2020. március 26., 17:31

Régen is voltak rejtélyes járványok - táncoltató kór okozta többszáz ember halálát Strassburgban

Bár ezek közül ma már csak néhány számít közismertnek, az emberiség szinte egész történelmét végigkísérték a gyilkosabbnál gyilkosabb járványok.

A középkori pestisjárványokról, a kolerajárványokról, a lepráról a himlőről vagy éppen a spanyolnátháról alighanem mindenki hallott már, de volt néhány exotikus járvány is, amiről bizonyára már kevesebben. Az egyik ilyen Strassburg városán keresztül vált ismertté, s aki ismeri, leginkább a vitustánc néven hallhatott róla.

1518 nyarán Strassburg városának lakói különös jelenségre lettek figyelmesek.

Egy Troffea nevezetű fiatalasszony csak úgy a semmiből táncolni kezdett az utcán. A hölgy napokig táncolt, egy hét után több, mint harmican, egy hónap múlva pedig csaknem négyszázan követték a példáját. Csakhogy nem örömteli szórakozásról volt szó, a táncosok borzasztó fájdalmakkal és hallucinációkkal küszködtek, amit a nyári forróság csak fokozott.

A folyamatos tánc elég megterhelő volt szervezetük számára, ezért nem meglepő, hogy többen agyvérzésbe, szívrohamba, vagy éppen a végkimerültségbe haltak bele. Pontos adat nincsen az elhunytak számáról, de bizonyos források szerint átlagban naponta 15 halottat jegyeztek.

Strassburg városi tanácsa az esetet forró vér okozta betegséggel magyarázta, amelyről akkoriban azt gondolták, hogy az agy átforrósodását idézi elő, ami őrültséghez vezet. Úgy vélték, ha a betegek kitáncolják magukat, a járvány magától elmúlik, ezért zenészeket fogadtak fel kezelésükre. Sajnos a tempós zene még inkább fokozta a problémát, így a város vezetősége isteni büntetésre kezdett el gyanakodni.

A jó ügy érdekében bezáratták a bordélyházakat, a kocsmákat, és betiltották a táncot, illetve a zenét.

Mindezek ellenére a táncoló járvány folytatódott. De nem ez volt az első eset Európában, korábban is előfordult már hasonló 1247-ben Erfurtban. 1374-ben pedig Aachen városát érintette a betegség, ami később tovább terjedt Németalföldre és Északkelet-Franciaországra is.

A strassburgiak végső elkeseredésükben Szent Vitushoz kezdtek el imádkozni,

aki a betegségek gyógyításáról volt ismert. A város vezetősége utolsó próbálkozásként szekereken elvitette a betegeket a Szent Vitus oltárhoz. Itt misét tartottak és kereszteket, illetve piros színű szent olajjal átitatott cipőket osztogattak, melyek talizmánként szolgált. Ennek az intézkedésnek köszönhetően egyre többen gyógyultak ki a kórból.

A betegséget később vitustáncként, jánostáncként, illetve nyavalyatörésként kezdték emlegetni.

A járvány okáról több elmélet is született. Az egyik szerint a táncosok anyarozs-mérgezést kaptak, ami válthat ki hallucinációt, görcsös rohamokat és remegést is. Mások szerint epilepsziás rohamok, vagy egy különös táncos szekta randalírozása okozta a történteket.

A legvalószínűbb magyarázatot azonban John Waller történész dolgozta ki. Szerinte

a kór valódi oka az úgynevezett tömeghisztéria volt.

Strassburg város lakói ugyanis a szokatlan események előtti húsz év során összesen öt éhinséget, valamint egy lepra és egy himlő járványt éltek át, melyek mindegyike számtalan életet követelt. Waller úgy vélte, a hatalmas mennyiségű elfojtott stressz elhitette az emberekkel, hogy testüket démonok szállták meg, és már nem képesek uralkodni önmaguk felett. A lakosok úgy érezték egy felsőbb hatalom irányítja őket, ami megmagyarázza a gyorsan ható vallásos gyógymódot is.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.