2021. október 8., 07:15

Nem a tehén volt a bűnös

Amikor szokásomhoz híven fellapoztam az évfordulónaptárt, október 8-ával kapcsolatban feltűnt az utalás egy 150 éve, 1871. október 8-án történt eseményre, jelesül egy óriási tűzvészre, amely az akkoriban 330 ezer lakosú amerikai város, Chicago kétharmadát elhamvasztotta.

A város kétharmada elpusztult
Chicago - nagy tűzvész 1871-ben
Fotó: Wikipédia

Korábban már olvastam erről egy múlt században kiadott könyvben, amely a világtörténelem legemlékezetesebb tűzeseteit vette számba, de ott meglehetősen röviden intézték el a tragédiát, ugyanakkor nem hagyták ki azt a közszájon forgó feltételezést, hogy a tűzesetet egy ideges tehén okozta, amely fejés közben felrúgta a petróleumlámpát, ettől a télire bekészített takarmány lángra kapott, majd a nagy szél szárnyán a tűz gyorsan átterjedt a jobbára fából épült házakra.

Később a jámbor kérődző: „Mrs. O’Leary tehene” afféle állandó szófordulattá is átalakult az angol nyelvben (mint a magyarban pl. a Csáki szalmája) és a nagy tragédiákhoz vezető apró véletlenek kissé humorosnak is szánt megnevezéseként szokták használni. Az tény, hogy a tűz az O’Leary család birtokának közelében csapott fel, de a tehenét állítólag fejő hölgy már régen ágyban feküdt, amikor elkezdődött a tűzvész és ő következetesen cáfolta, hogy bármi köze lett volna a szerencsétlenséghez. Vagy tíz évvel később aztán az az újságíró, Michael Ahern, aki az egyik chicagói lapban bombasztikus cikkben számolt be az eseményről, elismerte, hogy az egészet csak kitalálta, szó sem igaz belőle. Ennek ellenére máig makacsul tartja magát ez változat.

Természetesen más okokat is igyekeztek találni. Kézenfekvőnek látszott az a lehetőség is, hogy az akkoriban uralkodó száraz időjárás, a sok gyúlékony anyag (a házak több mint 80 százaléka faépület volt), az erős szél és valamilyen szerencsétlen mulasztás együtt vezethetett a tragédiához, amelyben becslések szerint 250–300 ember vesztette életét, több mint 100 ezer ember vált hajléktalanná és porig égett vagy súlyosan megrongálódott a város épületeinek kétharmada.

A tűz gyors megfékezését az is gátolta, hogy a tűzoltók egy előző nap (október 7-én, szombaton) keletkezett tűz oltásában eléggé kifáradtak és éppen pihenőre vonultak, amikor az újabb tűzhöz riasztották őket. Mire összeszedték magukat és csatlakoztak hozzájuk a távolabbról odarendelt kollégáik is, már olyan erővel tomboltak a lángok, hogy egyszerűen képtelenek voltak velük megbirkózni. Az sem mellékes körülmény, hogy egy ilyen népes városnak mindössze 200 tűzoltója volt.

Faváros
Chicago nem sokkal a nagy tűzvész előtt egy korabeli metszeten
Fotó:  Wikipédia

El kell mondani, hogy a város neve az indián „Checagou”-ból ered, ami magyarul fokhagymát, de bűzösborzot is jelent. Korábban a potawatomi indiánok és az 1670-es években megjelent első európai – francia – telepesek éltek ezen a vidéken. A várost hivatalosan 1837. március 4-én alapították, bár már korábban is létezett itt egy katonai erőd és 1833-tól egy néhány száz lakosú település.

Kedvező fekvése miatt lélekszáma gyorsan növekedni kezdett és alig 30 év alatt több mint 330 ezerre duzzadt. Mivel a környéken rengeteg erdő volt, a házakat fából építették, de nem sokat törődtek a városrendezési elvekkel, ahogy a tűz elleni védelemmel sem. A nagy tűzvész azonban a városvezetés számára számos tanulsággal járt. Egyrészt a legkiválóbb építészekkel terveztették meg a város új arculatát és gondjuk volt a biztonságra is. Az ipari létesítményeket a perifériára telepítették, a központban elsősorban hivatalok és középületek kaptak helyet. Érdekességként említem, hogy Chicagóban épült a világ első „felhőkarcolója”, amely vagy 40 éven át egyúttal a legmagasabb emberi építménynek is számított a Földön. Mivel a térségben gyakran fúj a szél a „Szeles város” lett Chicago gúnyneve, amit viszont a helyiek büszkén vállalnak.

A nagy tűzvészt követően a város gyors fejlődésnek indult. Népessége már 1900 körül elérte az 1,6 milliót, és ma az USA 3. legnagyobb városának számít a maga közel 3 millió lakosával, amihez hozzá vehetjük a vonzáskörzetében élő mintegy 9 millió embert is. A népesség nemzetiségek szerinti megoszlását tekintve az USA egyik „legtarkább” helysége. Az 1900-as évek első felében több mint 100 ezer magyar, legalább 150 ezer cseh és mintegy fél millió lengyel is élt itt. Ma a spanyol nyelvűek aránya meghaladja a 26 százalékot, és az ázsiai eredetűek alkotják a népesség közel 4,5 százalékát.

Harmadik legnépesebb város
Műholdfelvétel Chicagóról
Fotó:  Wikipédia
Egy meteor lehetett a gyújtogató?

A tűzvészt előidéző okok között már korábban felvetődött az a lehetőség, hogy egy kozmikus test – meteorit vagy üstökösmaradvány – becsapódása okozhatta a katasztrófát. Ennek elég nagy a valóságalapja, ugyanis nemcsak Chicagóban, hanem a környéken másutt is komoly tüzek pusztítottak azokban az órákban, napokban. Ezek lakatlan területeket is érintettek, de a Wisconsin államban fekvő Peshtigot szinte a földdel tették egyenlővé: 1750 lakosából 1200-nál is többen életüket vesztették. (Más források szerint több mint 2000 ember halt meg.)

Robert Wood csillagász különböző számítások és korábbi pályaadatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy azokban a napokban a Biela üstökös egyik darabja keresztezte a Föld pályáját és okozott komoly meteoritesőt. Az üstököst még 1772-ben felfedezték, majd többször is megfigyelték és a névadója, Wilhelm von Biela 1826 tavaszán több mint 70 napon át követte a mozgását és arra a megállapításra jutott, hogy valamivel több mint 6 évenként kerüli meg a Napot. Később még látták néhányszor, de 1846 januárjában kiderült, hogy két darabra hullott. A Jupiter tovább módosította a pályájukat és nem kizárt, hogy valamelyik darabját a Föld felé küldte.

Wood szerint az üstökös egyik fele volt a katasztrófa előidézője. A tudós elméletét a korabeli szemtanúk beszámolói is megerősíteni látszanak. Az üstökös törmelékben megtalálható fagyott metán és acetilén lángra lobbanása azt is megmagyarázná, hogy miért lehetett olyan pusztító erejű a tűz. Másrészt a halálos áldozatok nagy részén nem találtak komolyabb égési sérüléseket, amiből arra lehet következtetni, hogy vagy az oxigénhiány, vagy a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid végzett az áldozatokkal. Wood számításai nyomán úgy véli, hogy az üstökösmaradvány legnagyobb darabja a Michigan-tóba zuhant, a kisebb darabok pedig a környéken szóródtak szét.

Chicagóban egyébként két napon át pusztított a tűz. Október 10-én hajnalban aztán megérkezett a várva várt eső, amely véget vetett az uralmának.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.