Vérző fa, hagymaszentelés, jóslás a szivárványból - itt a tavasz

ma7 2019. március 22., 08:59

A tavaszi napéjegyenlőség, a naptári tavasz kezdete. Számos ősi rítus, hagyomány kötődik az elkövetkező napokhoz.

Fotó: tavaszi néphagyományok

A teljes böjti időszak a tavaszvárás jegyében és az újjászületés reményében telik.

Idén március 20-ra esett a tavaszi nap-éj egyenlőség, a naptári tavasz beköszönte. A népi kultúrát is számos hagyomány köti ehhez az időszakhoz, ezek közül is a legismertebb Sándor napja. Ezen a napon vetették el a bukovinai magyarok a zabot, az árpát, a fehér babot, mert úgy gondolták, hogy ha Sándor napján vetnek, akkor nagyon jó lesz a termés.

Fotó: Google

A három nevezetes férfiú a néphagyomány szerint meghozza a jó meleg időt:

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.“ Ha még sincs jó idő ezekben a napokban, akkor azt mondják,hogy a zsák száját nem bontották ki, várni kell erre néhány napot.

A három névnap közül talán József napja volt a legfontosabb, nemcsak kedvelt névnap volt - régebben még sokkal több gyermeket kereszteltek erre a névre -, hanem a gyermek Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsnak az ünnepe ez.

Úgy tartották, ez a tavasz első napjának ünnepe.

Az Alföldön úgy tartották, hogy ha szivárványt látnak ezen a napon és abban a sárga sáv a szélesebb, akkor bő lesz a búzatermés, ha a piros sáv a vastagabb, akkor sok lesz a bor. Az Ipoly mentén például a József napi rossz idő sok halottat jelzett az évre. József napja volt a méhek kieresztésének hagyományos napja, míg másutt ilyenkor kezdtek el szántani.

Képgalériánk:
Fotó: tavaszi néphagyományok

József napján a hagyomány szerint a madarak is megszólalnak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és régen ettől naptól kezdve már mezítláb jártak a gyerekek

Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, és ezeknek később gyógyító erőt tulajdonítottak, de ilyenkor sem maradhatott el a földhöz és megműveléséhez ezer szállal kötődő embereknél az időjóslás.

Úgy tartották, hogy ha Benedek napján dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

A három nap - Sándor, József, Benedek - megfigyeléséből a következő következtetéseket vonták le: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú és meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor pedig hosszú és lucskos őszre lehet számítani.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én érdemes a gyümölcsfákat beoltani,

mert az angyali üdvözlet, Jézus szentlélektől való fogantatása is ezen a napon történt az egyház szerint. Úgy gondolják, hogy az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni vagy megvágni, mert vér folyna ki belőle vagy szerencsétlenség történne. Ha ezen a napon rossz az idő, akkor a hagyomány szerint rossz tavasz várható.

0 HOZZÁSZÓLÁS