lapajánló
Patrióták, fizetett felforgatók és a szuverenista baloldali
Magyar7 - 28. száma
2023. július 12., 07:35

Minikonferencia a pszichoanalitika jegyében Légen

Ferenczi Sándor (1873–1933) orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett minikonferenciát múlt héten pénteken Légen az Aranykert Pszichoterápiás Központ, melynek fő eladója dr. Mészáros Judit kiképző pszichoanalitikus, a Ferenczi Sándor Egyesület elnöke volt.

dr.-meszaros-judit-es-agh-david_
Galéria
+9 kép a galériában
Dr. Mészáros Judit és Ágh Dávid
Fotó: Lacza Gergely

Bő egy esztendeje nyitotta meg kapuit a légi Benyovszky-kastélyban az Aranykert Pszichoterápiás Központ, amely az egyetlen olyan intézet Szlovákiában, ahol zömében magyar nyelven folyik a léleksegítő tevékenység, vagyis a verbális terápia és a pszichoanalízis. Az alapítók Loránd Sándor (1893–1986) előtt is tisztelegnek, hiszen a központ egyik termét a neves, kassai születésű pszichoanalitikusról nevezték el.

A Ferenczi Sándor születésének 150. évfordulójára megrendezett minikonferenciát Ágh Dávid klinikai szakpszichológus megnyitójáéban egyebek között elmondta:

Akkor talán nem gondoltuk volna, hogy egy évre rá egy ilyen formátumú konferenciát sikerül szerveznünk, úgyhogy nagyon nagy öröm, hogy ennyien eljöttek. (...) Nagyon mozgalmas év van mögöttünk. Amikor megalakultunk, azon túl, hogy szerettük volna, hogy legyen egy, a magyar kisebbség számára az anyanyelvén is pszichoterápiát biztosító pszichoanalitikus orientáltságú központ, volt egy olyan célunk is, hogy valamiféle szakmai műhellyé váljunk, és akkor egyfajta találkozáspontként is működhetünk, ahol a szlovákiai, cseh és magyarországi pszichoanalitikus tömböt sikerül összehozni. (...) Azt gondolom, hogy ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokszor hiányos a párbeszéd és nagy mértékű a polarizáció, nagyon fontos a szakmákon belül is, hogy legyen egy ilyen találkozási pont és egy téma, amin közösen gondolkodhatunk.”

Az eseményen sikerült ezt a küldetést is megvalósítani, ugyanis a szlovákiai magyar és magyarországi érdeklődőkön kívül a teremben jelen voltak szlovák pszichológusok és pszichoanalitikusok is, akik számára szinkrontolmács biztosította a fordítást.

a-minikonferencia-resztvevoi
A minikonferencia résztvevői
Fotó:  Lacza Gergely

Ferenczi Sándor (eredeti nevén Fraenkel Sándor) Miskolcon született. Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, ahol 1890-ben érettségizett. Miután Bécsben lediplomázott, 1896-ban Budapesten telepedett le. 1898-tól több budapesti katonai kórházban dolgozott idegorvosként. Tíz évre rá találkozott Sigmund Freuddal, s kettejük közt szoros barátság szövődött. A találkozás mindkettőjük munkásságát befolyásolja, hiszen egy élethosszig tartó kapcsolat alakul ki közöttük, 1200 levelet váltottak. Ettől kezdve Ferenczi élete is összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal, s 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet, melynek az író-kritikus Ignotus Hugó is tagja volt.

dr.-meszaros-judit-es-agh-david
Dr. Mészáros Judit és Ágh Dávid
Fotó:  Lacza Gergely

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor pszichoanalitikus elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon, melyet Sigmund Freud is örömmel üdvözölt. Az elsősorban baloldali értelmiségieket tömörítő egyesület tevékenységét azonban a Tanácsköztársaság bukása után már nem nézték jó szemmel a Horthy-korszakban és Ferenczit kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből. A Budapesti Iskola tagjai a kikényszerített emigrációkon keresztül vitték magukkal az újító elméleti és terápiás kezdeményezéseket, melyeknek magjai más kontinenseken, más országokban szökkentek szárba.

dr.-meszaros-judit
Dr. Mészáros Judit
Fotó:  Lacza Gergely

Dr. Mészáros Judit előadása előtt megköszönte a meghívást és arra buzdította a jelenlévőket, hogy bátran kérdezzenek, mert ő is, ahogy annak idején Ferenczi is, a dialógus híve. A „Ferenczi-reneszánsz” nem véletlenül bontakozott ki a halálát követően, hangsúlyozta az előadó, s ezt két kiemelkedő ponttal magyarázza. Az egyik Ferenczi és a brit orvos, Ernest Jones kapcsolata. Ferenczi halála után ugyanis Jones aktívan éreztette, hogy Ferenczi elmebeteg lett élete utolsó periódusában. Ez alaposan megmérgezte Ferenczi halála után a légkört, ecsetelte Dr. Mészáros Judit. A másik pont az akkori, addigra felforrósodott politikai helyzet volt, sokan a Ferenczit támogatók közül is a kikényszerített emigráció áldozataivá váltak. A Ferenczi halála és újrafelfedezése között eltelt 50 év, és az újrafelfedezéshez érdekes módon egy új generáció is szükséges volt, szögezte le az előadó.

Ez az új generáció nekilátott annak, hogy Ferenczi kiadatlan munkáit, főleg a naplóját és a Freud-Ferenczi levelezést közkinccsé tegye. Ezenkívül a kiadatlan írásai között szerepelnek a Freud előtti találkozásának munkái is. A »Ferenczi-reneszánsz« új kutatásokat indított el világszerte, és ez egy hálózatot hozott létre. Az elmúlt 35 év azt a Ferenczit is fölfedezte, ami Budapesten 1933-ban és a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomban ismert volt.”
Az előadó kiemelte, hogy Ferenczi már kezdő orvosként, korát megelőzve, az akkori hierarchikus orvosi társadalom poroszos, autokrata észszerűtlenségével szemben a pácienssel való párbeszéd híve volt. Nemcsak a betegségről gyűjtött információkat, hanem – partnerként tekintve a betegre – arról a személyről, aki megbetegedett, ezáltal a klasszikus alá-fölérendeltségi viszonyt egy kiegyensúlyozott mellérendeltségi viszony váltotta fel. Ferenczi kísérletezett is, és az önreflektivitás motivációja és a kritikai attitűdje az anomáliákkal kapcsolatban előtérben állt. Ferenczi terápiájában lényeges szerepet játszik az áttétel-viszontáttétel jelensége, amellyel kétoldalúvá tette a terápiás kapcsolatot, és a terápiás munka hatékonyságát. Ferenczi – Freuddal ellentétben – nem kérdőjelezi meg a páciens szubjektív élményeinek valóságalapját, elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít vagy amelyeket valósnak érez.

Fontos összetevő a pszichoterapeuta humanista módszere, tehát az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést. Úgy vélte továbbá, hogy a páciensek által felidézett gyermekkori, a felnőttek által okozott szexuális bántalmazás rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának. Lényegében a fiatal Freud is hasonlóan gondolkodott, azonban nem sokkal később arra a megállapításra jutott, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális bántalmazásokról szóló élmények sokszor csak fantáziák, a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései. Mikor évtizedekkel később Ferenczi próbálta a meggyőződésével és saját korábbi gondolataival szembesíteni Freudot, az a kapcsolatukban végzetes törést váltott ki.

a-kiallitott-munkak-egyike__1
A kiállított munkák egyike
Fotó:  Lacza Gergely

Érdekességként megemlíthető, hogy Ferenczi páciense volt többek között Füst Milán is, akitől a konferencián is elhangzott a következő idézet:

Eresz alatt fészkel az ösztön, gátlásomat Ferenczinél hófehérre fürösztöm.”

Az előadás után a minikonferencia vendégei megtekinthették azt a kiállítást, amelyet fiatal szlovákiai magyar képzőművészek munkáiból állítottak össze, továbbá levetítették a Századfordító magyarok című filmet. Az Aranykert Pszichoterápiás Központról itt olvashatnak részletesebben.

a-kiallitott-munkak-egyike
Galéria
+9 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.