Ötvenéves lenne a tragikusan elhunyt első magyar szépségkirálynő

A természetes szépségű karcsú, barna fonyódi lány ártatlan játékból jelentkezett a szépségversenyre, édesapja ellenkezésére és édesanyja támogatásával. Álmában sem gondolta volna, hogy éppen az ő fejére kerül a korona, s hogy még a Miss Európa szépségversenyen is dobogós lesz. Mint ahogy nem sejtette azt sem, hogy az ezzel járó népszerűség fenekestül forgatja fel az életét, amiből a végén nem látott más kiutat, minthogy gyógyszert vegyen be.

A nagy napon, 1985. október 5-én, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőbe a kétezer jelentkező közül – több rosta után – 25 lányt választottak ki.  A lányok először nagyestélyiben, majd egy- és kétrészes fürdőruhában vonultak fel. Molnár Csilla messze a legmagasabb pontszámot kapta, és így ő nyerte el a Magyarország Szépe címet és az ezzel járó koronát. Nyereményként kapott még  egy egyoldalú reklámszerződést, amit az apja felbontott, és egy bécsi utat, melynek költségeit végül a család állta, mert a magyar és az osztrák szervező nem tudott megegyezni.

Molnár Csilla Andrea naivul úgy képzelte, hogy az élete ettől kezdve csupa fény és pompa lesz, de rá kellett döbbennie, hogy ez nem is olyan egyszerű.

– mondta Molnár Csilla 1985 decemberében, a Szépleányok című dokumentumfilm forgatásán.

Nemcsak őt, hanem udvarhölgyeit is sorozatos megaláztatások érték. Idővel kiderült, hogy a szépségversenyhez kapcsolódó cégek és emberek jó része csak hasznot akar húzni a lányokból, és ezért nem ismertek erkölcsi határokat.

A szépségverseny egyik nyereménye volt az is, hogy egy kortárs szobrászművész életnagyságú szobrot készített a királynőről és két udvarhölgyéről. De ez sem igazán a művészi megörökítésről szólt, hiszen dokumentációs céllal fotósokat és filmeseket is beengedtek a műterembe, miközben a szobrász gipszlenyomatokat vett a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányok meztelen testéről. Később két fotós – az érintettek engedélye nélkül – eladta a képeket egy osztrák szexlapnak. 

A mindössze 16 éves lánynak az ismertség árnyoldalát is hamar meg kellett tapasztalnia. Hamarosan rosszindulatú pletykák kezdtek terjedni róla, könnyűvérűnek titulálták, hírbe hozták emberekkel és mocskos ajánlatokkal bombázták.

Az 1986. február 28-án, Máltán megrendezett Miss Európa szépségversenyre a szülők már nem is akarták elengedni a lányukat, de megfenyegették őket, hogy, amennyiben nem vesz részt rajta, megvonják tőle a királynői címet, visszaveszik a koronát és a második helyezettet indítják a versenyen.

Ennek a versenynek az összesített végeredménye alapján Molnár Csilla kapta a legtöbb pontot, kereken 60-at, de itt is ment a simliskedés a háttérben, mert a korona – ugyanaz, amivel Csillát Budapesten megkoronázták – végül a svéd Rachel Bruhn fejére került. A második helyen a francia lány végzett, Molnár Csilla végül a harmadik lett.

Molnár Csilla Andrea komolyabb feladatokat is várt volna, ilyeneket azonban nem kapott. Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című könyvében Pataki Ági azt mesélte, a 17 éves lány a halála előtt pár héttel arról panaszkodott neki, hogy nincs munkája, nem foglalkoztatják, és ha a nyáron sem kap komolyabb megbízatást, ősztől már nem magántanulóként, hanem nappali tagozaton folytatja a gimnáziumot.

Közben Molnár Csilla beleszeretett egy húsz évvel idősebb, éppen válófélben lévő férfiba, de a kapcsolatot titkolnia kellett. Ez a kusza magánéleti szál is csak tovább bonyolította az életét. Végül annyira összecsaptak a feje fölött a hullámok, hogy 1986. július 10-én, a szülei házában apja szívgyógyszeréből harminc darabot vett be. Édesanyjának azt mondta: „Anyuka, nem bírom tovább”.

Állítólag nem akart meghalni, tette segélykiáltás volt. Édesanyját hívta, segítsen rajta, nem akar meghalni, de életét már nem tudták megmenteni. A tragédia következtében az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították és 1989-ig nem is rendeztek Magyarországon szépségkirálynő-választást.

A tragikus sorsú szépségkirálynő emlékét dokumentumfilm, könyvek és dalok is őrzik. Ilyen az Első Emelet A szépek szépe című balladája , mely a lány halála után néhány hónappal jelent meg. Négy évvel később, 1990-ben pedig sláger született Álmodj, királylány címmel, amit Homonyik Sándor énekelt.

Forrás: femina.hu