Három helyen is elmeszesedést észleltek Ötzi szíve környékén
Három helyen is mészlerakódást észleltek Ötzi, az ötezer éves gleccsermúmia szívénél a Bolzanói Kórház radiológiai kutatása során.
A szakértők eredményeiket a RöFo - Fortschritte auf dem Gebiet der Röntgenstrahlen című szaklapban mutatták be.
A szív területén kívül a nyaki verőér és a koponyaalap artériáinál is találtak meszesedést.
A tanulmány szerint a koszorúérben Ötzinél tapasztalt meszesedés mértéke egy ma élő 40-50 éves, világos bőrű férfiénak felel meg.
Mivel azonban Ötzi nem túlnyomórészt ülőmunkával töltötte az életét, a kutatók szerint főként genetikai okai lehettek az érelmeszesedésnek.
Ötzi jellegzetes kéztartása miatt - a gleccsermúmia jobbra kinyújtva „tartja” bal karját a teste előtt - 2013-ig nem volt lehetséges átfogó komputertomográfos felvétel készítése, csak ekkor tudták átvilágítani Ötzit a Bolzanói Kórház új, nagyobb CT-gépével. Ekkor készültek az első képek a gleccsermúmia teljes mellkasi területéről, amelyek elemzése révén fény derült a mellkasban, a nyaki verőér és a koponyaalap artériáinál lévő meszesedésekre.
Az érelmeszesedésre vonatkozó információkat betáplálták egy olyan mértékrendszerbe, amely a meszesedések térfogatából és méretéből következtet az etnikumok, nemek és életkorok különbözőségeire. Ötzi ezen rendszer alapján a kaukázusi, tehát világos bőrű emberek csoportjába sorolható.
A gleccsermúmia genomját 2012-ben tárták fel, és megállapították, hogy genetikai hajlama volt a kardiovaszkuláris megbetegedésekre. Patrizia Pernter kutató szerint ezért Ötzi nemcsak az érelmeszesedés egyik legrégebbi bizonyított esete, hanem „orvosi példája annak is, hogy valószínűleg a genetikai hajlam a legfontosabb kiváltó oka az artéria- és koszorúér-meszesedésnek”.
