Mit tegyünk, ha katasztrófa sújtja a nyaralóhelyünket?

A nyaralás mindenki számára a pihenés és kikapcsolódás időszaka, ám előfordulhat, hogy a régóta várt utazás alatt természeti katasztrófa sújtja a kiszemelt helyszínt. Fontos, hogy felkészültek legyünk, és tudjuk, hogyan reagáljunk ilyen helyzetben, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket. Hogyan készüljünk fel, mit tegyünk a katasztrófa bekövetkeztekor, és hogyan kezeljük a következményeket?

A két rossz közül a jobbik eset az, ha a katasztrófa még kiutazásunk előtt történik. Ez esetben az utazási iroda 14 napon belül visszatéríti az utazás árát, de csak akkor, ha a helyi hatóságok a célállomást nem biztonságosnak nyilvánítják. Nyilván ezt, nemzetgazdasági okokból a lehető legkésőbbi időpontban teszik meg.  Ha tehát csak attól tartunk, hogy a mi nyaralóhelyünktől távolabb tomboló erdőtűz átterjedhet oda is, de a kiutazás időpontjában a helyi hatóságok szerint a célállomás biztonságos, akkor bizony a pénzünk nem jár vissza. Szintúgy visszajár a nyaralás ára, ha a szlovákiai hatóságok nem ajánlják a kiutazást a térségbe. 

Más esettekben jól jöhet, ha olyan utasbiztosításunk van, amely az utazás törlésére is vonatkozik, ez az úgynevezett storno biztosítás. Ha ugyanis valamilyen szubjektív ok, munkahelyi vagy családi probléma miatt mondjuk le az utazást, vagy csak félünk kiutazni olyan helyre, amitől mondjuk 50 kilométerre vannak erdőtüzek, de a helyi hatóságok szerint az biztonságos, akkor az a szerződéstől való elállásnak minősül. Ez esetben a szerződésbe foglalt feltételek az irányadók, az utazási iroda egy centtel sem fog többet kifizetni nekünk ennél. Ez viszont már egy másik problémakör.

Az utazási iroda egy másik időpontot is felajánlhat nekünk, ha azonban ezt nem tudjuk elfogadni, akkor köteles visszatéríteni az utazás árát.

Ha viszont nem utazási irodán keresztül, hanem egyénileg utazunk, akkor a problémánkat magunknak kell megoldanunk. Egyébként jól tesszük, ha szervezett út esetében is inkább magunkra számítunk, lehet, mire odaér az utazási irodánk régióért felelős kitelepült idegenvezetője, már leég az autónk.

A katasztrófahelyzetekre való felkészülés már otthon elkezdődik, még az utazás kiválasztása előtt. Fogadjuk el alapvetésként, hogy a hurrikánszezonban nem érdemes az Egyesült Államok leginkább hurrikánok sújtotta tagállamaiba utaznunk stb. Gondoljuk át annak a biztonsági kockázatát is, ha egy romantikus szigetre készülünk, amit csak hajóval, komppal vagy egyetlen hídon keresztül lehet megközelíteni, illetve katasztrófahelyzetben elhagyni. Ott milyen taposás lesz, ha befut az első mentőhajó, ha egyáltalán befut. Akarja ezt?

Készítsünk egy vészhelyzeti tervet, amely tartalmazza a követendő lépéseket természeti katasztrófa esetén. Mentsük el telefonunkba a helyi vészhelyzeti telefonszámokat, a szlovák nagykövetség és/vagy konzulátus elérhetőségeit, valamint a helyi kórházak telefonszámát és címét. Tekintsük át a helyi úthálózatot. Készítsünk róla képernyőfotót, elképzelhető, hogy katasztrófahelyzetben túlterhelt lesz a telekommunikációs hálózat, és nem fog működni a navigációnk.

Készítsünk másolatot az útlevelünkről, személyi igazolványunkról, jogosítványunkról, biztosítási kötvényünkről és egyéb fontos dokumentumokról. Ezeket a másolatokat fizikailag tartsuk külön helyen, hogy szükség esetén könnyen hozzáférhetők legyenek, illetve legyenek meg elektronikusan is a telefonunkban vagy felhőben.

Gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen nálunk működő mobiltelefon, töltő és lehetőség szerint hordozható akkumulátor (power bank).

Természeti katasztrófa esetén fontos, hogy a körülményekhez képest megőrizzük a higgadtságunkat. A pánik, kiélezett szituációkban gyakran csak ront a helyzeten. Próbáljunk meg nyugodtak maradni, és kövessük a vészhelyzeti tervünket. Gondoljunk arra, hogy a nyugodt és megfontolt cselekvés segít a leginkább.

Mindig kövessük a helyi hatóságok és a hivatalos szervek utasításait. Ők rendelkeznek a legfrissebb információkkal és tudják, hogyan kell kezelni a helyzetet. Ne gondoljuk, hogy azért, mert gyermekkorunkban néztük a MacGyver sorozatot, egymagunk okosabbak vagyunk, mint egy ország komplett katasztrófavédelme. Ha evakuálási utasítást kapunk, azonnal hagyjuk el a területet. Ha van rá mód, ne autópályán, autóutakon, frekventált főutakon próbáljon menekülni, mindenki arra fog menni, és pillanatokon belül hatalmas dugó fog kialakulni. Preferáljuk a mellékutakat, vagy, ha olyan az autónk, a földutakat.

Ha már biztonságban vagyunk, és nem fenyeget közvetlen veszély, tartsuk a kapcsolatot szeretteinkkel, és tájékoztassuk őket a helyzetünkről. Ha lehetséges, használjuk a közösségi médiát vagy a helyi kommunikációs csatornákat, hogy jelezzük, biztonságban vagyunk. Aranyszabály, hogy vészhelyzetben minden felesleges funkciót érdemes lekapcsolni a telefonunkon, és minél kevesebbet használni a készüléket, ki tudja, mikor lesz lehetőségünk egy újabb töltésre.

Ha valaki megsérült, azonnal nyújtsunk elsősegélyt. Legyen nálunk elsősegélycsomag, és tudjuk, hogyan kell használni. Súlyos sérülések esetén kérjünk orvosi segítséget, bár katasztrófahelyzetben megsokszorozódnak a riasztások, nem biztos, hogy a mentők kiérnek, vagy, hogy egyáltalán ki tudnak szállni oda, ahonnan segítséget kértünk.

Miután a közvetlen veszély elmúlt, ellenőrizzük a környezetünket, és győződjünk meg arról, hogy nem fenyeget további veszély. Keressünk menedéket, ha az épület, ahol tartózkodunk, nem biztonságos.

Fotókkal és videókkal dokumentáljuk a keletkezett károkat. Ez segíthet a biztosítási igények benyújtásánál és a későbbi kárfelmérésnél, illetve, ha szerencsésen úsztuk meg, akkor később majd meg tudjuk mutatni az unokáknak a családi albumban.

Tartsuk tisztán magunkat és környezetünket, hogy elkerüljük a fertőzéseket. Ha szükséges, használjunk fertőtlenítőszereket, és igyekezzünk minél hamarabb tiszta ivóvizet szerezni.

Fejben fogadjuk el, hogy ennek a nyaralásnak most annyi, és tájékozódjunk, hogyan tudunk a veszélyzónát elhagyva, a lehető leggyorsabban hazajutni.