2021. november 21., 14:01

Szingapúr, a jövő országa

Megfontolt utazóként autóbusszal indulok Krabiból Phuketre, mert ez sokkal olcsóbb (140 baht = 4 euró) mint a taxi (3600 baht), amivel a turisták járnak. Igaz, ez pontosan ugyanolyan mikrobusz, mint a taxi. A különbség csak annyi, hogy jókat lehet beszélgetni az itt lakó emberekkel. Hogy miért Phuket? Mert Krabiból most nem indul gép Szingapúrba.

Szingapúr
Fotó: A szerző felvétele
Felhőkarcolók az öböl déli oldalán

A városállam 1992-től csaknem minden évben elnyerte a világ legdrágább városa címet. Sokat gondolkodtam hát, leírjam-e mennyiért szereztem szállodai szobát a város központjában. Kevesebb, mint 20 euróért! Ezt csak azért jegyzem meg, mert volt néhány barátom, aki rákérdezett, honnan van ennyi pénzem, hogy körbeutazom a világot. Hát, még ha azt is elárulnám, hogy jóval kevesebbet költök, mint otthon!

Szingapúr
Fotó:  A szerző felvétele
Fából készült sárkány a virágkupolában

Az elmúlt napok zaklatott rohanása és a monszun éghajlat egy kissé megviselt, ráadásul Krabi és Phuket összes buddhista templomát körbemotoroztam. Rám fér hát egy kis időutazás a jövőbe. Szingapúr sokak számára a városban rendezett Forma–1-es futamairól ismert. Nekem segítőkész lakosai, virágoskertjei, sci-fibe illő épületei és tisztasága maradt meg a leginkább. Ráadásul az idei szingapúri nagydíjat a Covid miatt törölték. Ez is egy figyelmeztető jel, hogy messze nincs vége a járványnak. Magas életszínvonal, szokatlanul tiszta utcák és környezetvédelem jellemzi ezt a városállamot. Rögtön a reptéren feltűnik a szeparált szemétgyűjtés, s az ízlésesen megformált hulladékgyűjtők. Szingapúrban mi mással is indulhatnék a reptérről a városba, mint metróval.

A metró

Teljes egészében a tenger alatt hálózza be az egész országot, mivel a szigetország alig néhány méterrel emelkedik a tenger fölé. Bárhova eljuthatunk vele. Nem csoda hát, hogy évente több mint hárommillió utast szállít. Szingapúr metrójának nincs szüksége biztonsági sávra. A megoldás egy védfal, záródó üvegajtókkal. Mit ad isten, a beérkező és megálló szerelvény ajtói pontosan ott vannak, ahol ezek az ajtók. Pontosan egyszerre nyílnak és záródnak. Senki sem eshet a vágányokra, hiába akarna öngyilkos lenni. Csodálkozom, hogy ezt az ötletet nem vették át a világ összes országában (már ahol metró van). Lehet, ez a megoldás nagy precizitást igényel, hiszen a biztonsági fal ajtói pontosan ott és akkor kell, hogy nyíljanak, amikor a szerelvényé.

Kelet-európai utazóként, valahogy nem boldogulok a metrójegy-automatával.

Szingapúr
Fotó:  A szerző felvétele
Biztonsági fal a metróállomáson

A bankkártyához hasonló, feltölthető metrójegyet nem sikerül érvényesítenem a bejáratnál. Egy idősebb házaspár azonnal a segítségemre siet, és újból feltöltik a jegyemet 20 dollárral, (amivel ezután 3 napig utaztam) és részletesen elmagyaráznak mindent, mit hogyan kell kezelni. Mikor ki szeretném fizetni a huszast, csak annyit mondanak, szó sem lehet róla s kívánják, hogy nagyon jól érezzem magam az országukban. Szoborrá merevedtem. Szóval ez jellemző erre az országra, az abszolút precizitás, a tisztaság mellett a jóindulat.

Szingapúr
Fotó:  A szerző felvétele
Virágok tánca az öböl menti pavilonban

Kínai források a harmadik században említik először az akkoriban Tomaszek nevű szigetet. A maláj kalóz szigetet később a thajok kaparintották meg, így egy időre a Sziámi Királyság része lett. Maláj, portugál és holland kézről 1819-ben angol fennhatóság alá került a cölöpváros. Egy rövid időre (a második világháború alatt) a japánok foglalják el. Ekkor Szjonan-tonak (Dél Fénye) nevezik a várost. Simha pura, vagyis az oroszlán város Szingapúr 1965-ben nyerte el függetlenségét. Az egykori angol gyarmat ezután gyors fejlődésnek indult. Mára semmi sem maradt a régi cölöpökön álló házakból. Talán a Clake Quay városrész az, ami a leginkább megőrizte a múlt néhány pillanatát.

Szingapúr
Fotó:  A szerző felvétele
Orchideák az öböl menti pavilonban

Bár az ország zászlajában a „török félhold” látható, lakosságának egyharmada buddhista. Mindez annak is köszönhető, hogy a városállam 75 százaléka kínai származású. A 15 százaléknyi iszlám hívőknél még a keresztények is többen vannak, ők teszik ki a lakosság 18 százalékát. Szingapúr lakosainak száma valamivel több mint Szlovákiáé, pedig területe csupán 716 négyzetkilométer. 1960-ban ennél kisebb, 581 négyzetkilométer volt a városállam területe, de a mocsarak és mangróveerdők feltöltésével további területekhez jutottak. Így a növényzetnek, élővilágnak különösen nagy az értéke Szingapúrban, ahol óriási üvegházak őrzik az eltűnt természeti szépségeket. Utazásunkat a szingapúri üvegházi arborétumokban folytatjuk a jövő héten.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/46. számában. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!