Kassa bombázása – egy mai napig megoldatlan rejtély - II. rész
A szlovák történetírás is részletesen foglalkozik a szlovák légierő Szovjetunió elleni hadjáratával. A témával kapcsolatban a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettesének és vezető kutatójának, Peter Šumichrastnak a doktori dolgozatát érdemes kiemelni.
A szlovák légierő a keleti fronton 1941–1943 című, cseh könyvkiadó által megjelentetett monográfiájában ő is arra a következtetésre jutott, miszerint: „A szlovák légierő bevetésével kapcsolatban fontos kiemelnünk, hogy 1941. július 20-ig semmilyen jelentősebb harci cselekményre nem került sor. A szlovák légierő tagjai a német felderítő gépek kíséretében vettek részt, s ezalatt nem találkoztak ellenséges szovjet gépekkel.”
Šumichrast kutatásai alapján a szlovák légierőt az első, szovjet részről elkövetett bombatámadás 1941. július 24-én érte, amikor a szlovák gépek a mai Ukrajna területén lévő vinyicai repülőtéren állomásoztak. A reptér északi részére 20 óra 35 perckor három szovjet SB-es gép, 3500 méter magasból 12 bombát dobott le. A támadás nem okozott jelentősebb károkat és nem követelt emberi áldozatot.
A témában járatos történészek esetleg azt a következtetést is levonhatják, hogy a szlovák légvédelem valószínűleg azért nem észlelt szovjet légtérsértést, mert nem volt elég fejlett a légvédelme és a légoltalmi megfigyelő egységei sem álltak a helyzet magaslatán. Ezt a feltételezést meg kell cáfolnom, mert az 1939-es magyar–szlovák pár napos kis háború után a szlovák légvédelem résen volt a határ déli szakaszán, és igyekezett minden magyar légtérsértést feljegyezni. A Szlovák Központi Biztonsági Hivatal 1940 áprilisa és júliusa között a Szlovák Külügyminisztériumnak 23 magyar légtérsértést jelentett. Ezek között voltak civil és katonai gépek is. A gépek berepülési irányáról, katonai vagy civil voltáról viszonylag pontosan jelentettek. Miután Szlovákia hadat üzent a Szovjetuniónak, nem hiszem, hogy a szlovák légvédelem kevésbé lett volna éber, és ne észlelte volna a szovjet berepülést. Érdekes, hogy a szlovák hadügyminisztérium a magyarok részéről elkövetett légtérsértéseket részletesen iktatta, addig a tőketerebesi eseményt figyelmen kívül hagyta.
Ha figyelembe vesszük,
hogy Szlovákia területét 1941 júniusa és júliusa között nem érte igazolt szovjet légtérsértés,
akkor Vitalij Fomin orosz ezredes, hadtörténész kutatásait és állításait támasztják alá a hadtörténeti napló jelentései és az eddig felszínre került dokumentumok. Fomin az Orosz Föderáció HM Központi Irattárának anyagait a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején tanulmányozta át. Megtalálta a szovjet légierő és a hadsereg június 26-i hadijelentéseit és beszámolóit. A dokumentumok tartalmazzák az aznapi bevetési célokat, menetvonalakat, továbbá a bevetett eszközöket és a veszteségeket.
Figyelmét főleg a dél–nyugat irányba végrehajtott bevetésekre összpontosította. Szovjet területről június 26-án Románia és határövezete objektumai ellen hajtottak végre bevetéseket. A határ menti szovjet légierő fő feladata a német hadsereg harckocsijainak a megsemmisítése és a német csapatok előrenyomulásának megakadályozása volt. Fomin a hadijelentések tanulmányozása során egyetlen olyan útvonalat sem talált, amely június 26-án egy véletlen kassai bevetéshez vezethetett volna. A szovjet légierő olyan célpontok ellen hajtott végre bevetéseket, amelyek legalább 250–300 km-re voltak Kassától. A szovjet frontlégierő gépei nem voltak alkalmasak 30 darab 100 kg-os bomba szállítására. A távolsági gépek pedig nem kaptak bevetési parancsot Kassa közelében.
A hazai történészek Fomin kutatásainak nem szenteltek kellő figyelmet.
A hadbalépés 50. évfordulója alkalmából 1991. június 20-án és 21-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MTA Történettudományi Intézete és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szervezésében megtartott nemzetközi tudományos konferencián Fomin arra a hibás következtetésre jutott, hogy Kassát a németek a csehektől 1938-ban elkonfiskált SB-2-es gépekkel bombázták. Ennek az állításnak a valótlanságára Ormay József mutatott rá, ugyanis ezek a gépek egyenként csak 6 darab 100 kg-os bombát tudtak volna a célhoz szállítani.
Ormay megkérdőjelezte Fomin levéltári kutatásait is:
Az eddig végzett kutatásaim és a szlovák levéltári dokumentumok alapján Ormaynak szerintem nem volt igaza, amikor a légierőnek a bevetések irányaival kapcsolatban kétségbe vonta Fomin megállapításait. Szlovákia nem szerepelt a célpontok között, holott június 25-én hadat üzent a Szovjetuniónak. A szovjet légierő az adott időszakban Szlovákia légterében nem követett el igazolt légtérsértést.
A továbbiakban Szlovákia területén 1941 júniusa és októbere között elkövetett szovjet bombatámadások végrehajtási módszerét és jellegzetességét igyekszem összehasonlítani. Tény, hogy Kassa bombázását három, viszonylag alacsonyan szálló gép (800–1000 méter) hajtotta végre. A célpontokra 30 darab bombát dobtak le, ezekből 28 robbant fel. A bombák 100 kg-osak voltak, de egyes vélemények szerint lehettek közöttük 50 kg-osak is. Elmondható, hogy egy precízen végrehajtott, gyors, romboló hatású, mind anyagiakban, mind emberéletben nagy károkat okozó bevetésről volt szó. Ha Szlovákia területét érték is szovjet bombatámadások, akkor ezek egy részének hasonló módon és hasonló intenzitással és sikerrel kellett lezajlaniuk. Ezt a feltételezést mindaddig fenntartottam, amíg a hadtörténeti és a külügyminisztériumi dokumentumokba bele nem tekinthettem.
Szlovákia területét ért szovjet bombázásról a légierő hadműveleti naplójába 1941-ben egyetlenegy bejegyzés került. A napló szerint augusztus 18-án, reggel 8:50-kor egy déli irányból érkező ismeretlen felségjelű gép, 4000 méteres magasságból egy Trencsén melletti vasúti hídra két bombát dobott le.
A bombák a Vág folyóba estek, kárt nem okoztak. Ugyanazon a napon 9:05-kor egy azonosítatlan felségjelű repülőgép Sztrecsény mellett 3 bombát vetett le. A cél ismét egy vasúti híd volt. A bombák a közeli erdőbe csapódtak be, anyagi kárt nem okoztak.
Érdekes, hogy mennyire hasonlít a két bombázás módszere és hatékonysága. A gépek biztonságuk érdekében nagy magasságban haladó távolsági bombázók lehettek, amit a bombázás pontatlansága is bizonyít. Meglepő, hogy a két támadás során összesen csak 5 bombát dobtak le. Tehát, az egymás után rövid időn belül elkövetett két szovjet bombatámadás és a Kassára mért bombázás között nincs hasonlóság. A hadműveleti napló bejegyzése és a sajtóban megjelentek nem elegendőek a két esemény összehasonlításához, ezért a jövőben más forrásokat is fel kell kutatnom, hogy fény derüljön Kassa bombázására.
Választásom Romániára esett. Jelentéseiben a bukaresti szlovák nagykövet a Romániát ért bombatámadásokról és azok hatásáról viszonylag pontosan beszámolt. A németek Besszarábia és Bukovina elfoglalása céljából Romániában jelentős katonai csapatokat állomásoztattak. A román területek Szlovákiánál fontosabb célpontok voltak. Hogy a szovjetek megnehezítsék a németek üzemanyag-ellátását, ezért gyakrabban bombázták Bukarestet és főleg a ploesti olajmezőket.
A Barbarossa-hadművelet megindításakor a szlovák légtérben sokkal nagyobb szovjet légi aktivitás lett volna elvárható, mivel a német hadsereg légi alakulatának egyes részei a Szlovák Köztársaság, Szilézia, illetve dél felé a Román Királyság északi részén állomásoztak. Ha az adott időszakban a szlovák légtérben végrehajtott cselekményeket összehasonlítjuk a magyarországival, akkor magyar területen jóval nagyobb, sőt aránytalanul nagy aktivitás volt tapasztalható. Vajon a kassai „téves” bombázás után a szovjet légierő miért nem bombázta az eredeti szlovák célpontokat?
A Szovjetunió megszállásában részt vevő szlovák csapatok légi ereje 1941. július 20-ig szovjet gépekkel még harci cselekménybe sem keveredett, sőt szlovák részről bombatámadás sem érte a szovjet repülőtereket.
Összegezve eddigi kutatásaimat szinte teljesen kizárható az a tézis, hogy Kassát az Eperjesre tartó szovjet gépek véletlenül bombázták le. Szlovákia területét 1941 júniusában és júliusában nem érte bombatámadás, sőt még szovjetek által elkövetett légtérsértést sem jegyeztek fel.
A szovjet bombázók számára 1941. július végéig a szovjet területen lévő szlovák légierő nem volt elsődleges célpont. Véleményem szerint a légitámadás célpontja Kassa volt, és az elkövetők tudatában voltak a célpont mivoltával. Feltevődik a kérdés, hogy melyik nemzetnek állt érdekében a támadás végrehajtása. Ha kizárjuk a szovjeteket, akkor marad a német, német–román, román verzió. A környező országok és Oroszország levéltáraiban, archívumaiban még mindig számos feltáratlan dokumentum hever. Ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozásával közelebb juthatnánk mind a történészeket, mind a kassaiakat és remélhetőleg többeket is érdeklő, és évtizedek óta megválaszolatlan kérdés megoldásához, azaz kik és miért bombázták Kassát.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/04-es számában.
