Grassalkovich-palota: így lett főúri lakból szlovák elnökök székhelye
1996. szeptember 30-án a Grassalkovich család impozáns pozsonyi palotája hivatalosan is a szlovák köztársasági elnök székhelyévé vált. Az épület az egykori Grassalkovich téren (ma Hodžovo námestie) található, amely Pozsony egyik közkedvelt találkozóhelye.
A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich-palota (szlovákul: Prezidentský palác, azaz Elnöki palota) Pozsony egyik neves épülete, amelyet a monarchia rajongói nagy csodálattal keresnek fel a szlovák fővárosban. „A palota termei, udvara, kertje fényes időket értek meg, főleg Mária Terézia idejében főúri és pompaszerető gazdája, Grassalkovich herceg alatt. Fényes bálok zajlottak itt le, és főúri társaságok jöttek itt össze” – írta egykor Ortvay Tivadar az épületről.
A késő barokk-rokokó stílusban épült, többször is felújított Grassalkovich-palotát a horvát származású magyar nemes, gróf Grassalkovich Antal megbízásából Mayerhoffer András tervezte és építette (más vélemények szerint a palota építője a Magyar Királyi Kamara főépítésze, Hildebrand Paulai Ferenc volt).
Az épület 1760-ban készült el, és csakhamar Pozsony társasági életének egyik fontos helyszínévé vált. Grassalkovich gróf, a királynő kegyeltje lévén, többször rendezett bálokat és különböző ünnepségeket a királyi udvar számára az épületben. A palota patinás falai között több híresség is megfordult. Közülük talán a legnevesebb Mária Terézia (aki lányával vendégeskedett a kastélyban) és a világhírű osztrák zeneszerző, Joseph Haydn, aki a palota hajdani zenetermében legalább háromszor lépett fel.
Miután a Grassalkovich család később eladósodott, majd 1841-ben kihalt, borús évek következtek a palota történetében. Ez épület ekkor rongyraktérként szolgált. A boldogabb idők akkor köszöntöttek be, amikor a palota a Habsburg család birtokába került. Az épület utolsó tulajdonosa az Osztrák–Magyar Monarchia bukása előtt Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg (Mária Terézia leszármazottja, Ferenc József közeli rokona) volt. Ekkor kapta vissza a palota régi fényét.
Frigyes főherceg feleségének, Izabella főhercegnőnek egyébként számos restaurátor hálával tartozhat. Izabellának ugyanis a fotózás volt a nagy szenvedélye, így számos fényképet készített - többek között a Grassalkovich-palotáról is. Képein megörökítette a palota eredeti enteriőrjét is.
A monarchia szétesése utána katonai parancsnokságot alakítottak ki az épületben. Majd a fasiszta Szlovák Állam idején az akkori elnök, Jozef Tiso rezidenciájává vált. A 2. világháborút követően a magyarellenes tevékenységeiről ismert Edvard Beneš, csehszlovák elnök pozsonyi székhelye volt. A kommunista érában a szlovákiai kommunista vezetők székháza lett.
1950-ben a palota a Klement Gottwald Úttörő és Ifjúsági Háznak adott otthont. Az úttörői időszak folyamán azonban jelentős károk keletkeztek az épületbe. A felújítási munkálatok a rendszerváltásig nem következtek be.
Az 1989-es forradalmat követően egyesek a modern művészetek galériáját tervezték létrehozni a Grassalkovich-palotában. Mások az akkori csehszlovák köztársági elnök, Václav Havel pozsonyi székházának szántak. Végül 1993 áprilisában eldöntötték, hogy a Grassalkovich-palota az önálló Szlovák Köztárság elnöki rezidenciájaként fog szolgálni. A palotával kapcsolatos felújítási költségeket 250-300 millió koronára becsülték.
1993-ban el is kezdődtek a felújítási munkálatok, amelyek azonban az akkori politikai helyzet miatt jelentősen elhúzódtak. Egyeseket az sem érdekelte, hogy emiatt, abszurd módon, nem volt a köztársasági elnöknek saját székhelye Pozsonyban.
Az eredeti tervek szerint Szlovákia első elnöke, Michal Kováč 1995 júliusában költözött volna be a palotába, az építkezések viszont pénzhiány folytán hosszabbra nyúltak. A teljes rekonstrukció befejezéséhez harmincmillió korona lett volna még szükséges, ám érdekes módon, a vad privatizáció ellenére sem tudott a kormány ennyi összeget elkülöníteni.
Ezért egyesekben felmerül a gyűjtés ötlete is, ám ettől élesen elhatárolódtak az elnöki iroda képviselői. Hiszen micsoda szégyen volna - mondták -, ha az államelnöknek kell gyűjtést rendeznie saját rezidenciájának fejújítására! Így továbbra is bíztak abban, hogy más módon tudják előteremteni az anyagiakat.
A korabeli lapok megemlítik, hogy egyáltalán nem volt véletlen, hogy éppen a köztársasági elnök új rezidenciájának befejezésére nem jut pénz. Ez az ügy is tükrözte az akkori kormányfő, Vladimír Mečiar és az államfő, Michal Kováč közötti feszült helyzetet és viszálykodást.
A sajtó szerint a kormány szándékosan hátráltatta a munkálatok befejezését, hogy ezzel is ellehetetlenítse a köztársasági elnököt, aki addig kénytelen volt a Prímási Palotában fogadni a neves nemzetközi vendégeket. Ez az épület viszont efféle fogadásokra nem volt alkalmas, ami kínos helyzeteket szült. Megemlítik a dán királynő látogatását Pozsonyban, amikor a Prímási Palotában ugyanabban a teremben szolgálták fel a kávét, ahol az ebédet is - megsértve ezzel az etikett alapvető szabályait.
A palota rekonstrukciója így három évet vett igénybe. 1996. szeptember 30-án Michal Kováč végül ünnepélyes keretek között szimbolikusan átvehette a Grassalkovich-palota aranykulcsát. Az épület azóta elnöki irodaként szolgál.
Szlovákia jelenlegi köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová vezette be a zero waste, vagyis hulladékmentes életmód elveit a Grassalkovich-palotában. Célja, hogy minél kevesebb szemét termelődjön az épületben. Az irodákból ezért eltávolították az eldobható műanyag poharakat, palackokat és vízadagolókat. A mosdókban lecserélték a papírkendőket törölközőkre, amelyeket rendszeresen kimosnak. A zero waste ötlete egyébként a holland nagykövet, Henk van der Kwastól származik, aki az elnökasszonyt látogatta meg a palotában. A holland nagykövetség ugyanis szintén a zero waste elvei szerint működik.
Nyár óta megfigyelhettük, hogy a palota épülete letakarva látható, mivel az épület homlokzatát restaurálják. A palotába való belépés egyébként tilos. Csakis politikusok, magas rangú külföldi vendégek és újságírók számára lehetséges. Évente egyszer, a nyílt napok keretében azonban látogatható az épület, amelyre június 15-én szokott sor kerülni.
Érdekességek a Grassalkovich-palotáról
A Grassalkovich-palotában egy impozáns, szobrokkal gazdagon díszített széles lépcsőfeljáró vezet az emeletre. Az itt található Bacchus és Ceres szobrai a földi gazdagságot, az ételek-italok bőségét, az isteni pártfogást idézik. A kastély megannyi szobája és spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dicséri. A lépcsőkön keresztül juthatunk az emeletre, ahol a reprezentációs termek kaptak helyet. Az államfő sajtóértekezleteit az ún. Fogadó szalonban tartja. Az Arany szalonban pedig Grassalkovich Antal portréja látható.
A termeket eredetileg cserépkályhákkal szerelték fel, ezek azonban mára megsemmisültek. Ugyanakkor fényképek és rajzok alapján elkészítették a cserépkályhák másait, amelyek ma már csak díszítőelemként szolgálnak.
A palota része az ún. hölgyterem, ahol a vendégeket kísérő hölgyeket fogadták. Az efféle szobákat mindig nőies bútorokkal rendezték be. A hölgyteremhez tartozik az újonnan kialakított Ovális terem. Az ovális szalont a köztársasági elnök házaspárja dolgozó- és fogadószobájának alakították ki. Eredetileg nem volt ovális, csak a felújítások során alakították így. Ebben a teremben található a palota legrégibb berendezési tárgya, ami egy ódon tükörkeret. Szintén ebben a szalonban tekinthető meg a csillárok egyetlen fennmaradt, eredeti gyertyás változata.
Mivel a palota eredeti bútorai és berendezése szinte teljesen eltűnt, vagy „ismeretlen helyre került”, így ezeket pótolni kellett. Általában régiségkereskedésekből szereztek be korabeli darabokat (könyvszekrényeket, állóórát stb.). A székeket viszont az eredetiek alapján készítették el.
A kastélyhoz tartozik Szent Borbála kápolnája, amely egykor külön épületként állt a palota mellett. A kápolnában található Szent Borbála oltárképe, amely felett a Grassalkovich és Esterházy címer látható. A kápolna padlózata jelentősen megrongálódót, amikor az úttörő időszak alatt civilvédelmi raktárként használták és leaszfaltozták. A kápolnáról tudni kell, hogy Mária Ludovika koronázásakor (1808) a magyar Szent Koronát itt állították közszemlére három teljes napon át.
A Grassalkovich-palotát virtuálisan is végig barangolhatjuk a köztársági elnök hivatalos oldalán ITT.
