Köpeczi Haller Balázs gályarab prédikátor emléke - Szkáros
„Hozd vissza uram foglyainkat”, idézi a miskolci gályarab emléken elhelyezett tábla szövege a zsoltárt. 1674-ben több mint 300 magyar protestáns prédikátort és tanítót idéztek a pozsonyi vésztörvényszék elé. Az őket elítélő pert a Wesselényi-féle lázadás után, az ellenreformáció idején indították.
Nemcsak hitbéli vádakat hoztak fel ellenük, hanem hazaárulással és felségsértéssel is vádolták őket. A több mint háromszáz, Pozsonyba idézett protestáns lelkész, tanító közül 1676-ban 144-et Nápolyba küldtek gályarabságba. Hatalmas méretű nemzetközi felháborodás kerekedett, talán ennek is köszönhető, hogy egy holland tengernagy, Michiel de Ruyter admirális jelentős váltságdíj fejében huszonhatot kiszabadított az elítéltek közül. Debrecenben a sötét kort idézi a gályarab-emlékmű, ahol 1981-ben II. János Pál pápa koszorút helyezett el és megkövette a református egyházat.
A gályarabságra került prédikátorok között volt Köpeczi Haller Balázs szkárosi lelkész is, aki az Erdővidéken, Köpecen született, iskoláit Debrecenben és Sárospatakon végezte. 1674-ben Szkáros volt szolgálati helye, ahova már nem tért vissza fogsága után. A szkárosi református templomban elhelyezett emléktábla szerint 1674 és 1676 között szenvedett gályarabságot.
Szkáros a történelmi Gömör Kis-Hont egyesült vármegyében, napjainkban a Nagyrőcei járásban, a Ratkó-völgyben található település. Vályi András és Fényes Elek is jelentős számú református vallású lakost említ a településről írt munkáiban.
Innen származott Szkhárosi Horváth András, aki Tállya református papja és elszánt reformátor volt. Énekeit Bornemissza Péter 1582-ben kiadott énekeskönyve is közli. Mindkettőjüknek, Köpeczi Haller Balázsnak és Szkhárosi Horváth Andrásnak is emléktáblája van a szkárosi református templomban.
Megjelent a MAGYAR7 44. számában.
