2022. március 5., 16:14

A kulturális szervezet 300 ezer eurója - A Csemadok-törvény a parlamentben

Márciussal már a hatodik hónap kezdődik azóta, hogy az úgynevezett Csemadok-törvényt beterjesztették. A még mindig a pozsonyi törvényhozás érdemi vitájára váró javaslat afféle parlamenti „Nemecsek Ernőként” kezd funkcionálni, hiszen aki csak kapcsolatba kerül vele, kifogást emel ellene, vagy elvárásokat fogalmaz meg vele szemben.

Csemadok-törvény
Fotó: Facebook
Bárdos Gyula és Gyimesi György

A javaslat csak nevében mondható Csemadok-törvénynek, hiszen nem egy intézmény megalapozását, céljait és tevékenységét határozza meg külön jogszabállyal, hanem „csak” a kulturális szervezet állami támogatásának törvényi garanciáját jelentené. Szokatlan, bár nem egyedi módon, a támogatást konkrét összegben, évi 300 ezer euróban meg is határozza.

A javaslat kezdeményezője és beterjesztője az a Gyimesi György (OĽaNO), aki több potenciális jelölt közül egyedül maradt a magyar nemzeti közösség szószólójaként a pozsonyi parlamentben,

ahonnan immár zsinórban negyedik választási időszak óta hiányzik a legitim magyar pártképviselet. A törvényjavaslat önálló képviselői indítványként került a parlament vérkeringésébe, a koalíciós szokásjog alapján azonban feltételezhető, hogy Gyimesi többségi támogatás hiánya esetén nem kezdett volna önálló partizánakcióba. Ezt a képviselő a Ma7 médiacsalád számára, javaslata 2021. október 1-jei iktatásának a másnapján, meg is erősítette.

Miért most?

A dátumot említve egy gondolat erejéig térjünk el a törvény útjának ismertetésétől, és tegyük fel a kérdést: vajon egy 73 éve létező intézmény esetében miért napjainkban kell annak finanszírozását szabályozni? A választ egy mára már divatjamúlt szólással adhatjuk meg, mely szerint „erről is a kommunisták tehetnek.” Ők voltak ugyanis azok, akik a II. világháború utáni Csehszlovákiában egy tömbszerű szervezeten keresztül akarták „szemmel tartani”, ellenőrizni, de leginkább világnézetileg helyes útra terelni az itteni magyarságot. Hogy ez mennyire sikerült, vagy inkább nem, egy külön cikksorozatot érdemelne, az viszont kétségtelen, hogy

mindmáig 400-nál is több, önálló elszámolású helyi szervezetével magasan a legbeágyazottabb szlovákiai magyar szervezetnek számít. 

Témánk szempontjából az a lényeg, hogy egy ilyen, mondhatni kulturális monopóliummal bíró szervezet fokozatosan megfelelő működési kereteket is kapott, központi bizottsággal, székházzal, irodákkal, s természetesen mindezek működtetését garantáló éves állami apanázzsal. Ez a rendszerváltás után is így maradt 1994-ig, amikor 60 százalékkal, 10,5 millió koronára csökkentették az összeget. Az akkori 10,5 millió korona az Ineko gazdaságelemző intézet inflációs számológépe szerint e sorok írásakor, 2022-ben, szinte pontosan egy millió eurónak felel meg.

1995-ben, Vladimír Mečiar kormánya idején pedig teljesen megszűnt az állami támogatás, és a Csemadok, polgári társulási formájából kiindulva, ugyanúgy pályázni kényszerült különböző forrásokért, mint a többi civil szervezet.

Gyimesi György, Natália  Milanaová és Igor Matovič a kulturális minisztérium épülete előtt
Fotó:  Facebook
Gyimesi György, Natália Milanová és Igor Matovič a kulturális minisztérium épülete előtt

Vélhetően ebbe próbált stabilizációs pontot kialakítani a Csemadok számára Gyimesi, amikor az évi 300 ezer eurót garantáló törvényjavaslatát tavaly októberben benyújtotta. Pártelnökével, Igor Matovičcsal közösen látogatták meg a szintén OĽaNO-párti kulturális minisztert, Natália Milanovát, hogy egyebek mellett ezt is „tető alá” hozzák, hiszen a jelzett összeg kifizetésére a kulturális tárcát jelölnék ki.

Miért így?

Mivel pénzről és ráadásul a magyarságról van szó, így a koalíció többi pártjai szinte példát statuálva fogalmaztak meg elvárásokat a törvény támogatásáért cserébe. Ahogy arról a beterjesztő lapunknak beszámolt, a Szabadság és Szolidaritás párt (SaS) az összes többi kisebbségi közösségre is kiterjesztené, a Sme rodina pedig a Matica slovenskáról szóló törvény megváltoztatásához kötné a Csemadok 300 ezer eurójának a megszavazását.

A Csemadok elnöke, Bárdos Gyula, maga is sokéves parlamenti tapasztalattal rendelkező politikus. Miután értesült az említett feltételekről, aggályait fogalmazta meg lapunknak, mondván,

a pluszkérések rendezése időbe telik, s a parlamenti időszámítás egyik alaptétele, hogy minél hosszabb ideig húzódik egy javaslat keresztülvitele, annál nagyobb az esélye, hogy az eredeti tartalmához képest nagy változásokkal kerülhet csak elfogadásra.

Talán Bárdos nyilatkozatán felbuzdulva, Rigó Konrád a Most–Híd párt kultúrpolitikusa, a Most–Híd platform elnöke, három héttel a benyújtást követően egy videónyilatkozatban „mindenki számára károsnak” nevezte a törvénytervezetet. A nyilatkozatban Bárdos Gyula is szerepel, aki ugyanakkor nem fogalmaz meg a Rigóéhoz hasonló véleményt. Tegyük hozzá, a Csemadok elnöke, illetve Gyimesi is egybehangzóan állították, hogy a törvényjavaslatról személyesen konzultáltak, s a javaslat szövegébe beépítették a szervezet részéről megfogalmazott kéréseket. További furcsaság, hogy Rigó és pártja 2019 karácsonyán még olyan ajándékkal – javaslattal – „kedveskedett” a Csemadoknak, amely szerint egy új szervezetet kellene létrehozni a közművelődési feladatok ellátására.

Élveboncolás és kivégzés?

Ha magyar oldalon bonyolultnak látszik a helyzet, akkor a szlovák térfélen egész földindulásról beszélhetünk, hiszen a javaslat november 12-én az első, további vitára feljogosító szavazáson átjutva immár a tárcaközi véleményezésének a tárgyává is vált, mely során aztán igazi élveboncolásra került sor.

A főügyészségtől kezdve a szociális, az igazságügyi, és a külügyminisztériumon keresztül egészen a statisztikai hivatalig olyan aggályokat, véleményeket fogalmaztak meg, amelyek szerint a javaslat alkotmányellenes

(hiszen csak a magyar közösség, s annak is csak egy szervezetét támogatja), fölösleges (hiszen a Kultminor alapon keresztül a kisebbségi közösségek finanszírozása már megoldott), nélkülözi a közszolgálatiságot (hiszen semmilyen, az állam által ellátandó feladatot nem biztosít), sőt, nem tesz eleget a pénzmosás elleni előírásoknak (hiszen nem tudható, hogy kik lesznek az állam által nyújtott támogatás valódi haszonélvezői).

A törvénytervezet második, érdemi vitáját Gyimesi jelenleg szándékosan halasztja hónapról hónapra, s a tervezet afféle „narancssárga” státuszban várakozik, hiszen nem tudható biztosan, hogy a perdöntő végszavazásnál zöld vagy piros jelzést kap-e.

Parlamenti információink szerint a koalíciós tanács továbbra is támogatásáról biztosította a javaslat beterjesztőjét, ez viszont a mostani négypárti viszonyokat ismerve még nem garancia a többségi igen szavazatra.

Sőt, vélelmezhető, hogy ha a parlament el is fogadja a törvényt, annak még át kell mennie a köztársasági elnök jóváhagyásán, illetve fennáll annak a veszélye is, hogy alkotmánybírósági kontrollt kér az ellenzék. Ugyanazon forrásunk szerint viszont a benyújtónak felajánlották azt a lehetőséget, hogy törvény helyett alacsonyabb, kormányszintű határozattal rendeznék a Csemadok anyagi támogatását, cserébe viszont vissza kellene lépnie a parlamenti megoldástól. Úgy tudjuk, Gyimesi egyeztetett a dilemmáról Bárdossal, 

s közös álláspontjuk szerint a törvényi megoldást több okból is meg kell tartani. Ezek közül a legfontosabb, hogy a törvény biztosabb hátteret nyújt, nehezebben semmisíthető meg vagy módosítható a jövőben, mint egy sima kormányhatározat.

Továbbá az is érdekes, és újabb tanulságokkal szolgáló hozadéka lehet az esetleges parlamenti vitának, hogy még pontosabban kirajzolódik az egyes pártok arcéle kisebbségi, illetve magyar ügyekben. Az lesz a kérdés, hogy úgy kezelik-e majd a törvénytervezetet, mint amelyet hozzá kell igazítani az alkotmányos elvárásokhoz, vagy egyszerűen lesöprik az asztalról, és minden marad úgy, ahogy a Vladimír Mečiar nevéhez fűződő 1995-ös támogatásmegvonás óta van.

Álom lenne luxuskivitelben, ha kiderülne: a pozsonyi parlament azért várakozott a javaslat tavaszra nyúló elfogadásával, hogy a Csemadok megalakulásának évfordulójához (1949. március 5.) megfelelő ajándékot nyújtson át a sokat próbált szervezet eddigi munkájának elismeréseként és a jövőbeni folyamatos működéshez való hozzájárulásaként!

Megjelent a MAGYAR7 kilencedik számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.