2022. január 10., 08:54

A külügyi kettős magyar témáinak füzére

Komoly témát a legjobb humorral indítani, tartják a marketing tanácsadók, így mostani cikkünk elején mi is így teszünk, s felidézzük, hogy egy feltalaló megszerkesztette az egységes hajvágó berendezést. Egy olyan készüléket, amelybe elég, ha bedugjuk a fejünket és a gépesített ollók pár perc alatt a megfelelő fazonra és méretre vágják a hajunkat. Ez szép és jó, de nem mindenkinek ugyanolyan formájú a feje – jegyezték meg a bírálók. Való igaz – bólintott a feltaláló, majd hozzátette: de csak az első alkalommal!

Korcok_Klus
Fotó: TASR

Hasonló egységesítő gépezet látomása működhet Szlovákia Külügyminsztériuma két fő korifeusának, Ivan Korčok miniszternek és Martin Klus államtitkárnak a lelki szemei előtt, amikor a magyarsággal kapcsolatos témák kerülnek előtérbe. Megnyilvánulásaik arra engednek következtetni, hogy az egységes szlovák nemzetállam képét folyamatosan zavarja, ha a többségi nemzet mellett más nemzeti közösségek – elsősorban a magyar – is minél harmonikusabb környezetben szeretné élni mindennapjait. Bár nem újdonság, hogy a pozsonyi külügy mindenkori vezetői itt-ott beszólnak a magyarságnak, olyan intenzitású sorozatot az elődök, Lajčák, Kubiš, Kramplová, Kňažko sem vittek végbe, amelyet a fent említett kettős bő két esztendő alatt felmutathat.

Martin Klus és a biztonsági kockázat

Elég csak a legemlékezetesebb megnyilvánulásokat füzérbe kötnünk, hogy megvilágíthassuk, Szlovákia külügyminisztere és államtitkára szinte semmilyen empátiával, beleérző képességgel sem rendelkezik az ország polgárainak egy nagyon jelentős részével kapcsolatban. Vegyük csak sorra a „leglátványosabb” vagy akár legsértőbb epizódokat.

Az első ilyen, akkor még meglepetést okozó megjegyzés Martin Klus részéről a Krím-félsziget elcsatolása kapcsán kialakult vitában hangzott el.

Amikor a politikus, ellenfele szóhasználatát idézve, ahhoz hasonlította az ottani helyzetet, mintha Szlovákia „örökké magyar” déli részén valaki az ottani többség kitalált védelme érdekében inváziót hajtana végre felségjel nélküli egyenruhákban; sebtében „népszavazást” írna ki a „felszabadítók” ágyúi tövében; majd ezek után úgy tenne, hogy minden a legnagyobb rendben van. És még akadna néhány együgyű, aki a propaganda hatására ezt nemcsak igaznak fogná fel, de még Dunaszerdahelyre vagy Komáromba is elmenne riportot készíteni a végre eljött jó életről.

Azt, hogy a szlovákiai magyarságot továbbra is jó eszköznek tartja különböző hasonlatok tárgyává tenni, bizonyította következő megjegyzése,

amelyben a kettős állampolgárság megszerzésének témájában úgy nyilatkozott, hogy azon esetek jelentős részében, ahol nem konkrét ottani tartózkodás alapján adnak állampolgárságot, biztonsági rizikót jelentenek a második állampolgársággal rendelkezők. Abházia, Dél-Oszétia említésével érzékeltetve, hogy körülbelül hova sorolja a dél-szlovákiai magyarokat.

Felmerül a kérdés, hogy Klus államtitkár miért nem egy békés, civilizált, európai példát említett, hiszen például Olaszország még külön választókerületként is nyilvántartja az olasz állampolgársággal (is) rendelkező külföldieket.

Klus utóbb a gombaszögi nyári tábor egyik előadása során megkövette mindazokat a magyarokat, akik (szerinte) félreérthették, magukra vehették a szavait és az elnézésüket kérte. Szinte szem nem maradt szárazon megható szavai után, és magam is azt hittem, hogy most már rendben lesz minden. Hamarosan kiderült, hogy nem igy van, hiszen Gombaszögön Martin Klusnak már tudomása volt arról, hogy Szlovákia szinte egyedüliként csatlakozik egy kisebbségellenes európai beadványhoz, de erről pár sorral később.

Kocsmába a Felvidékkel!

A nyár folyamán ugyanis történt még más is. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mondott Somorján az erőszakosan kitelepített szlovákiai magyarok emlékművének átadásakor. Szlovákia egynemzetű állammá alakításának eme embertelen állomása máig fájó seb a magyar közösség testén, így joggal gondolhatta bármelyik magyar ember, hogy Ivan Korčok külügyminiszter a legkevésbé sem volt udvarias vagy beleérző, amikor az esemény után megüzente Kövérnek, hogy ezek már régi dolgok és sírni pedig otthon tessenek, a Felvidék kifejezésnek pedig legfeljebb kocsmai beszélgetésekben van helye.

Újabb esemény, hogy mindeközben kiderült, Szlovákia önként, a külügyminisztérium nyomatékos kérésére belépett a Minority SafePack kisebbségjogi kezdeményezés elleni uniós perbe.

Rajta kívül csak Görögország volt még ugyanazon, vagyis az Európai Bizottság oldalán. A kezdeményezés lényege, hogy kisebbségi jogi kérdéseket is lehessen uniós szinten kodifikálni, törvénybe rendezni, ne csak országos szinten. Szlovákia ezt nem szeretné.

Korcok_Klus
Fotó:  TASR

Az ügy másik szomorú érdekessége, hogy Martin Klus államtitkár gombaszögi fellépése során már tudott erről a beadványról, de egy szóval sem említette. Bár igaz, akkor talán nem kapott volna akkora vastapsot a beszéde után.

A Minority SafePack-ügy során sajnos egy "hazudkáláson" is rajtakaptuk Klus államtitkárt, s ez, meglepetésünkre azt eredményezte, hogy a külügyminisztérium megszüntette a Magyar7-tel a kommunikációt.

Mi az a hazudkálás, és hogy tette ezt Klus? A hazudkálás fogalmát alapiskolás diáktársam S. Jutka vezette be a bohókásnak tűnő kisebb füllentésekre, vagy olyan esetekre, amikor nyíltan hazugnak nevezni valakit udvariatlan lenne. Tehát nem hazudik, csak hazudkál. Martin Klusnál a Minority SafePack elleni szlovák fellépésről érdeklődtünk, aki válaszában megírta nekünk, hogy ez ügyben nem nyilatkozik senkinek, éppen a magyarságra való tekintettel. Ezután emlékeztettük, hogy az Új Szó című napilapnak részletesen nyilatkozott ebben az ügyben. Az államtitkár erre azt válaszolta, hogy az nem ő volt, hanem csak a sajtóosztály írta alá az ő tudta nélkül a nevét. Oh, igen. A külügy azóta nem válaszol a kérdéseinkre

Így telt hát a nyár, s az emberekben egyre inkább megerősödhetett az érzés, hogy az eddig a kulturális és az oktatási minisztériumok által betöltött kisebbségügyi szerepek fokozatosan átkerülnek a külügyminisztérium érdeklődési körébe. 

Amit szabad a dánoknak, nem szabad a magyaroknak

Ez után jött a földügy, mely során Ivan Korčok felháborodott hangon számonkérte Magyarországon, hogy olyan pénzügyi alapot kíván létrehozni, amely a környező országokban történő termőföldvásárlást hivatott támogatni. Megfeledkezve arról, hogy Dánia már jóval megelőzte Magyarországot, és 1992 óta működtet ehhez hasonló – állami – pénzügyi alapot. S ez, láss csodát, Szlovákiában is segíti az itt vállalkozó dán gazdákat. Ivan Korčok pedig korábban találkozott dán kollégájával is, de neki nem tett ugyanezért szemrehányást. Ez szerintem azért volt így, mert Szlovákiában nem él dán kisebbség, amely esetleg biztonsági kockázatot jelenthetne.

A földügyet egy volumenében sokkal kisebb, hosszú távú hatásában viszont annál érdekesebb projekt követte. Egy gyönyörűen kivitelezett művészeti album Szlovákiáról a külügyminisztérium kezdeményezésére.

Az összeállítók között találjuk Ivan Korčok külügyminisztert. Az album speciális „küldetése”, hogy ezentúl autentikus és friss művészeti élményt nyújtva szolgáljon külügyi delegációknak ajándékul Argentínától Vietnamig. 416 színes oldalon mutatja be úgy az országot, mint egyetlen nemzet, a szlovák nemzet hazáját. 416 oldalon nem jutott egyetlen sor sem arra, hogy itt élnek azért mások is. Ugye, emlékeznek a bevezetőben említett viccre? Pozsonyból nézve úgy tűnik, már mindenkinek egyforma méretű a feje. Csak hát, sajnos, ez már nem a vicc része.

A végére maradt egy pozitívnak tűnő hír is. Korčok külügyminiszter december végi évértékelő sajtótájékoztatóján egy esetben egybemosta Magyarországot és a szlovákiai magyarságot („…Budapesttel kevesebb a problémánk, mint a szlovákiai magyarok egyes képviselőivel…”).

Talán kezdi érteni, hogy vannak esetek, amikor az ország és a nemzet fogalma nem ugyanazt a területet kell, hogy jelentse? Egy intelligens, de a témával nem foglalkozó szlovák ember számára nem kell, hogy ez automatikusan beugorjon. Korčok viszont már harmadik évtizede dolgozik a külügyben, Klus pedig már évek óta foglalkozik külügyi kérdésekkel, így nem lenne szabad, hogy ez nekik újdonság legyen!

Megjelent a Magyar7 2022/1. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!