Jézus, de meleg van! – Kétezer éve nem tapasztalt mértékben változik Földünk klímája
Furcsa dolog az emberi természet. Míg pár évvel ezelőtt a szakembereken kívül legfeljebb ócska katasztrófafilmek tanácstalan forgatókönyvírói foglalkoztak a klímaváltozással, napjainkban gyakorlatilag nem tudunk nem belebotlani a bolygónk elkerülhetetlen és igencsak közeli végnapjait jövendölő újsághírekbe, cikkekbe.
Csak félve merem leírni, de az embernek már-már az az érzése, a globális sajtó helyenként mintha túltolná egy kicsit a szekeret. A világvégét jövő szerdára megjósoló vagy a „Katmanduban 50 fokot mérnek árnyékban” típusú írások előbb-utóbb bizony visszafelé sülnek el, egész egyszerűen túltelítik az olvasót, közönyössé teszik egy valóban fontos probléma iránt. Arról nem is beszélve, hogy sokhelyütt az utóbbi időben – ahogy azt például e hasábokon is bemutattuk – nem egyszer közönséges aktuálpolitikai bunkósbottá silányították le a klímakérdést, jó nagyot ütve az éppen soron lévő ellenlábason.
Ebben a nagy dömpingben azért időnként persze belefutni néhány tényleg fundamentális, fontos és elgondolkozató kutatási eredménybe. Ilyen például az a három, sok szempontból egybevágó tanulmány, amely szerdán jelent meg a tudományos ismeretterjesztés csúcsintézményének számító Nature folyóiratban, ill. annak egyik leágazásában, a Natue Geoscience-ben. Mindhárom kutatás tulajdonképpen már megszerzett információkat rendszerez és helyez olykor igencsak figyelemreméltó kontextusba. A PAGES (Past Global Changes, szabad fordításban: korábbi globális változások) projekt két évvel ezelőtt hozzáférhetővé tett egy adatbázist amely milliószám tartalmazza a bolygónk klímájáról eddig összegyűlt adatsorokat. Ezek feldolgozása jelenleg is intenzíven zajlik, a már említett tanulmányok az első fecskék, melyek ebből a „fészekből” kirepültek.
A klímaváltozás tényét napjainkban legfeljebb a legelkötelezettebb technokraták vitatják. A miértek és a hogyanok azonban még messze nem tisztázottak. A szkeptikusok részéről gyakran elhangzó érvelés, hogy bolygónk klímája állandó változásban van. Tény, hogy korábban is voltak felmelegedési periódusok (mint az első ezredforduló környékén többek között Grönland viking kolonizálását lehetővé tevő ún. középkori meleg időszak) illetve lehűlési szakaszok, mint a törióráról ismerős kis jégkorszak. Sokan tehát úgy gondolkodnak, jelenleg is „csak” egy természetes felmelegedési peridóusban járunk, a most megjelent tanulmányok ugyanakkor rácáfolnak erre az elképzelésre.
Raphael Neukom, a Berni Egyetem klimatológusa két tanulmány megírásában is részt vett. Elmondta, a kutatások legontosabb tanulsága, hogy az ipari forradalom előtti klímaváltozások változékonysága egészen más ahhoz képest, amit ma megfigyelhetünk. „A közelmúltban tapasztalható felmelegedés üteme messze meghaladja a természetes klímaváltozás ütemét” – jelentette ki Neukom. Bár egyik kutatás sem bizonyjtja egyértelműen, hogy a felmelegedés antropogén eredetű, Neukom szerint nem is ez volt a cél. Arra törekedtek, hogy PAGES adatai segítségével is bizonyítsák, a klímaváltozás mértéke és globális kiterjedése nem magyarázható csak természeti okokkal, az emberi behatásnak óriási szerepe van. Úgy tűnik, sikerült.
Figyelemreméltó eredmény például, hogy kiderült, a régebbi elképzelésekkel szemben sem a kis jégkorszak, sem a kora középkori felmelegedés nem terjedt ki egyszerre a Föld minden régiójára. Az adatsorok elemzése után világossá vált, a kis jégkorszak leghidegebb periódusai évszázados különbséggel érték csak el a bolygó különböző régióit, a kora középkori nagy felmelegedés esetében is ugyanez a helyzet. Világossá vált, egy korábbi klímakilengés sem volt globális méretű, egyetlen egyet kivéve. A mostanit. A ’60-as évek óta sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, az Antarktiszt leszámítva az összes kontinensen, ilyesmi pedig soha korábban nem volt tapasztalható.
Számos klímatudós az emelte ki a tanulmány jelentősége kapcsán, hogy a kutatás újfent igazolja, a globálisan tapasztalható kilengéseket nem lehet (csak) a természetes folyamatokra visszavezetni. Téves tehát az az elképzelést, mely szerint a jelenleg zajló globális változások egyfajta természetes ciklus részei. A környezetszennyezésnek, a túltolt iparosításnak, az üvegházhatású gázok kibocsátásának igenis meghatározó szerepe van bolygónk további sorsában. Ezt minél előbb tudatosítjuk, annál hamarabb tudunk kezdeni valamit az előttünk tornyosuló problémákkal.
