Sándor, József, Benedek

Zsebik Ildikó 2019. március 17., 17:40

„Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él”–írja Weörös Sándor: Tavaszköszöntő című versének első versszakában,  utalva a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”Az egyik legelterjedtebb mondásunk azt üzeni az embereknek: a három névnap elmúltával végre megérkezik a tavasz.

Fotó: Google

Ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz– állítja a népi jóslás. A zsák meleg a vágyakozást jelenti,  József napján  pedig nemhogy  megszűnik a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék, és gyenge lesz a termés. Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi napéjegyenlőség napja.

A meleg meghozatalának legendája

“A hosszú tél után Szent Péter zsákba kötve küldette el a meleget Sándorral a földre. Sándor azonban nagyon elfáradt a meleg súlya alatt,  szomjas és fáradt lett, azért betért egy  kocsmába. Ott lerakodott és inni kezdett. Közben pillája elnehezült és ottfeledkezett. Szent Péter megsokallta az emberek meleg utáni könyörgését, ezért Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse azt meg. Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. Ám a bor mellett ő is megfeledkezett küldetéséről.

– Benedek,  nézz utána, hol kujtorog a két lator! – indította útba a harmadikat is Péter. Csakhogy  Benedek is hasonlóan járt, mint társai.  

Ekkor Szent Péter nagyon megharagudott a három vándorra, végül Mátyást küldte értük a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Amikor a három jókedvű,  iddogáló ember meglátta Mátyást az ostorral, ész nélkül szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”

A Sándor név a görög Alexanderből ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó. Napjához köthető a zab és az árpa vetése.

A József  héber eredetű, jelentése: Isten gyarapítson! Ezen a napon Jézus édesapjának neve napját ünnepeljük. Néhol munkatilalommal ünnepelnek, máshol úgy tartják:  ezen a napon meg kell fürdeni, és tiszta fehérneműbe bújni. Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését is. Ekkor engedték ki a méheket, hajtották a marhákat a legelőkre. Március 19-én a jégverés vagy a fagy a boros gazdáknak jó bortermést ígér.

Benedek: a latin Benedictus szóból ered, jelentése "áldott". Névnapja március 21., a csillagászati tavasz kezdete.

Ekkor szentelték a fokhagymát és a zsírt. Ha Benedek napján dörög az ég, akkor a nyár száraz lesz.

Elődeink abban is hittek, hogy Sándor, József és Benedek napja erőt és egészséget hoz a férfiaknak, biztonságot és védettséget a nők számára.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS