cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. április 2., 12:00

Leporolt Históriák: Károly Róbert pénzügyminisztere

Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros évtizedben hárman is igényt tartottak a magyar trónra. Végül az Itáliában született Anjou Caroberto, azaz Károly Róbert (1288–1342) foglalhatta el, de uralkodásának első időszakában nemcsak a hatalmas tartományurakkal (például Csák Mátéval), hanem a súlyos gazdasági gondokkal is meg kellett küzdenie.

Nekcsei biblia
Fotó: Magyar 7/ Archívum

A szakembereken kívül csak kevesen tudják, hogy az ország pénzügyeinek rendezésében egy kiemelkedő tehetségű férfiú volt a segítője, aki csaknem negyed századon át tárnokmesterként szolgálta a királyt és az országot. Mert Nekcsei Dömötör (? – 1338) mindvégig hű maradt Károly Róberthez, ugyanakkor szolgálataiért cserébe nem kért birtokokat vagy adományokat sem, kizárólag a maga erejéből és tehetségéből gyarapította vagyonát. 

Születésének időpontját nem ismerjük, amikor először említik, 1282-ben már felnőtt ember lehetett. Károly Róbert az 1310-es évek derekán tudta annyira megerősíteni hatalmát, hogy „lecserélhette” az udvarában fontoskodó főurakat olyan emberekre, akik valóban hasznos munkát tudtak végezni. Nekcsei Dömötör feltehetően korábban Itáliában tanult és komoly ismereteket szerzett a gazdasági folyamatokról és kivált a pénzügyekről.

Tulajdonképpen a tárnokmesteri cím, amelyet 1316-ban nyert el pénzügyminiszterséget jelentett, és a következő években ő volt az, aki rendet teremtett a kaotikus magyarországi pénzügyekben.

Ehhez nemcsak egy stabil – aranyfedezetű – pénzre volt szükség, hanem olyan közállapotokra is, amelyek biztosították a nyugodt életet és a megfelelő környezetet a gazdaság fellendítéséhez. 

A XIV. századi Magyarországon egyre komolyabb szerephez jut a városi polgárság, és ez éppúgy a király, mint Nekcsei érdeme. Károly rendelete, amelyben utasította a pénzverő kamarákat, hogy „új, jó, örökké tartó és az egész országban mindenütt forgalomba hozható pénzt veressenek” fokozatosan Európa egyik legjobb pénzévé tette a magyar aranyforintot. Azzal pedig, hogy azoknak a főuraknak, akiknek a birtokain nemesfémbányák voltak, engedélyezte, hogy bizonyos adó fejében maguk termeljék ki az ércet, így a Magyar Királyság lett a legjelentősebb aranykitermelő ország Európában. 

Csehországgal sikerült megállapodni a pénzügyi kapcsolatok kérdésében. A három király részvételével létrejött visegrádi találkozó előkészítésében is fontos szerep jutott Nekcseinek.

Az 1336-ban megkötött magyar–cseh–lengyel vámegyezmény a tárnokmesteri tevékenységének egyfajta kicsúcsosodása is volt.

Az esztergomi érsekkel egyetemben ő volt az, aki ellenőrizte a pénzverőket és a bányakamarát. Természetesen Nekcsei pénzügyi és gazdasági reformjait csak fokozatosan tudta bevezetni, és időnként kompromisszumokra is kényszerült. Mégis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a kor egyik európai nagyhatalma lett. 

Ő volt az is, aki megbízást adott egy pergamenlapokra írt kétkötetes Szentírás megalkotására.

A Nekcsei Biblia az Anjou-kori magyarországi könyvművészet talán legjelentősebb darabja, amely valamikor 1330 körül keletkezett, és a megrendelő annak a templomnak szánta, ahol majd végső nyughelyre lel.

A gazdagon illusztrált mű 1873 óta a washingtoni kongresszusi könyvtár birtokában van. Hogy mikor hagyta el Magyarországot, csak találgatni lehet. Minden bizonnyal a török hódoltság korában császári ajándékként vagy akár hadizsákmányként került Sztambulba, majd újdonsült tulajdonosai jó pénzen értékesítették, míg végül egy vagyonos angol könyvgyűjtő, Henry Perkins hagyatékának árverésén a Kongresszusi könyvtár vette meg 200 fontért. 1988-ban a Biblia illusztrált oldalait – 108 lapot – hasonmás kiadásban megjelentették Magyarországon.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.