A Híd szerint az adómentes hányad emelése az alacsony jövedelmű családokon segít
A szerdán elfogadott jogszabály-módosításnak köszönhetően, melynek értelmében az adóalap adómentes hányada a létminimum összegének 19,2-szereséről 21-szeresére emelkedik, csökkenni fognak a dolgozók adóterhei. Ezt a Most-Híd azon képviselői jelentették ki szerdán, akik előterjesztették a szóban forgó módosítást. Egyben elutasították, hogy az intézkedés által megrövidítenék az önkormányzatokat.
„A mai szavazással betetőződött a két éves igyekezetünk, melynek célja a dolgozók adóterheinek csökkentése volt. Ezt a javaslatot nem egyik napról a másikra találtuk ki. Rendszerszintű, merész megoldásról van szó” – nyilatkozta Bastrnák Tibor, a Most-Híd frakcióvezetője.
A törvénymódosítás ellen több önkormányzat is felemelte a hangját, figyelmeztetve a várható bevételkiesésre. Bastrnák úgy véli, egyes polgármesterek „tisztességtelen játékot játszottak a számokkal, és szándékosan félrevezették a nyilvánosságot”.
„A javaslatot az alaptalan felháborodás ellenére alkotmányos többséggel fogadta el a parlament. A szakértők szerint az önkormányzatok bevétele jövőre is növekedni fog. Az emberek jobban el tudják költeni ezt a pénzt, mint bármelyik politikus” – jegyezte meg Bastrnák.
Párttársa, Sárközy Irén rámutatott: a szakértők régóta hangoztatják, hogy a bevételek gyorsabban nőnek, mint az adóalap-csökkentő tétel, hiszen a létminimum összege nem emelkedik olyan ütemben, mint a bevételek. „Ez az emberek csendes megadóztatását eredményezte. Ez helytelen volt” – tette hozzá Sárközy, kiemelve: a Hídnak volt mersze ezen változtatni, dacolva a községek és a városok ellenállásával.
Hozzátette: az intézkedés elsősorban az alacsony vagy átlagos jövedelmű családok számára jelent számottevő pluszbevételt.
Peter Antal, a Most-Híd képviselője hangsúlyozta: bár az önkormányzatoknak új kötelezettségeket kell vállalniuk, a másik oldalon gyorsabban nőnek a bevételeik, mint a gazdasági és a szociális szféra egyéb szereplőinek, többek között a pótlékok emelésének köszönhetően.
„Amikor elfogadták a munka törvénykönyve módosítását, a munkáltatók azt hangoztatták, hogy ez évi egymilliárd euró körüli terhet jelent majd számukra. Ebből a több mint egymilliárd euróból 120 millió euró a természetes személyekre kivetett adókon és az osztalékadókon keresztül a városokhoz és a községekhez kerül. Ezzel a pénzzel senki sem számolt” – figyelmeztetett Antal.
