Élvezzük ki az idei hosszú farsangot: két teljes hónapunk van az önfeledt szórakozásra

B. Vida Júlia 2019. január 14., 18:47

A vízkereszttől (január 6-tól) hamvazószerdáig (idén március 6) tartó időszak a bálok, karneválok, az önfeledt szórakozás ideje. Az idei farsang egyvalamiben biztos, hogy rendkívüli: ilyen hosszú ideig már régen nem tartott, mint most, amikor két teljes hónapunk van arra, hogy a szokásosnál több időt szenteljünk az önfeledt szórakozásnak és a jobbnál jobb falatok fogyasztásának.

Fotó: pixabay.com

A farsang már nagyon régóta a vigadozások ideje, faluhelyen sokszor éppen ebben az időszakban tartották a lakodalmakat is. Talán nem véletlenül, hiszen ez egyben a disznóölések szezonja is, ami már önmagában egy felszabadító családi vigasság lehet. Az évnek ebben az időszakában ételből-italból és önfeledt szórakozásból jóval több engedélyezett, mint máskor.

Farsang a bálozások ideje is. Se szeri, se száma a különféle mulatságoknak és az utóbbi időben egyre divatosabbak a banya bálok (férfiaknak a belépés szigorúan tilos!), valamint a retro bálok és a jelmezbálok is, s nem csak a gyermekek körében. Ezek kiválóan alkalmasak a gőz kiengedésére, hiszen aki egész évben keményen dolgozik, az igazán megérdemel egy kis szórakozást. A báliruha-divat az utóbbi időben már külön kis iparággá nőtte ki magát, hiszen főleg a tehetősebb celebek kész vagyonokat képesek áldozni egy-egy kreációra, amit nem egyszer neves divattervezők álmodnak meg számukra.

Ha már említettük a jó falatokat, akkor ki ne hagyjuk a zsírban vagy olajban sült farsangi fánkot, ami nem éppen egészséges és cseppet sem kalóriaszegény, de mennyei, főleg házi baracklekvárral fogyasztva.

Dőrejárás és bőgőtemetés

A farsang kicsúcsosodása farsang farkára, vagyis annak utolsó három napjára esik. Magyarországon a legismertebb népszokás a busójárás, de szerencsére nekünk sem kell „szégyenkeznünk”, hiszen az utóbbi időben egyre több felső-csallóközi faluban – Tejfalun, Felbáron, Gellében – élesztették újjá az archaikus dőrejárás szokását, Bősön pedig évek óta megrendezik a bőgőtemetést.

Ha valakire a Csallóközben azt mondják, olyan vagy, mint a farsangi dőre, tulajdonképpen azt akarják mondani, bolond-bohókás alak az illető. A dőrék ugyanis álruhába öltözött férfiak, menyasszony és vőlegény, akik a szedett-vedett „násznéppel” a falun zajosan vonulnak végig, elkövetve egy-két kópéságot. Vigyázat, a látszat csal, a menetben senki sem az, akinek-aminek látszik! A bőgőtemetésen, bár sokat „zokognak”, sem kell megijedni, hiszen a „gyászoló gyülekezet” csak úgy tesz, mintha elsiratná a halottat, a bőgőt, miközben egymást is jól kifigurázzák.

Forró velencei karnevál

Európában több helyen is hagyománya van a jelmezes farsangi felvonulásoknak. Egy viszont kiemelkedik közülük. A gondolák és lagúnák városában minden évben két héttel hamvazószerda előtt kezdődik a híres-nevezetes karnevál. Velence afféle mesevárossá alakul, különös, álruhába öltözött emberek lepik el a várost.

Olyan ez, mint egy hatalmas színjáték, mely betölti az egész Szent Márk teret. Nem csoda, ha turisták tízezrei özönlik el ilyenkor a vízre épült várost, ahol a karneválnak ősrégi hagyománya van – az első írásos említés még 1094-ból való –, s bár az évszázadok során rengeteget változott, nagyon sok elemet megőriztek a régmúltból.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS