2021. november 18., 09:01

Megjelent a Magyar7 46. száma

Kik Heger hősei, hogyan fakul a szlovák emlékezet a magyarok részvételről a rendszerváltó forradalomban és miért az egyik legjelentősebb női szent Árpádházi Szent Erzsébet – egyebek mellett ezeket a témákat kínálja a Magyar7 legfrissebb száma.

borító magyar7
Fotó: ma7

A gyávaságnak bizony ára van. Krízishelyzetben a gyenge kormányzásért, a hiányzó irányvonalért nagy árat fizet a lakosság, közben meg a kormánypártok se szereznek maguknak új választókat. Mindenki csak veszít. Akkor mégis miért csinálják? Molnár Judit főszerkesztő vezércikkéből sok részlet kiderül.

A szlovák parlament múlt héten első olvasatban jóváhagyta az egészségügyi reform tervezetét. A tervezett változtatások tovább mélyítenék a déli és keleti régiók hátrányos helyzetét – nem véletlenül csatlakoztak napok alatt több tízezren a Szövetség petíciójához. Akik megszavazták, azokat nevezte hősnek a miniszterelnök. Kolek Zsolt heti összefoglalójában kitér eme hősiesség minden, talán egyáltalán nem jótékony aspektusára.

Miközben az uniós vezetők egymás után sürgetik a határozottabb fellépést, ígérnek fűt-fát és támogatást, Varsó becslései szerint 4-5 ezer ember zsúfolódott össze a két ország közti senkiföldjén, Lengyelország és Fehéroroszország között.

Mi lehet a kifutása ennek a szégyenletes történetnek? A kérdéssel Pomichal Krisztián foglalkozott heti külpolitikai jegyzetünkben.

ma7
Fotó:  ma7

Egy nagyon gazdag életutat mutat be Az elveszettnek hitt megtalálása című interjú, amelyet Kövesdi Károly készített B. Kovács Istvánnal. A magyarság évszázadokig hiába kereste a többi európai népekéhez hasonló hőskölteményét, pedig mindig is itt volt, szinte az orrunk előtt, ráadásul Gömörben, bizonyította be B. Kovács István, aki egy népmesegyűjtés során bukkant rá, és publikálta öt évvel ezelőtt.

Glasgow-ban javasolták, hogy a 2010-ben mért mennyiséghez képest az évtized végéig 45 százalékkal kell csökkenteni a világ CO2 kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot. Sőt ehhez az is szükséges, hogy az évszázad közepéig az egész világ nettó karbonsemlegessé váljon. Mit mondhatunk mi erre a Kárpát-medencében? A világ CO2-kibocsátásának 8 százalékát adja Európa. Ebből Szlovákia 0,8%-os, Magyarország 1,5%-os arányban veszi ki a részét. Tehát elenyésző a világ kibocsátásához képest.

Itt inkább a szén-dioxidhoz való alkalmazkodásra kellene fordítani az energiákat, írja Matus Tibor a Zöld ötven árnyalata című elemzésében.

Nem tudunk elmenekülni előlük, de januártól visszaválthatók lesznek a PET-palackok. A szlovák piacra évente belép nagyjából 35 ezer tonna műanyag palack, az újrahasznosítási arány pedig 60% körül van. Ezen akarnak emelni, ezért jönnek a betétdíjas palackok. De hogy hogyan működik majd a rendszer, megtudhatják Pomichal Krisztián írásából. Egyre halványul a szlovák hivatalosság emlékezetében a masszív magyar részvétel a rendszerváltásban. Ennek számtalan jele van a megemlékezéseken, emléktáblákon. Hogy miért, megtudhatják Somogyi Szilárd Törlődő emlékek a magyarság részvételéről című írásából.

Az ENSZ nőjogi szervezete a „nők elleni nemi erőszak” helyett a „nemi alapú erőszak” kifejezést használja. Miközben a nők jogainak terén valóban lenne még tennivaló, ez az abszurd testület a transzneműség kérdésével van elfoglalva, és az LMBTQ-lobbi világuralmának a megvalósulásán munkálkodik, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi KárolySzáraz Dénes arról ír Érsekújvári levelében, hogy forradalmian feszült a helyzet a vakcinások és vakcinátlanok között. Úgy tűnik, hogy az oltatlanok nálunk erőszakosabbak, mint más nemzeteknél. Talán azért van ez így, mert még mindig többségben vannak, és a többség szeret hangadó lenni mindenhol, még a kisebbséggel szemben is.

ma7
Fotó:  ma7

A Leporolt históriákban egy különleges optikai jelenségről, és arról olvashatnak Lacza Tihamér tollából, hogy Várkonyi Nándor miért nevezte Arisztotelészt elvtársnak és a marxista filozófia megalapítójának. A katolikus egyház november 19-én ünnepli Szent Erzsébet napját. Árpád-házi Szent Erzsébet a legismertebb magyar szent a keresztény világban. Itt a Felvidéken is rendkívül népszerű volt a középkortól, s tulajdonképpen napjainkban is az. Tájainkon számos templom védőszentje, több kórház névadója.

Ki volt hát Szent Erzsébet, s mi a titka annak, hogy kultusza máig élőnek mondható? Kovács László gazdagon illusztrált írásából megtudhatják.

Löszfalba vájt pincék, lépcsőzetes utcák, körös-körül természetvédelmi terület, madárcsicsergős nyugalom. A Párkányhoz közeli Helemba bájos zsákfalucska, utolsó kis település, a szlovák–magyar határ kiszögellésében. Nem sokáig. Épül az új Ipoly-híd, amely a magyarországi Ipolydamásddal köti össze a falut. A lehetőségek kibővülnek, a zártság nyújtotta idill átalakul. Község az Ipoly és a Duna torkolatánál címmel írt az építkezésről és a faluról Bokor Klára.

Cédrus néven szociális ruhabolt és élelmiszerbank nyílt Rimaszombatban a Petőfi Házban, ahol az adományozókat és a rászoruló családokat is szeretettel várják. A ruhabolt működését a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja irányítja, olvasható Virsinszky Tamás beszámolójában. Öt település polgármestere – Dunaszerdahely, Érsekújvár, Gúta, Komárom és Naszvad – indított petíciót, amely az egyre tarthatatlanabb közlekedési terheléssel foglalkozik a régióban. A városok vezetői találkozót sürgetnek a közlekedési miniszterrel, továbbá nyomatékosan kérik az R7-es építésének mihamarabbi folytatását, és az infrastrukturális fejlesztések arányos elosztását az ország egyes régióiban. A polgármesterek sajtóértekezletén Reczai Lilla járt.

Felavatták az eperjesi Vilec-dombon a Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes költői versenyének emléket állító, felújított kőobeliszket és megszépült környezetét. A költői verseny, amelyet a Pallas nagy lexikona „páratlanul álló világirodalmi tüneménynek” nevez, 1845 áprilisában zajlott, amelynek emlékére az Eperjesi Széchenyi-Kör 1883-ban egy kőobeliszket emeltetett. Felújításának ötletét Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulója adta.

ma7
Fotó:  ma7

További részletek olvashatók Fábián Gergely beszámolójában.

A városliget Losonc ékessége. A 17 hektáros liget francia, angol táj stílusban épült, Czóbel Károly rendőrkapitány javaslatára a 19. század második felében. Legöregebb fái a platánok, de említést érdemel a csodálatos rózsakert is. Sok ritka fával, mesterséges tóval, mini állatkerttel és különféle szabadidős attrakciókkal a park manapság a családok legnépszerűbb pihenőhelye a városban. De nem ez az egyedüli parkosított része a városnak, írja Agócs Szvorák Emese a Séta a losonci parkokban című cikkében.

Villamossal Ligetfaluba. Dunajszky Éva arról ír, hogy Pozsony évtizedekig álmodozott a metróról, ami a város büszkesége lett volna… már ha felépül, de csak egy gödör maradt a helyén. Mára kiderült villamos lesz az a metró, és már az építkezés második szakasza is elkezdődött. A komáromi Szent András-bazilika sajátos hangulatú oratóriumában február végéig látható Aya Gyarmati Mária autodidakta festőművész Hittel és lélekkel az úton elnevezésű szívmelengető kiállítása. A művészt is megszólaltatta Nagy-Miskó Ildikó. Nagycsalomja község önkormányzata egyhangú döntéssel, első alkalommal a zeneszerző halálának 100. évfordulóján, 2006-ban rendezte meg a Fayl Frigyes Művészeti Fesztivált. Erről és a művészről is olvashatnak Kaszmán Zoltán cikkében.

Megújult a galántai Esterházy-kastély büszke déli tornya. 1944. december 6-án bombatalálat érte, ekkor omlott le a gyönyörű erkélyrizalit is a toronyról, amelyet most pontos mérnöki tervek és kutatások alapján sikerült rekonstruálni és újraépíteni. A déli torony így ismét páratlan pompájában ragyog. A munkákról és a toronyban berendezett kiállításokról is beszámol Szomolai Andrea.  Tettekkel a magyar kultúráért a címe annak az interjúnak, amelyet Molnár Gabriella készített a nyugdíjba vonuló, a Bodrogközben és Ung-vidéken mindenki által ismert ismeri Zvolensky Gabriellával, a kultúra nagyasszonyával.

ma7
Fotó:  ma7

A szemszárazság nagyon gyakori és nagyon kellemetlen velejárója napjainknak, amelyet a képernyő, illetve a monitor előtt eltöltött sok idő okoz. De más betegségeket is jelezhet, írja Domonkos Andor kutatóorvos.

Varga Róbert megtapasztalta, Szingapúr, tényleg a jövő országa, ahol minden kiválóan működik. Barangoló rovatunkban nagyon sok fotót is találnak erről a különös városállamról.

Zsebik Ildikó a Hobbbi rovatunkban egy igazán különös és hasznos hobbit mutat be: illatos szappanvirágokat készít a királyhelmeci Borisza Brigitta. Vass Laura elmagyarázza a konfitálás mikéntjét, mert ez szükséges a kacsapástétomhoz, és közli a sütőtökös kenyér receptjét is. Vas Gyula letesztelte a Ford Grand Tourneo Connect Active 1.5 TDCi autót, a hétszemélyes változatot. Rajkovics György a  DAC kispadján bekövetkezett változásról, Rajkovics Péter pedig arról ír, hogy csak egy meccs hiányzott a magyar női hokisoknak, hogy kijussanak a pekingi téli olimpiára. A Magyar7 46. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. A templomokat bemutató sorozatunkban ezúttal Kápolna község Szent Erzsébet-temploma került lapunk hátsó borítójára.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.