2026. július 16., 18:18

Megkezdődött a kémkedő autók kora az EU-ban

Új, disztópia vette kezdetét az Európai Unióban ebben a hónapban az autósok számára, mivel júliustól hatályba lépett az a szabályozás, amelynek alapján az unióban már csak olyan új gépkocsikat lehet forgalomba hozni, amelyek el vannak látva egy a gépkocsivezetőt és annak viselkedését megfigyelő kamerarendszerrel, amelyet sokan az uniós hatóságok részéről kötelező jelleggel elrendelt kémkedésnek tartanak – számolt be a vonatkozó uniós rendeletre hivatkozva több hírforrás, köztük az echo24.cz hírportál is.

arcszkennelés - kémkedés az autóban - megfigyelés - fedélzeti számítógép az autóban - illusztráció - archívum

Fotó: archívum

A finoman fogalmazva is megosztó vonatkozó szabályozást azzal próbálták indokolni az uniós hatóságok, hogy az azt célozza, hogy a gépkocsivezetők viselkedését megfigyelő kamera és szenzorrendszer adatai alapján az autó idejekorán figyelmeztetni tudja a sofőrt, ha annak figyelme nem a vezetésre összpontosul és ilyen módon biztonságosabbá tegye a közlekedést.

Az új uniós előírás által bevezetett, úgynevezett ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszer bírálói viszont több kritikát is megfogalmaznak azzal kapcsolatban. Leginkább amiatt, hogy a biztonság növelésével történő érvelés mind nagyobb mértékben járul hozzá olyan műszaki megoldások normalizálásához, amelyek egyértelműen beleavatkoznak a magánélethez való jogba. Ezen felül egyértelműen nem tisztázott az sem, hogy az új kamera és szenzorrendszerek által gyűjtött adatokhoz kik és milyen körülmények között férhetnek hozzá a jövőben. Ez a kérdés egyébként már akkor is felmerült amikor az EU még 2019-től ugyancsak kötelezővé tette az újonnan forgalomba hozott autók ellátását egy automatikus segélyhívó rendszerrel, amelyet főként amiatt ért kritika, mert annak része egy helymeghatározó rendszer is, amely felveti annak lehetőségét, hogy a gépkocsi elvben bármikor lekövethető.

Nem meglepő módon ez utóbbi, és más korábbi hasonló szabályozások kapcsán az unió azt állítja, hogy az ilyen módon gyűjtött adatok nem szolgálhatnak konkrét személyek azonosítására, de az ilyen állítások valóságtartalmáról – más uniós ígéretekkel kapcsolatos tapasztalataik miatt - persze sokan nincsenek meggyőződve. Utóbbiak felvetései nem tűnnek megalapozatlannak, hiszen attól a pillanattól fogva, hogy a szenzorok és kamerák rendszere, valamint az azok adatait feldolgozó szoftver jelen van a gépkocsiban, nem az a kérdés, hogy vajon valaki visszaél e majd azok adataival, hanem az, hogy mikor történik ez meg és ki teszi azt meg elsőként, az állami vagy uniós szervek vagy éppen a magánszektor, például a biztosítók, vagy maguk az autógyárak.

Az ADDW rendszer egyébként elvben úgy működik, hogy 20 kilométer per óránál magasabb sebességnél aktiválódik és folyamatosan nyomon követi a sofőr viselkedését, azt, hogy mikor hová néz, például, hogy nem a telefonját vagy esetleg a mellette ülő utastársát nézi e, és amennyiben a rendszer úgy értékeli ki, hogy a vezető viselkedése biztonsági szempontból nem helyénvaló figyelmezteti a sofőrt.

A hasonló – az autósok által nem igényelt, de velük megfizettetett – uniós szabályozásokból már korábban is láthattunk eleget. Ha emlékeznek még, az első ilyen 2014-ben a kötelező guminyomás-ellenőrző rendszer bevezetése volt. Néhány évvel később, 2019-től vált kötelezővé a már említett eCall nevet viselő automatikus segélyhívó rendszer telepítése minden új gépkocsiba. 2024-től pedig az úgynevezett intelligens sebességasszisztens telepítését tették kötelezővé minden új autóba, együtt az eseményadat rögzítővel együtt. Ez utóbbi a gépkocsinak, illetve a sofőr minden vezetéssel kapcsolatos tevékenységét rögzíti, vagyis afféle „feketedobozként” működik. És persze a folyamat ezzel nem áll meg, az uniós szervek a következő évekre további „biztonsági újításokat” ígérnek, hogy konkrétan ezek miből állnak majd, arról egyelőre csak feltételezések vannak, de talán jobb azokba nem is belegondolni.

A lehetséges vonatkozó európai jövőképekbe betekintést nyújthat az, hogy az autósok utáni kémkedést ugyancsak szorgalmazó amerikai kormányzat milyen lépések bevezetését tervezi. Az Amerikai Egyesül Államokban például a jövő évben lép hatályba egy olyan „biztonsági” előírás, amely kötelezővé teszi, hogy csak olyan új gépkocsikat lehessen forgalomba hozni, amelyek tartalmaznak egy olyan szenzorokból összeállított önműködő rendszert, amely például, ha a számítógépes program úgy értékeli ki, hogy a sofőr nem biztonságosan vezet, akkor úgy „dönthet”, hogy önmaga lelassítja, majd az út szélére vezetve leállíthatja az autót.

Az amerikai modell az autó bestartolását és elindítását is korlátozhatja, vagyis úgy „dönthet”, hogy az autós nem indulhat el, amennyiben alkohol vagy drogfogyasztásra „gyanakszik”, illetve arra, hogy a sofőr nincs a vezetéshez megfelelő egészségügyi állapotban.

Megosztás

Címkék