2021. augusztus 29., 14:26

Vendégségben a Vendvidéken - I. rész

Szentgotthárd Magyarország legnyugatabbra fekvő városa. A 12. századtól a ciszterci rend jelenléte határozta meg a település és a környék életét. Műemlékeik, templomaik, kolostoruk varázslatos látnivalót kínál.

kolostor
Fotó: Csermák Judit
A ciszterci kolostor

A Nyugat-Dunántúl Alpokalja részén, a Rába folyótól délre található a szlovén Rábavidék, más néven Vendvidék. A néprajzi tájegység nevét az itt élő lakosokról, a magyarországi szlovénokról kapta, akiket vendeknek neveznek. A terület a történelmi Magyarország részeként a mai Szlovéniához tartozó Muravidékkel alkotott szerves egységet. Mivel korábban jártunk a Muravidéken, a Vendvidékkel délről határos Őrségben, logikusnak tűnt meglátogatni a vendeket is.

Tótság volt a táj neve

Ebben egy személyes vonatkozás is inspirált. Az 1990-es évek végén volt egy másoddiplomás hallgatóm, aki a záróvizsgáján is büszkén hangsúlyozta, hogy ő vend. Addig nem hallottam a magyarországi szlovénokról. A nemzetiség nagy része Magyarországnak ezen a részén él, létszámukat az országban ötezerre becsülik. Régen Tótság volt a táj neve, így érthető Kossits József tudós plébános 19. században írt munkájának a címe: A Magyar Országi Vendus Tótokról (Tudományos Gyűjtemény 1828. 5. száma).

A vendekkel foglalkozók közül kiemelkedik Pável Ágoston, az 1886-ban született nyelvész, néprajzos (1928–1942 között a szombathelyi múzeum néprajzi tárának vezetője), aki a szlovén nemzetiség irodalmának, kultúrájának a kutatója volt. Sokoldalúságát két műve tanúsítja: A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana, Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. Előbbinek egyik érdekes megállapítása, hogy vannak olyan faluk, ahol a nők hímnemben beszélnek magukról. Utunk során találkoztunk olyan fiatallal, akinek szándékában állt vendül tanulni, ám éppen emiatt mondott le a tervéről.

Pávelt magas szintű szlovén filológiai ismereteinek köszönhetően meghívták a ljubljanai egyetemre tanítani, de ő Magyarországon maradt. A szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert is tanítványa volt. A diák Weöres Sándort is segítette, akivel felnőtt korában is szoros kapcsolatban maradt. A magyar költészet kiemelkedő alkotója leveleiben mindig tisztelettel és baráti szeretettel emlegette „Guszti Bátyámat”. A professzor halálára verset is írt, Pável Ágoston emlékének címmel. Pável patrónusa volt Gazdag Erzsinek is.

Szent Gotthárd emlékezete

Szentgotthárd a Vendvidék központja, történetét többen is feldolgozták. A Szentgotthárd című lap 2021. februári számában emlékeztek meg például a 165 éve elhunyt Dóczy József ciszterci tudósról, akinek 1831-ben jelent meg magyar nyelvű munkája: Története és viszontagságai Szentgotthárdnak a XII. századnak végétől a XIX. század harmadáig. A helytörténet mai szakemberei között tarthatjuk számon a költő, festő Csuk Ferencet, aki a honismereti klub tagjaként számos helyi eseményt megverselt.

A település neve Szent Gotthárd bencés szerzetes emlékét őrzi, akit a kora középkor templomépítőjeként tiszteltek. Közel harminc szent hely létrehozásában vett részt. A szerzetes oltalmába egykor átkelőhelyeket ajánlottak. Érthető, hogy III. Béla királyunk (akinek nevéhez többek között az írásbeliség bevezetése kötődik) 1183-ban Szent Gotthárd tiszteletére alapította meg a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál, a határ közelében a ciszterci apátságot. A templomot a hagyomány szerint a Szűzanya oltalmába ajánlották.

Az első szerzetesek Franciaországból érkeztek, de a kolostor kegyúri viták miatt a 16. század elején elnéptelenedett. A török időkben erőddé alakított korai gót stílusú templomát 1605-ben Bocskai hajdúinak támadásától tartva az osztrákok felrobbantották. Helyette az évszázad végén új templom épült, amelyet száz évvel később a ciszterci gazdálkodást segítendő magtárrá alakítottak át. Megtehették, hiszen a 18. század közepén új rendi élet kezdődött: új kolostor épült. A magtártemplom, Szentgotthárd legrégebbi műemléke jelenleg színház.

színház szentgotthárd
Fotó: Csermák Judit
A színház épülete Szentgotthárdon.
Fesztiválok futószalagon

A színház aulájában beszélgettünk Hrabovszky-Orth Katinkával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnökével. A környezetet személyessé tette, hogy általa festett képek díszítették a falakat.

A városban jelenleg a legnagyobb kulturális és közösségi színtér a színház. Ez ad otthont az összes civil szervezetnek, kiállításoknak, próbáknak.

A színház kamara méretű, 252 férőhelyes, bár gyönyörű, sajnos nem jól felszerelt. Nyertes pályázatból sikerült az öltözőket felújítanunk, most két pályázatunk elbírálását várjuk infrastrukturális fejlesztésre. Szabadtéri rendezvényeinket a Várkert színpadán szoktuk tartani. Állandó eseményeink a május elsejei kirakodóvásár, kulturális programok, városi gyereknap, Hopplá Fesztivál, Szerelmesek Fesztiválja, Kistérségi forgatag, Történelmi Napok, Zöld Szentgotthárd, augusztus 20., Karácsony Határok Nélkül. Ezeken a nagy rendezvényeken kívül rengeteg kisebb van. A járványhelyzetben online közvetítéseink voltak. Büszke vagyok rá, hogy sikerült megalapítanom egy amatőr színjátszó kört, vegyes korosztállyal. Október 10-én tudtuk bemutatni a Szentgotthárdi apróhírek című előadást – sorolja az egyesület elnöke.

A szentgotthárdi csata jegyében

A nyár beköszöntével újult erővel indítják programjaikat, például a Zenés nyári Covid-irtó estéket. Be- és körbejárjuk az épületet, s láthatjuk a kora középkori, elpusztult templombelső szép maradványait; a szentgotthárdi csatát megörökítő fémkaput.

Avatott vezetőnkkel, Bodorkós Imre plébánossal tekinthettük meg Magyarország harmadik legnagyobb barokk templomát. A többéves restaurálás miatt a belső teret felállványozva láthatjuk, de a szentély így is gyönyörű.

"A templomot 1764-re, a szentgotthárdi csata százéves évfordulójára építették, és 1779-ben szentelték fel. Robert Leeb apát kezdte az építtetést, akinek fából faragott szobra a templom előtt látható" – tudjuk meg az atyától. – "Művészettörténeti érdekesség, hogy Magyarország első, nem szakrális témájú freskója található itt: a szentgotthárdi csata ábrázolása. Akkor a szentgotthárdi apátság a Bécs melletti Heiligenkreuz apátságának volt fiókja. 1883-ban a magyar apátságokat Zirc vezetése alatt egyesítették. A heiligenkreuziakkal azonban megmaradt a jó kapcsolat. Nyáron is két növendékük látogatott el hozzánk az elöljárójukkal. Úgy vélték, Heiligenkreuz megmaradt gótikusnak, de a barokk Heiligenkreuz Szentgotthárdon látható."

Egy Szent Vince-ereklyét is őriz a templom. A mártír valószínűleg a 3-4. században szenvedett vértanúságot, és a római Callixtus katakombából került ide. Főleg a szlovén hívek keresik fel, egy barokk templom rangját abban a korban szentek ereklyéi emelhették.

"A ciszterci közösség jeles tagjai a kézművességben szép eredményeket értek el" – folytatja a plébános. – "A templom jó részét egy Mathias Gusner nevű testvér festette ki, a főoltárnál a heiligenkreuzi oltárkép művészi másolata látható. A cisztercieknél hagyomány, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel a templomot. Alatta pedig Szent Gotthárd püspök ábrázolása látható."

Titkos ülőkék

A kórusra hosszú folyosón, restaurálásra váró angyalkák, kőfaragványok, festmények mellett jutunk fel. Innen fentről láthatjuk Dorfmeister nagy méretű alkotását, melyet a mester a kézjegyével és a csata 1664-es évszámával is ellátott. A stallum, a kóruspad a szerzetesi szertartások fontos berendezése. A hosszú ceremóniák alatt a testvéreknek igencsak elfáradhatott a lábuk, ezért a felhajtható ülések aljára egy titkos félköríves ülőkét szereltek (a neve misericordia, azaz irgalom), amire a barátok a stallum karfáján támaszkodva ránehezedhettek. A kóruspad, a templom padjai, az ajtók míves faragásai, intarziái Caspar Schretzenmayer testvér keze munkáját dicsérik. Josef Schnitzer a szobrokat készítette. Pár szót megtudunk a plébános atyától a hitéletről is. A határ közelségének köszönhetően viszonylag sok a fiatal a városban, innen járnak át Ausztriába dolgozni. A templomban szlovén nyelvű misét is tartanak, s próbálják az ökuméné szellemét is ápolni a református és az evangélikus gyülekezettel.

kolostor
Fotó: Csermák Judit
A kolostor tervezett képe a refektórium mennyezetén.

A templomhoz kapcsolódó kolostort – amelynek épülete tiszteletet parancsoló méretű, pedig egyik szárnya nem is épült meg – a katolikus egyház nem kérte vissza, abban a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal működik. Szép Renáta külkapcsolati és koordinációs ügyintéző fogad bennünket.

A bejárati folyosó kiállításoknak ad otthont: szentgotthárdi értékek, ciszterci hagyaték, egészségügy, kézművesség, kiskereskedők élete; mi éppen a sport helyi történetébe csöppenünk bele. Fiatal kísérőnktől megtudjuk, hogy igyekeznek a hajdani szellemnek megfelelően kialakítani, megőrizni a környezetet. Így például láthatjuk, hogy az egyes irodákban dolgozók neve ízléses fatáblácskákon sorakozik.

Korhű hangulat

Széles, boltíves folyosón keresztül jutunk el az egykori apáti, ma polgármesteri fogadószobához. Dorfmeister pannóinak digitális változatai ölelik körbe a falakat, köztük a történelmi pillanat, amikor III. Béla király megalapítja az apátságot. A refektórium, az egykori ebédlő ma házasságkötő teremként szolgál. Mennyezetét Gusner szerzetes festménye díszíti, ahol jól látható a kolostor eredeti terve. Izgalmas helytörténeti érdekesség, hogy 1945-ben a Szépművészeti Múzeumból menekített értékek egy részét a kolostor pincéjében őrizték. A színház épülete mellett Időutazó Múzeum készül, tudjuk meg vezetőnktől.

Ennek lényege, hogy a látogató az aktív szobába belépve úgy érezze, visszacsöppent a múltba. Kommunikálni lehet az ott megjelenő történelmi személyiségekkel, akiket, ha minden jól megy, neves magyar színészek fognak megjeleníteni. Illatgépek és animációs berendezések is segítik a korhű hangulat megjelenítését.

Az egykori kolostorépületből kilépve a várkertben sétálunk a Ciszter tanösvényen. A gondozott park azoknak a szerzeteseknek állít emléket, akik Szentgotthárdra és környékére nagy hatással voltak. Ismerték a gazdálkodás csínját-bínját, és a regulájuk szabta lelki feladatok mellett a kétkezi munkából is kivették a részüket. Napi étrendjükbe beletartozott a néhány liter gyengére főzött sör, kertjükben citromot, narancsot, ananászt is termesztettek. Ottjártunkkor gyerekzsivaj veri fel a park csendjét. A játszótéren apróságok szaladgálnak, egy kisfiú módszeresen járja körbe a piros és aranyhalaktól hemzsegő tavacskát.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/34-es számában.

Megosztás
Címkék