Kalandozás az Eire-tó körül - KÉPEKKEL
Ha nem is álmainkban, de vissza-visszainteget az ifjú Amerika, mi pedig mi mást tehetünk: újra hátat fordítunk az öreg kontinensnek, de csak egy röpke időre, mert hív Detroit, az Eire-tó és az USA legmagyarabb városa, Cleveland.
Itt kötöttünk ki megint a tengeren túl, a Nagy-tavak vidékén, Közép-Nyugaton, ahogy az amerikaiak mondják. És miközben belevetjük magunkat az Újvilág bábeli rengetegébe, egyre csak válaszokat keresünk. Mi szél hozta ide és milyen szellem tarthatja meg magyarnak kivándorolt honfitársainkat? Szinte lehetetlen küldetésre vállalkozunk.
Detroitot egy francia szőrmekereskedő, nevezetesen Sieur Cadillac alapította a 18. század első évében. Amikor odahaza Rákóczi fejedelmünk az akkor 700 éves haza szabadságáért küzdött, idekint a franciák éppen az őslakos indiánok utóvédharcaival voltak elfoglalva. Bejelentkeztek a városért a britek is, ám a függetlenségi háború után Detroit végérvényesen az Egyesült Államok része és Michigan állam fővárosa lett. De csak 1847-ig, mert a Detroit folyó túlpartján már Kanada van, így nem akarták kitenni a fővárost az esetleges északi támadásoknak. Ha Detroit, akkor méretes amerikai kocsik. Bizony, Motor City az amerikai autógyártás fellegvára: Ford, Chrysler, General Motors, hogy csak a legnagyobbakat említsük.
Nem is mentünk el úgy Motor Cityből, hogy ne nézzük meg Dearbornban, a legendás amerikai autógyáros, Henry Ford még életében megalkotott komplexumát. A Henry Ford Múzeum az amerikai közlekedési technológia fejlődését mutatja be a járműveken keresztül; a 200 automobil között természetesen ott vannak a legelső Fordok is. A múzeum becses darabjai az elnöki autók is, köztük az a bizonyos limuzin, amelyben John F. Kennedy elnököt orvul meggyilkolták. Az autócsodák között elgondolkozunk, miben is volt más Henry Ford, mint a többi pénzhajhász üzletember. Ő még hitt valamiben, ami több, mélyebb és magasabb rendű, mint a puszta anyagi világ. A mai utódoknak is tanulságul szolgálnak szavai: „Többet tenni a világért, mint amennyit a világ tesz érted, ez a siker.”
Az itt maradt detroiti magyarokat többek között a Magyar–Amerikai Kulturális Központ fogja össze. Detroit fénykorában, Delray külvárosban egy valóságos magyar negyed alakult ki. Aztán a hanyatlás idején az addig békés körzetet is feketék és dél-amerikai bevándorlók lepték el. A Szent Kereszt-templom a fájdalmasan pusztuló környezetben ma is a detroiti magyarok lelki-szellemi oázisát jelenti.
Az Eire-tó déli partján ott van Fairport Harbor, amely küllemre nem más, mint a többi klasszikus amerikai kistelepülés. Amiért oda is betértünk az az, hogy a 19. század végén az angolok és finnek mellett sok magyar érkezett a faluba. Azt mondják, az Egyesült Államokban itt a legmagasabb a magyarok aránya, a mintegy 3000 lélekből minden tizedik lakos magyar gyökerű. De a magyar itt inkább már csak származást jelent. Van ugyan Sarosy nevű képviselő, Kishnek hívják a rendőrfőnököt, Hogyának a tűzoltóparancsnokot és Fazekasnak az iskolaigazgatót, de alig használja már valaki a magyar nyelvet. A protestáns híveket szolgáló templomban vasárnaponként Medgyesi Lajos tiszteletes még magyarul hirdeti az igét.
A templombelső az egykor virágzó magyar közösségről tanúskodik, de sajnos nagyrészt már csak a színfalak maradtak: némán is beszédes üvegablakok, feliratok, régi fényképek… A lelkésztől úgy hallottuk, Fairport Harborban működik egy Magyar Kultúrklub is, amit persze nem hagyhattunk ki. Magyarul ugyan nem értett senki, de egy sör mellett hamar „kiszedtük” a főnökből, hogy a klubot 5 magyar alapította, még 1925-ben egy garázsban. A zárt körű klubban a tagokat ma is a magyar származás köti össze.
És hogy a túra se maradjon ki Ohio-ban, itt folyik vadregényes völgyében a Cuyahoga folyó, amelynek felső része már a Cuyahoga-völgy Nemzeti Park része. Ohio egyetlen nemzeti parkja a nagyjából ötszáz kilométer hosszú Erie-csatornának állít emléket, ami a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő csatornahálózat része. Főleg azért lett nemzeti park, hogy a nagyvárosi agglomerációban élőknek legyen hova kimozdulniuk. Búcsúzóul ellátogattunk a nemzeti park két látványosságához, a Brandywine és a Blue Hen vízesésekhez, amelyek akár bemelegítésül is szolgálhattak amerikai utazásunk következő állomásához, a Niagarához.
Megjelent a Magyar7 2024/26. számában.
