2026. november 17., 18:22

Sokak számára továbbra sem magától értetődő a rendszeres ebéd

A rendszeres ebéd nem minden lakos számára magától értetődő. Az étkezési támogatásra jogosult válaszadók közül mindössze 58,8 százalék ebédel minden munkanapon. További 14,7 százalék körülbelül minden második nap, 16,6 százalék pedig három-négy naponta egyszer étkezik ebédidőben. A megkérdezettek csoportjának 6,5 százaléka szinte soha nem ebédel. Mindez a Modern Juttatások Szövetsége (AMOBE) megbízásából, az AKO ügynökség által 2026 augusztusában, 1000 válaszadó bevonásával készített reprezentatív felmérésből derül ki.

ebéd - ebédmenü - étterem - ebédelő nők - étkezés
Fotó: Pexels

augusztusában, 1000 válaszadó bevonásával készített reprezentatív felmérésből derül ki.

„Arra a kérdésre, hogy miként oldják meg a munkahelyi ebédet, a válaszadók 38,8 százaléka azt mondta, hogy otthonról visz magával ételt. A munkáltató által biztosított étkezést 23,9 százalékuk, míg az éttermi étkezést vagy az ételrendelést 19 százalékuk jelölte meg” – ismertette Václav Hřích, az AKO ügynökség munkatársa.

Az étkezési támogatásnak nem csupán a törvényi kötelezettség formális teljesítését kellene jelentenie. A célja az, hogy segítsen a munkavállalónak a munkanap során megfelelő minőségű ételhez jutni. Ha a támogatás összege jelentősen elmarad az ebéd árától, ez a rendeltetés fokozatosan háttérbe szorul. Papíron jól mutat a teljes, 9,80 eurós étkezési hozzájárulás (amely 2026 decemberétől érvényes), a valóságban azonban csak a leggazdagabb vállalatok alkalmazottainak 8 százaléka kapja meg ezt az összeget. A szlovákiai munkavállalók többsége csupán a minimális támogatásban részesül, amely pénzbeli hozzájárulás esetén jelenleg mindössze 3,84 euró. Ez az összeg 2026 decemberétől 4,05 euróra emelkedik” 

– ismertette Juraj Králik, az AMOBE ügyvezető igazgatója.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók szívesebben választanának magasabb összegű, meghatározott célra felhasználható étkezési támogatást, mint egy alacsonyabb összegű pénzbeli hozzájárulást. A munkaviszonyban álló vagy abban potenciálisan érintett válaszadók csaknem 80 százaléka a magasabb értékű, kizárólag élelmiszer és étel vásárlására fordítható támogatást részesítené előnyben. Az alacsonyabb összegű, készpénzben folyósított hozzájárulást mindössze 14,2 százalékuk választaná.

Az étkezési támogatásra jogosult válaszadók csaknem 60 százaléka azt mondta, hogy a magasabb hozzájárulást élelmiszer-vásárlásra fordítaná, például jobb minőségű alapanyagokat venne, változatosabb étrendet állítana össze, vagy gyakrabban vásárolna. További 18,1 százalék az éttermi ebédek vagy az ételrendelések gyakoribb igénybevételére használná fel a többletforrást. Mindössze 9,4 százalék tenné félre a pluszpénzt megtakarításként, míg 6,9 százalék a számlái vagy törlesztőrészletei kifizetésére fordítaná.

Az étkezési támogatás törvényben garantált megőrzése is jelentős támogatottságot élvez. A válaszadók 79,1 százaléka fontosnak tartja, hogy a Munka Törvénykönyve továbbra is garantálja a munkáltató hozzájárulását napi egy étkezéshez. A felmérés egy másik fontos megállapítása a hazai gazdasághoz való viszonyulásra vonatkozik: a szlovákiaiak 72,4 százaléka úgy véli, hogy az államnak támogatnia kellene azokat a juttatásokat, amelyek révén az étkezésre szánt pénz a szlovák gazdaságban marad.

Az AMOBE szerint a felmérés eredményei szélesebb körű párbeszédet tesznek lehetővé arról, miként lehetne javítani az étkezés elérhetőségét, növelni a háztartások vásárlóerejét, és mindeközben figyelembe venni a közpénzügyek korlátozott lehetőségeit. A szövetség tárgyalásokat kezdeményezne a kormány, az ellenzék, a munkáltatók és más szociális partnerek képviselőivel az étkezési támogatás célzott formáiról, valamint a veszélyeztetett csoportoknak nyújtható, személyre szabott segítségről.

„Az európai tiltakozások emlékeztetnek bennünket arra, mennyire érzékeny kérdés az életszínvonal. A szlovákiai felmérés pedig azt mutatja meg, hogy az emberek mely területeken várnak segítséget. Célunk olyan gyakorlati, önkéntes és gazdaságilag felelős megoldásokat keresni, amelyek a munkavállalóknak, a családoknak és a hazai gazdaságnak egyaránt segítséget nyújtanak, anélkül, hogy szükségtelen terheket rónának a vállalkozói környezetre” – zárta gondolatait Králik.

Megosztás
Címkék