2020. május 31., 11:39

Utazás a koponyánk körül

E héten Karinthy Frigyestől kölcsönöztem az írásom címét. Jó szándékkal tettem ezt, hiszen regényében az író agydaganatának történetét írja meg, én pedig röviden szeretném felhívni az olvasó figyelmét az agyunk eme betegségére. Nem fogom megütni Karinthy színvonalát, erre ne készüljenek.

Az agy daganatai nem annyira gyakoriak. Mégis rettentő fontos erre a betegségcsoportra odafigyelni, mert ha valakinél az egyik, nagyon agresszív formája alakul ki, megfelelő kezelés híján akár néhány hét alatt végzetes lehet.

Az első csoportba kerülnek az agyi áttétek, ezek szövettani szempontból nem agysejteredetű daganatok.

Sajnos nem ritka, hogy emlőrák, melanóma, tüdőrák, limfóma, esetleg veserák agyi áttétet képezzen. Általában több, körülírt csomóként jelennek meg. Ebben élesen különböznek az agysejtekből kiinduló daganatok többségétől, főleg a legveszélyesebbektől. Az agyi eredetű sejtekből kialakuló daganatok egy jelentős részét sorolom a második csoportba.

Milyen sejttípusokból épül fel az agyunk? Neuronokat és gliasejteket különböztetünk meg.

Az agykutatás korábban csak a neuronokra fókuszált, újabban egyre nagyobb figyelmet vívtak ki a gliasejtek is. Ez utóbbiakat sok helyütt tévesen, inkább félrevezetően, agyi támasztósejteknek is hívják. Igaz, hogy legtöbb ismeretünk a memóriában betöltött szerepükről, a gyors elektromos potenciálváltozások feldolgozásáról a neuronokkal van kapcsolatban, és a köznyelvben agysejtek alatt általában csupán a neuronokat illetik. Ám a gliasejtek is kiveszik ezekből a folyamatokból a részüket.

Lényeges különbség, hogy a neuronok a felnőtt emberben nem képesek osztódni (néhány kivételtől eltekintve, ilyen például a szaglógumó vagy az eseménymemória egyik kulcsterülete), ezért daganat sem tud kialakulni belőlük. A gliasejtekből viszont igen.

A glioblasztóma a legsúlyosabb agyi daganatféle, a kóros sejtek nagyon gyorsan osztódnak, pár nap alatt megduplázódnak. Ennélfogva néhány hét, esetleg pár hónap leforgása alatt jelentősen megnőhet a tumor térfogata. Az első tünetek, panaszok jelentkezése után néhány hónappal sajnos meghalhat a beteg. Az agydaganatok klinikai ellátása területén tehát nincs idő a késlekedésre, néhány hét is sorsdöntő lehet.

Fentebb is írtam, hogy az agy saját daganatai sokszor nem körülírtak, hanem diffúzan beszövik a környező, nem daganatos agyszövetet is.

Ezért a sebészi eltávolításuk nehézkes. Az agyi daganatoknál különös szerepet kap a tumor célzott besugárzása, erre alkalmas eszköz például az úgynevezett gammakés. Ez nagy dózisú gammasugárzást céloz az érintett agyi területre, s mivel a daganatsejtek érzékenyebbek e besugárzásra, azok pusztulását okozza. Az agyi műtétek kivitelezhetősége szempontjából egyébként nagyon lényeges a tumor elhelyezkedése, mérete. Ha mondjuk a légzőközpontot vagy más életfontosságú területet is átszőtt, vagy nagyon közel helyezkedik el hozzájuk a daganat, nem műthető, illetve nagyon rizikós a sebészi beavatkozás. Külön veszély, hogy a diagnózis szempontjából szükséges szöveti mintavétel során erősen bevérezhetnek az agydaganatok, komplikációkat, akár halált is okozva.

Az agyburkok sejtjeiből is gyakran indul ki daganat, ezeket meningeómáknak hívjuk.

Nem rosszindulatúak, nem képeznek áttéteket, viszont az agy működését károsíthatják. Tüneteik átfednek a rosszindulatú agyi daganatokéival. Megemlíteném még a medulloblasztóma nevű daganattípust. Ez gyermekkorban fordul elő, embrionális sejtekből alakul ki, a kisagyat szokta átszőni, és egyensúlyzavarokban nyilvánulhat meg. Szövettanilag nem rosszindulatú, ám minél előbbi eltávolítása indokolt, nehogy tönkretegye az ép agyszövetet is.

Az agydaganatoknak kevés jellegzetes tünetük van, a többi daganat kialakulása kapcsán egyértelmű környezeti hatások (például a dohányzás, azbeszt) nem igazán hozhatók összefüggésbe velük. Talán bizonyos szerves oldószerekkel, vegyi anyagokkal végzett munka jelent veszélyt.
Mikor gondoljunk agydaganatra?

Ha a középkorú vagy idősebb egyénnél epilepsziás görcsök alakulnak ki.

Semmilyen gyógyszerre szűnni nem akaró folyamatos fejfájása van, kifejezetten reggel, szinte folyamatos hányingere. Gyakran kezd szédülni, sokszor elveszti az egyensúlyát, holott rendesen fogyaszt folyadékot, táplálkozik, életerős. Hirtelen látótérkiesést tapasztal. Nehezen kezd beszélni, nem tudja kimondani a szavakat. Ezek mind arra vezethetők vissza, hogy az agyunk zárt térben, a koponyán belül helyezkedik el. Akár a meningeoma növekszik, akár az agresszív glioblasztóma, ezek mind fokozzák a koponyán belüli nyomást, mintegy összenyomják az agyat – ebből fakadnak a tünetek.

fejfájás

Ijesztő lehet a fül-orr-gégészek számára, ha középkorú betegüknél középfülgyulladást találnak.

Jellegzetesen gyermekkorban fordul elő, de felnőtteknél is előfordulhat. Azonban néha a garatból kiinduló craniopharyngeoma nevű daganat az oka. Ez dugítja el a fülkürtöt, mellesleg a koponyacsontokon keresztül eléri az agyat is, súlyos problémát okozva. Még ezelőtt érdemes diagnosztizálni és kiműteni. Leginkább az agyalapi mirigyet veszélyezteti. Az agyunk e területét érintő daganatokat sorolnám a harmadik csoportba.

Az agyalapi mirigy vezérli a szervezetünk hormonháztartását. Az itt kialakuló daganatok jellemzője, hogy a kiindulási sejttípusnak megfelelő hormont termelnek nagyon nagy mennyiségben. Ezért ezek tünete, hogy a hormonháztartás felborul, például jelentősen hízni kezd a beteg, hirtelen csontritkulás, menstruációs zavarok, kezelhetetlen magas vérnyomás jelentkezik.

A műtéti kezelés után élethosszig tartó hormonterápia válik szükségessé. Ritkák, ám a fogamzásgátlókat szedőknél újabb megfigyelések szerint gyakrabban alakulhat ki adenóma az agyalapi mirigyben.

Figyeljünk oda ezekre a betegségekre is, persze ne rettegjünk. Ritkák, ám a mielőbbi diagnózis és a gyors beavatkozás az agydaganatok esetében tényleg életet menthet!

Megjelent a Magyar7 2020/21. számában.

Megosztás
Címkék