Jó-e vagy már mérgező: hányszor lehet felhasználni a sütőolajat?
Zsír vagy olaj? Vaj vagy margarin? Hogy és meddig süssünk ezekben? Miért jó tudni a zsiradékok füstölési pontját és miért nem elég leszűrni és friss olajjal frissíteni a használt sütőolajat? Most minden kiderül az olajokról és zsírokról!
A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak. Az állati eredetű zsiradékok rendszerint szilárdak, ezért zsíroknak, míg a növényekből származók folyékonyak, ezért olajoknak hívjuk azokat. A legismertebb kivételek: a libazsír, amely szoba hőmérsékleten lágyan folyó zsír, illetve a pálmaolaj, kókuszzsír, amelyek szilárdak.
Ne felejtsük el, hogy a vaj és a margarin úgynevezett vizes emulzió (pont mint egy arckrém, víz és olaj keveréke). Ez a magyarázat arra is, hogy miért fröcsög a vaj: a bennük lévő víztartalom miatt. Ezért
addig kell hevíteni ezeket a zsiradékokat, amíg az összes víz el nem távozik
(az indiaiak ghí vagyis tiszta vaj készítése is így történik), és csak ezután lehet sütésre felhasználni.
A vaj állati eredetű zsírok, míg a margarinok döntő többségben hidrogénezett növényi olajok felhasználásával készülnek, szoba hőmérsékleten szilárd jellegűek.
A füstölési pont az a hőmérséklet, amelyen a zsiradék felett látható füst jelenik meg, ekkor a zsír/olaj intenzíven bomlik, és káros melléktermékek keletkeznek, az ételhez pedig kellemetlen íz társul.
Ez a jelenség ugyancsak a telítetlen zsírsavakban lévő kettős kötésekkel és az olajban található egyéb anyagok jelenlétével magyarázható.
Míg a vaj füstölési pontja alacsony (150 °C), addig a napraforgóolaj csak 230-250 fokon kezd el füstölni. A sertészsír (170-220°C) és a libazsír (190°C) a középmezőnyben foglalnak helyet, míg a tisztított olívaolajnak is viszonylag magas a füstölési pontja (200-240°C).
Az extra szűz olívaolajnak azért alacsonyabb, mert abban sok olyan összetevő is benne van, amelyek az olaj hőtűrő képességét csökkentik, viszont fogyasztásuk a szervezet számára fontos.
A konyhai eljárások során különböző ideig, különböző hőmérsékleti tartományban használjuk a zsiradékokat.
A rövid ideig tartó magasabb hőmérséklet (füstölési pont alatt) kisebb káros hatással van az olajokra, mint egy hosszabb ideig tartó, közepes hőmérsékletű felhasználás.
Bő olajban sütéshez jó a napraforgóolaj, csak sűrűn cseréljük!
A többszöri felhasználás esetén a füstölési pont értéke a megjelenő szennyeződések miatt csökken. Egyszerű szűréssel a szilárd részecskék eltávolíthatóak, de a zsírban oldható bomlástermékek sajnos nem.Mivel a szennyező anyagok egy része a leszűrt, használt olajban bent marad, ezért a hozzátöltött friss olaj bomlását is előidézi.Ezért ajánlott néhány használat után cserélni a sütőolajat.
Míg a sertés- és a libazsír általában a lassú sütésre, párolása kitűnően alkalmas (140-170 °C) akár lábosban, vagy serpenyőben, a bő olajban hirtelen sütésre inkább a napraforgó- vagy az olívaolaj való.
Ételízesítésre, saláták elkészítéséhez a szűz olívaolaj mellett többek között a tökmag-, mandula-, szőlőmagolaj kitűnően megfelel, mindez azonban a libazsírról már nem mondható el, a vaj pedig a cukrászat egyik sláger alapanyaga.