Hol lesz a kilencedik világörökségi helyszín?
Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele. A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi nemzedékek számára.
Magyarországi helyszín először 1987-ben került a listára. Ez a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed volt. A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő terület a budai oldalon magában foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét a középkori szerkezetét máig őrző polgári városrésszel, a Mátyás-templommal és a Halászbástyával, valamint a Budavári Palotával. A pesti oldalon impozáns a Steindl Imre által tervezett parlament épülete, a MTA neoreneszánsz székháza, a Gresham palota, a Pesti Vigadó és a Központi Vásárcsarnok. A Budát és Pestet összekötő hidak közül négy tartozik a világörökségi területhez: a Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és a Szabadság híd.
Ugyancsak 1987-ben nyert felvételt a Világörökségi listára Hollókő Ófalu és környezete. Nógrád megyében, a Cserhát dombjai között meghúzódó palóc település 55 lakóépülete és temploma a XX. század elejét idéző népi építészeti együttes. A 145 hektárnyi terület magába foglalja a falu fölé magasodó középkori várromot, a hagyásfás legelőkkel tarkított határt és az értékes élővilágnak otthont adó erdőket, réteket.
Természeti örökségként 1995-ben nyertek felvételt a listára az Aggteleki-kartsz és a Szlovák-karszt barlangjai. Ezek a barlangok és természeti képződmények rendkívül formagazdagok, viszonylag érintetlenek és kis területen koncentrálódnak, ez teszi őket kiemelkedően jelentőssé.
Egy évvel később került a listára az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete. Az épületegyüttes a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés nagyrészt épen maradt példája Magyarországon. Bár az apátsági épületek különböző korokban épültek, bennük a sokféleség egysége valósult meg. Értékét emelik művészeti és a tudományos gyűjteményei, arborétuma, oktatási épületei és az apátsági birtokművelés.
Kultúrtájként lett a Világörökség része 1999-ben a Hortobányi Nemzeti Park. 81 ezer hektáros területe nagy kiterjedésű síkság, és kiemelkedő példája az ember és a természet harmonikus kölcsönhatásának, amely a természetes körülményekhez szoktatott állatállományt is magában foglaló állattartásban nyilvánul meg.
2000-ben ugyancsak a világörökség része lett a pécsi ókeresztény temető, a legjelentősebb provinciális temetők egyike. Sopianae ókeresztény temetőjének sajátossága, hogy sok kőépület található benne: több száz téglasír, kőből és téglából épített családi sírkamra és nagyobb közösségi sírbolt, temetői építmény. Megőrizték az ókorban ritka, vertikálisan tagolt sírkamra-kápolna építészeti egységét.
Egy évvel később lett a magyar-osztrák határon átívelő helyszín, a Fertő- Neusiedlersee kultúrtáj ugyancsak a világörökségi lista része. Az 1920 óta kettészelt, de geológiailag és történelmileg egységes, sokarcú táj egyedülálló természeti, tájképi, építészeti és települési adottsággal rendelkezik. Ritka növény- és állatfajok élőhelye. A Fertő-tó Európa legnagyobb sósvizű tava. A vidék épületei közül mindenki hallott már az Eszterházy-kastélyról vagy a nagycenki Széchenyi-kastélyról.
2002-ben lett az Andr-ássy út és környezete a lista újabb budapesti helyszíne. A csaknem 2,5 km hosszú sugárút egyik ékköve Ybl Miklós Operaháza. Ugyancsak figyelemre méltó a Párizsi Nagyáruház és a Zeneakadémia épülete. A Belső-Erzsébetváros egykori zsidó közösségének emlékét őrzi a Dohány utcai Zsinagóga. Az Andrássy út valójában összeköti a belvárost a Városligettel, és beletorkollik a Hősök terébe, amelyet a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok fog közre A sugárút alatt ma is működik a kis földalatti.
Ugyancsak 2002-ben került a Világörökség listájára a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék. Különleges klimatikus és környezeti adottságai és az ezeket hasznosító emberi tevékenység egyedülálló borkultúrát hozott itt létre. A 88 124 hektár kiterjedésű világörökségi terület 27 települést foglal magába. Borvidékként 1737 óta élvez védettséget, amikor egy királyi rendelet –a világon elsőként– zárt borvidékké nyilvánította a területet. A Botrytis Cinera penészgomba pedig a szőlőszemek aszúsodását idézi elő.
Sándor Péter környezetvédelmi szakértő, a Balaton Világörökségéért Alapítvány képviseletében lassan két évtizede küzd azért, hogy a Balaton-felvidék is a világörökség részéve válhasson. Ahogyan azt egy vele készült beszélgetésben elmondta:
A várományosi listán már 1993 óta szerepel a Tihanyi-félsziget és természeti környezete. 2003-ban ez kiegészült a Tapolcai-medence tanúhegyeinek területével és a Hévízi tóval. A Balaton Törvény 2008-as módosítása során csatlakozott hozzá a Káli-medence, valamint Balatonfüred reformkori városrésze, míg 2015-ben a keszthelyi Festetics kastéllyal és parkkal kibővülve létrejött a Balaton-felvidéki Kultúrtáj helyszín. Jelenleg 3 milliárd forintos turisztikai fejlesztések zajlanak 8 helyszínen, többek között Balatonfüreden, Tihanyban, Hévízen, Szigligeten és Badacsonyban.
Pillanatnyilag a római limes magyarországi szakasza a hivatalos magyar jelölt, ezt 2018-ban nyújtották be. Amennyiben pozitív döntés születik, akkor a Világörökség Bizottság nyári ülésén új magyar helyszínnel gazdagodhat a világörökségi lista, s ezután a Balaton-felvidék jelöltsége előtt is megnyílhat az út.
