Smaragdzöldbe öltözött Budapest- példa az összetartozásra

ma7 2019. március 18., 20:38

A PestiSrácok Mark Downey-t,  az immár hagyományos Szent Patrik Napi felvonulás főszervezőjét szólaltatta meg Szent Patrik legendájáról, életútjáról és az ír keresztény szokásokról. Az ír vallási és nemzeti ünnepet kilencedik éve üli meg Budapesten a magyarországi ír közösség.

A Szent Patrik Napi felvonulás, amely során smaragdzöldbe öltözik a város, nem csak az ír kultúrát és gasztronomiát hozza közelebb, hanem az ír nép mély vallásosságát is. Az első felvonulást 2011-ben tartották, akkor még csak 400 résztvevővel. A budapesti megemlékezés a legnagyobb Közép-európai Szent Patrik Napi megmozdulás. A Szent Patrikra emlékezők száma az elmúlt években megtöbbszöröződött, ma már többen öltöznek zöldbe és ünneplik március 17-én az ír püspököt a magyar fővárosban, mint ahányan résztvevője van egy ellenzéki tüntetésnek.

Több mint másfél ezer évvel ezelőtt, 461. március 17-én hunyt el Szent Patrik püspök, aki három évtizedes hittérítő missziója során vezette el Krisztushoz és a kereszténységhez a pogány íreket.
Szent Patrik eredetileg Welsben született, a negyedik században Maewyn Succat néven, egy jómódú családban.  Még tizenéves kamasz volt, amikor ír martalócok elhurcolták és rabszolgaként dolgoztatták a Smaragd-szigeten. 6 éves fogsága alatt végig azt tervezte, hogy ha kiszabadul, Jézus tanait fogja terjeszteni a sziget pogány lakosai között. Galliába szökött, ahol egy auxerre-i monostorban 12 évig készült feladatára.
Patrik 30 évig hirdette az igét. Hatására az írek tömegesen tértek meg és vették magukra a keresztséget.
A 430-as évek elején Celesztin pápa engedélyével visszatért a zöld szigetre, leváltva a Skóciába áthelyezett, később szintén szentté avatott Palládiusz püspököt. Már püspökként a sziget legtávolabbi szegleteibe is eljutott, megszervezte az ír keresztény egyházat,  több mint 350 templomot és kolostort emeltetett.

Különlegessége és népszerűsége abban állt, hogy a keresztény hitre tért írektől nem várta el, hogy feladják népszokásaikat, kultúrájukat. Megmutatta, hogyan lehetnek egyszerre hagyománytisztelő írek és hithű keresztények.

Az 1840-ben bekövetkezett a nagy ír éhínség. Ekkor betegség támadta meg az ír krumpliföldeket, elpusztította a termést és szinte lehetetlenné tette az életben maradást az országban. A kialakult járvány több mint egy millió áldozatot követelt. Ez kiélezte az ellentéteket a katolikus írek és a protestáns angolok között, ezért hatalmas népvándorlásba kezdtek az írek. A kivándorlás úti célja Amerika volt az akkori aranyláznak köszönhetően. Háromnegyed évszázad alatt több mint 5 millióan vándoroltak be, jelenleg 32 millióan vallják magukat írnek az USA-ban, ami a lakosság 12%-át teszi ki.

A népesség szétszóródásának eredményeképpen szükségük volt valamire, ami összetartja őket és ez nem más, mint a Szent Patrik nap. Ez az írek nemzeti ünnepe, amit minden évben március 17-én tartanak, Szent Patrik halálának napján. Munkaszüneti nap többek között Írországban és Észak-Írországban, továbbá hatalmas ünnepségeket rendeznek az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban, bár ezen országokban nem hivatalos ünnepnap.

Képgalériánk:

Az első Szent Patrik napi parádét a várttal ellentétben nem Írországban, hanem New Yorkban, azaz az Egyesült Államokban rendezték 1762-ben a brit hadseregben szolgáló ír katonáknak. Eredetileg az ünnep színe a kék volt, de zöldre cserélték az ír zászló miatt. Írországban csak 1903-ban vált hivatalos nemzeti ünneppé, Dublinban pedig csak 1931 óta tartanak ünnepségeket. A kilencvenes években éreztek rá a nap turisztikai értékére, azóta járnak oda turisták a parádék, rendezvények, utcai felvonulások, tűzijátékok és a zenés előadások megtekintése miatt.

A budapesti videót László Petra készítette.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS