Erősítsük a védelmi vonalainkat
Bár a nap még megörvendeztet bennünket kellemes melegével, a hűvös éjszakák és a csípős hajnalok már jelzik, hogy hamarosan beköszönt a szürke, ködös, esős idő, és vele együtt növekszik majd az elhasznált zsebkendők száma is.
Nem feltétlenül kell ennek így lennie. Ha idejében nekiállunk felvértezni a szervezetünket a kórokozókkal szemben, talán az idén mi kerülhetünk ki győztesen a csatából. Az életmód és az elfogyasztott táplálék minősége természetesen nem az egyetlen és biztos módszer az immunrendszerünk erősítésére, de kétségkívül az egyik olyan fegyver, amely a mi kezünkben van.
Kis odafigyeléssel és némi ismerettel látványos változásokat érhetünk el. A baktériumok és a vírusok tulajdonképpen nap mint nap körülvesznek bennünket, de csak abban az esetben betegítenek meg, ha a testünk védőbástyája valamilyen oknál fogva legyengül.
Bizonyítottan gyakrabban esnek ágynak azok, akik egyoldalúan táplálkoznak, keveset mozognak, és gyakran kerülnek stresszhelyzetbe. Elengedhetetlenül fontos, hogy a kiegyensúlyozott működéshez megfelelő makro- és mikrotápanyagokkal lássuk el a szervezetünket. Ezeken felül vannak olyan élelmiszerek, amelyek a segítségünkre lehetnek az elkövetkező időszakban.
A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav kitűnő immunerősítő. Szervezetünkben fokozza a fehérvérsejtek számát, amelyek így nagyobb erővel tudják felvenni a harcot a testünket megtámadó vírusokkal és baktériumokkal szemben. A C-vitamin vízben oldódó vitamin, ami annyit jelent, hogy nem tudjuk raktározni, így folyamatos beviteléről kell gondoskodnunk.
Egészségünk védelmében nincs más teendőnk, mint több vitaminban gazdag ételt fogyasztani. Gondolok itt elsősorban a gyümölcsökre és a zöldségekre. Kimagasló C-vitamin-tartalma a citrusféléknek, a narancsnak, citromnak, mandarinnak, grapefruitnak, a bogyós gyümölcsöknek, a zöldségfélék közül pedig a paprikának, paradicsomnak és a kelvirágnak van.
Együnk naponta legalább 4 adag zöldséget és gyümölcsöt. Egyéni ízlésünk határozza meg, hogy ezt milyen formában tesszük. Fogyaszthatjuk őket nyersen, készülhet belőlük saláta, turmix, gyümölcslé, leves vagy főzelék.
Hogy a zöldségnek vagy gyümölcsnek milyen lesz a színe, azt a benne található gyógyhatású vegyületcsoportok határozzák meg. A sárga és a narancssárga zöldség és gyümölcs erős antioxidáns. Nagy mennyiségben tartalmaz karotinoidokat és bioflavonoidokat, amelyek erősítik az immunrendszert, javítják a látást és csökkentik a rák kialakulásának a kockázatát.
Ide sorolható a fent említett citrusféléken kívül a papaya, a mangó, az ananász, a körte, a barack, a sárgarépa, a csemegekukorica, a sütőtök, az édesburgonya, valamint a sárga húsú burgonya is.
A telítetlen zsírsavak jelentősen hozzájárulnak az egészségi állapotunkhoz azáltal, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bírnak. Többek közt védenek a légúti fertőzésekkel szemben. Forrásai főként a zsíros, hideg vízi halak, mint a makréla, a lazac, a hering, a szardella és a szardínia. A növények közül a lenmag tartalmazza nagyobb mértékben.
Hazánkban sajnos minimális mennyiségű halat fogyasztunk, ezzel szemben legalább heti rendszerességgel kellene szerepelnie az étrendünkben. Ha tehetjük, együnk minél többször halat, saláták készítéséhez pedig használjunk különféle hidegen sajtolt olajokat.
Az immunrendszerünk zavartalan működését a bélnyálkahártyán élő hasznos baktériumok is támogatják. Mivel bélrendszerünktől függ, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot tud a szervezetünk hasznosítani, ezért óvnunk kell az épségét.
Az egyoldalú, rostban szegény, ám finomított szénhidrátokban gazdag táplálkozás gátolja az immunsejtek mozgását, és nem biztosít tápanyagot a bélbaktériumok számára sem. Ráadásul egy esetleges antibiotikumkúra a káros mikroorganizmusok mellett a szervezetünk „jó” baktériumait is megtizedeli.
Étrendünket gazdagítsuk savanyított tejtermékekkel, joghurttal, kefírrel. Együnk teljes értékű gabonákat, például zabot, amelynek béta-glükán-tartalma mikróbaellenes és antioxidáns tulajdonságú. A zöldségek közül kiemelném a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma), amelyek jellegzetes ízüket és aromájukat az allicin nevű vegyületnek köszönhetik, amely erős gyulladáscsökkentő.
Úgy is mondhatnánk, a nagyágyúk. Hiszen kinek nem főztek még húslevest és jó édes mézes teát, amikor beteg volt? Ez nem véletlen. A húsleves cinktartalmánál fogva bizonyítottan antivirális hatású, nem mellesleg vitaminokkal és ásványi anyagokkal tölti fel a szervezetet.
A méz az egyik leghatékonyabb vírus-, baktérium- és gombaellenes táplálékunk. Enyhíti a gyulladásokat és gyorsítja a beteg szövetek gyógyulását. Fokozhatjuk az erejét, ha reszelt gyömbért is teszünk a teánkba, vagy beleszeleteljük a mézbe, és ebből fogyasztunk naponta egy teáskanállal.
Nem másról, mint a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről és a mozgásról. Bár már kevésbé igényeljük, ősszel is igyunk meg legalább 2 liter folyadékot naponta. Méregtelenít és segíti a kiválasztást.
Amikor csak tehetjük, sétáljunk, túrázzunk, kerékpározzunk a friss levegőn. Gyönyörködjünk a természet varázslatos színeiben, és gyűjtsük be az utolsó napsugarakat. Így nemcsak a lelkünk lesz gazdagabb, de a testünket is feltölthetjük még D-vitaminnal, amely szintén elengedhetetlen az egészségünk megőrzéséhez.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/40. számában.
