Remény a stroke kezelésében

ma7 | MTI 2019. április 18., 11:05

A Yale Egyetem kutatónak sikerült újjáéleszteni alapvető sejtaktivitást órákkal korábban levágott sertések agyában. A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de egyúttal a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

Illusztrációs felvétel Fotó: Pixabay

A tudósok hangsúlyozták, hogy a kísérlet során a levágott disznók agya semmit sem érzékelt, és az állat nem is nyerte vissza tudatát. Orvosi értelemben „ez nem élő agy” - jelentette ki Nenad Sestan, a Yale Orvosi Egyetemének tudósa a Nature csütörtöki számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

A kutatók azt is leszögezték, hogy nem is volt szándékukban megkísérelni a levágott fejű disznók tudatának újraélesztését.

A kutatás mégis egy sor bioetikai kérdést hozott a felszínre,

köztük az agyhalál definíciójának problémáját és azokat a lehetséges következményeket, amelyek a szervadományozással kapcsolatos protokollt érintik.

A kutatás eredményei a szerzők szerint nem hoztak konkrét klinikai áttörést az emberek számára. Ugyanakkor az agyhalállal kapcsolatos, régóta érvényben lévő alapvető meghatározásokat sikerült cáfolniuk, köztük azt is, hogy a létfontosságú sejtaktivitás visszafordíthatatlanul megszűnik másodpercekkel, percekkel az után, hogy a sejtek oxigén és vérellátása megszűnik.

A Yale kutatói 32 vágóhídon levágott sertés fejét használták a kísérletben. A tanulmány szerint a sertések agyába négy órával a fej levágása után pumpáltak speciális művért. Az agy nem mutatott olyan elektromos aktivitást, ami arra utalt volna, hogy a tudat visszatért volna, de hatórás pumpálás után a tudósok megállapították, hogy az agy bizonyos területén a beavatkozás hatására újra életre keltek a sejtek, míg a nem kezelt agysejtek pusztulásnak indultak.

Amikor kiemelték a neuronokat a kezelt agyból, és elektromosan stimulálták azokat, a sejtek reakciója azt jelezte, hogy éltek.

Megvizsgálták a mesterséges vért is, amelyet a disznók agyába pumpáltak, az után, hogy kivezették belőle, és kiderült, hogy az agy sejtjei felvették a vércukrot és az oxigént és szén-dioxidot termeltek, ami szintén annak jele, hogy működtek.

Az is kiderült a kísérletben, hogy a véredényeket tágító gyógyszerre is reagáltak a kezelt agy véredényei.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy ha hat óránál tovább kezelik az agyat, vajon fenn tudják-e tartani a megfigyelt sejtműködést.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS