Škoda Karoq 1.5 TSI Style: A kistestvér is remekre sikeredett!

A Škoda Karoq 1.5 TSI Style-t másfél literes benzines turbómotorral, hétfokozatú automata váltóval, fronthajtással és a magasabbik Style szereltségben kaptuk meg tesztelésre.

A Kodiaq-kal való hasonlóság elvitathatatlan. Már az alapformánál kezdődik, és folytatódik például a maszkkal, vagy az osztott fényszórókkal. Mindez azt is jelenti, hogy a Karoq szintén a férfiasabb megjelenésű szabadidő-autók egyike: az ellenkező végletet például a Renault Kadjar fémjelzi ebben az osztályban. Feltűnő, hogy kompakt kategóriás járművel van dolgunk: a Kodiaq ugyanis 20 cm-rel rövidebb, mint a nagytesója. Az egyéb dizájnelemek közül kiemelhető még a motorháztető nem túlhangsúlyozott, mégis mutatós bordázata, a kilincsek felett húzódó éles oldalperem, a diszkrét tetőspoiler és a hátsó lámpák izgalmas tagolása. Egy szó mint száz: ez a „szabadidősök” mai formavilága…

 …olyan minőségi szintet képvisel, amelyet nagyon sok konkurens megirigyelhetne. Kiválóak a felhasznált anyagok, elegánsak, de nem hivalkodóak a formák. Az ergonómiával sincs különösebb gond: a klímapultot például három klasszikus tárcsa uralja, amelyek használata másfél perc alatt megtanulható. Pici kritikát érdemelnek viszont a fölöttük levő apró érintős ikonok, amelyek keresgélése már el tudja vonni a sofőr figyelmét a vezetéstől. A tesztautó attraktív – és feláras – tartozéka volt a hanggal is vezérelhető COLUMBUS navigációs rendszer, amelyhez 9,2 hüvelykes kijelző tartozik. Grafikája rendkívül mutatós, felbontása is jó, s hogy mi mindent tud megjeleníteni, azt lásd a megfelelő ábrákon. Egyebek között jpg fotókat is… A Canton hifi szintén feláras volt; e szinten a 8 colos kijelzővel kombinált Bolero a standard. A kétfunkciós adaptív tempomat, a kétzónás légkondi és az elülső-hátsó parkolóradar viszont alaptartozék, csakúgy, mint a „simply clever” megoldások egész sora: 230 V-os konnektor, a csomagtérből kivehető LED lámpa, a tanksapkába rejtett jégkaparó, na és persze az esernyő… Ami pedig a utasok életterét illeti, nagyjából a kompakt kategória átlaga (lásd a hátsó traktusról készült fotót), az 521 liternyi alapméretű koffer viszont tönkreveri a konkurenciát (Nissan Qashqai: 401 l, Renault Kadjar: 472 l, Kia Sportage: 491 l). Nem is beszélve arról, hogy bővítéséhez mindhárom hátsó ülés komplett ki is vehető…

Bérmennyire dühöng is a downsizing (a hengerűrtartalom csökkentése), időnként egy-egy bátortalan ellenpéldával is találkozunk. A Škoda például úgy készítette el legújabb turbós benzinesét, hogy 100 köbcentit hozzátoldott az évek óta szolgáló 1.4 TSI-hez; más kérdés, hogy ebből pont annyi lóerő és nyútonméter jött ki, amennyit az „egy-négyes” erősebbik verziója tud… Tesztautónk erőforrása mindenesetre az új 1.5 TSI volt, ugyanazzal a hengerlekapcsolós technikával, amelyet szintén az 1,4-esnél vezetett be a VW konszern.  (Lényege: kis terhelésnél úgy módosul a vezértengely állása, hogy 2 henger szelepei zárva maradnak, és ezek a hengerek ilyenkor természetesen üzemanyagot sem kapnak.) A motorhoz hétgangos DSG automata váltó csatlakozott, amelyet Normal, Eco és Sport módba állíthattunk, de kézzel is működtethettük. (Utóbbinak sok értelme nincs, ennyi fokozat között már egyértelműen az automatika igazodik ki jobban.) A kétkuplungos szerkezet induláskor picit hajlamos elgondolkodni, de menet közben már gyorsan és finoman pakolja a fokozatokat – Eco állásban természetesen alacsonyabb, Sportban jóval magasabb fordulatszámon. A dinamika teljesen rendben van, 200 feletti végsebességre és 9 másodperc alatti százas sprintre egy zokszava nem lehet senkinek. Pláne ebben a kategóriában. A fogyasztásra pedig áldásos módon hat a lekapcsolós technika: a teszt túlnyomó részét 5,9 literrel autóztuk ki, amit csak az utolsó napokon megejtett határszemlék tornásztak szűken 6 liter fölé. S ha már a határszemlénél, vagyis tkp. az autó terepbírásánál tartunk: a Karoq ugyanúgy nem offroad, ahogyan egyetlen konkurense sem. Hanem egy szabadidő-autó, egy „telekjáró”, amelynél a lehetőségek felső határát az adott terepszögek és hasmagasság alá beférő göröngyök-buckák jelentik. Plusz a közepes mélységű és terjedelmű dagonyák, ahol viszont már nagyon nem mindegy, hogy csak elsőkerék-, vagy 4x4-es meghajtású-e a járgány. A „miénk” az előbbi volt (összkerekes technika csak a kétliteres dízelmotorhoz jár), tehát a sárdagasztástól ezúttal inkább eltekintettünk. A többit viszont gond nélkül hozta az autó…

Képgalériánk a tesztelt autóról

Fotó:  Vas Gyula