatta meg, hogy a magyar kormánynak nincsenek szövetségesei ezekben a kérdésekben. „Emberjogi kérdéseknél nem tud tartós szövetségeseket szerezni.” Schiffer szerint az Orbán-kormány Kállay-kettőst jár Moszkva és Washington viszonyában, amivel az erdélyi magyarokat, a székelyföldi autonómiatörekvéseket is veszélybe sodorhatja, Romániában ugyanis erős az USA befolyása, és nem nézik jó szemmel a Moszkva felé közeledést. Huth szerint Schiffer ezzel azt állítja, hogy Orbán Putyin pincsijévé teszi a székelyeket, holott semmi támpontja nincs az orosz befolyás erősödésének.
A nemzetpolitika kapcsán felmerült az is, hogy a V4-es együttműködés miatt kerültek ad acta ügyek, amelyek a felvidéki magyarokat érintik, mint például a kettős állampolgárság, vagy a bősi vízerőmű kérdése. Fontos kérdéseket áldoztak fel emiatt, remélem, jó üzletet kötöttek ezzel – fogalmazott Huth, aki szerint a kiegyezés érdekében ügyesen manőverez a kormány. A két eltérő nézet 60 percnyi csörtéjével érdekes színfoltja volt a közéleti fórumoknak.
