Divatban a vegetarianizmus

A vegetarianizmus nemcsak egy étrend, hanem életmód, életfilozófia is, ezért az életünk minden területére kihat és változást hoz. Sokan vallási meggyőződésből vagy etikai megfontolásból, egészségügyi okokból, de egyre többen környezetvédelmi szempontok miatt (az állattartás több energiát és területet igényel, mint a növénytermesztés) köteleződnek el mellette. Egészségügyi tekintetben egy jól összeállított vegetáriánus étrend magas rosttartalmánál és alacsony zsírtartalmánál fogva segíthet az elhízás, magas vérnyomás, érelmeszesedés, ízületi bántalmak, vastagbélbetegségek és a székrekedés elleni küzdelemben. A hangsúly a helyesen felépített, változatos étrenden van. Ez elengedhetetlen alappillére a húsmentes táplálkozásnak, hiszen ami egyoldalú, az hosszú távon semmiképp sem lehet egészséges.

A húst nélkülöző étkezési szokásoknak több fokozatát ismerjük. Sokan úgy vegetáriánusok, hogy nem is tudnak róla, ők a szemivegetáriánusok. Tudatosan kevesebb húst fogyasztanak, és kerülik a vörös húsokat. Csirkét, halat, tojást, tejet és tejtermékeket viszont esznek. Az egészséges életmódot követők jelentős része az ő táborukat erősíti. A következő fokozatba a pallotariánusok tartoznak, akik baromfit esznek, viszont vörös húst és halat egyáltalán nem. A peszkateriánusok a húsfélék közül csupán a halat és a tenger gyümölcseit fogyasztják. Az ovo-lakto vegetáriánusok a tojást és a tejtermékeket is beépítik az étrendjükbe, viszont a húsok közül még a halat is kizárják. A laktovegetáriánusok tojást, tejtermékeket és halat is esznek. Az ovovegetáriánusok mellőznek mindenféle húst, tejet, tejterméket, a növényi táplálékon kívül tojást viszont fogyasztanak. És végül a vegánok azok, akik semmilyen állati eredetű, vagy a feldolgozás során állati termékkel kezelt élelmiszert nem vesznek magukhoz. Olyannyira, hogy például a mézre és az állati zselatinra is nemet mondanak. Életmódjuk nemcsak az étkezésükre terjed ki, hanem a háztartási és a szépségápolási cikkekre is, igyekeznek kizárólag növényi összetételű, állatkísérlet-mentes termékeket választani.

Esetünkben az aminosavak bevitelére kell fókuszálni. Ugyanis az esszenciális aminosavakat a szervezetünk nem képes önállóan előállítani, viszont minden létfontosságú folyamathoz szüksége van rájuk. A növényi fehérjék azonban inkomplett fehérjeforrások, szemben az állati eredetűekkel. Ez azt jelenti, hogy nem megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazzák az esszenciális aminosavakat. Viszont helyesen kombinálva őket, kiegészíthetik egymást, így teljes értékűvé válhatnak. Ennek érdekében a vegánok számára fontos, hogy egy étkezésen belül a zöldségeken, gyümölcsökön kívül teljes értékű gabona-, hüvelyesek és diófélék is szerepeljenek a tányérjukon. Sajnos a növényi fehérjék felszívódása még ennek ellenére sem lesz olyan jó, mint az állati fehérjéké. Felmerül hát a kérdés, hogy képesek vagyunk-e gyermekkorban, a várandósság idején, a szoptatás időszakában, vagy időskorban elegendő fehérjét biztosítani a szervezetünknek, kizárólag növényi alapanyagokkal?

A fehérjéken kívül vannak olyan ásványi anyagok és vitaminok, amelyek növényi táplálékkal nehezebben pótolhatók. Ilyen például a vas, ugyanis a növényekben található vas nemhemvas, tehát nehezebben szívódik fel, és a szervezetünk a kisebb hányadát képes hasznosítani. Növényi vasforrásnak számít a spenót, a sóska, a cékla és a piros bogyós gyümölcsök. A kalcium és a cink szintén kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészségünk megőrzésében. Érdemes tehát leveles zöldségeket, kalciummal dúsított növényi italokat, magvakat, gombát és teljes értékű gabonákat nagyobb mennyiségben az étrendünkbe beemelni. A B2-vitamin a vérképzéshez és az immunrendszer működéséhez járul hozzá, legjobb növényi forrása a szójatej és a gomba. A B12-vitamin viszont természetes körülmények között csak állati eredetű élelmiszerekben található meg. Hiánya vérszegénységhez, izomgyengeséghez, látásproblémákhoz és idegrendszeri zavarokhoz vezethet, ezért vegán étkezés mellett étrendkiegészítőre vagy dúsított termékekre van szükség. A D-vitamin az, amit itt még megemlítenék, hiszen jó biológiai hatású D-vitamint a tengeri halak, a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek tartalmaznak. Növényi alapú táplálkozás mellett a téli időszakban pótlására szintén étrendkiegészítő ajánlott.

Az, hogy miként táplálkozunk, a mi döntésünk. Vannak természetesen statisztikai adatok, hogy mi a fenntarthatóbb életmód, mely alapanyagok számítanak egészségesnek és melyek nem. De ne felejtsük el, hogy nem vagyunk egyformák. Lehet, hogy valaki a vegetarianizmusban találja meg önmagát, ebben teljesedik ki. Ugyanakkor lehet, hogy valakinek ez inkább terhet jelent és rengeteg lemondást. Véleményem szerint a harmonikusabb élet nyitja inkább az egészségtudatosabb életre való törekvésben és abban rejlik, hogy önmagunkra figyelünk.