Borszűrő Szent Mihály - a nap, amit a házasulandó leányok, legények is nagyon vártak
Szent Mihály napja (szeptember 29.) a gazdasági év fordulója, az állatok behajtásának, valamint a kisfarsangnak és a szüretnek a kezdete a magyar néphagyományban. Számos népszokás és időjárási megfigyelés fűződik Szent Mihály napjához.
Ki volt Szent Mihály?
A keresztény hagyomány szerint ő a mennyei seregek vezére, a hívők oltalmazója és a túlvilágra érkező lelkek kísérője és bírája.
Művészi alkotásokon általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában vagy harci öltözékben, karddal, pajzzsal és kopjával jelenítik meg, lábánál a legyőzött sárkánnyal, a Sátán megtestesítőjével.
Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre, mikor az fellázadt az Úr ellen és a Jelenések Könyve szerint a végitéletkor feloldozza a Sátán láncait, és ideiglenesen hagyja, hogy kitombolja magát a földön. Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.
A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés.
Azt a faállványt vagy saroglyát hívták így, amelyen a koporsót a sírhoz vitték. Innen ered a régi mondás is a halálra: „Felült a Szent Mihály lovára”.
A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
Mihály-napi hagyományok, népszokások
Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész Európa-szerte ismert pásztorünnep.
Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok.
Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját, ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról.
A hagyomány szerint Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba, eddig legelt a marha a pusztán.
A Hortobágy vidékén Mihály napja volt a pásztorok legnagyobb ünnepe, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken a nap reggelén a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot.
A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek.
Szent Mihály éjszakáján úgynevezett pásztortüzeket gyújtottak, hogy a legelőről hazatérő pásztorok a tűz fényét követve biztosan hazataláljanak.
Cselédfogadás
A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.
Kisfarsang kezdete
Mihály napja a kisfarsang kezdetét is jelentette, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.
A betakarítások végéhez közeledve a közösségek felszabadultan mulattak, bálok és lakodalmak követték egymást. A kisfarsang lezárultával véget értek az őszi lakodalmak, és megkezdődött a csendesebb, téli időszak.
Szüret
Hagyományosan ezen a napon vette kezdetét a szüret. Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora.
Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Mihály-napi vásárok
A kereskedők, mesteremberek nagyon készültek a Mihály-napra, mert a nagyobb városokban ekkor került sor a szentmihályi vásárokra.
Országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, ahol nemcsak a szükséges holmikat tudták beszerezni a vásározók, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget jelentett számukra.
A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók és más mesterek.
Lakodalmak
A lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Nem véletlen hát, hogy a házasulandó legények, leányok is igen várták Szent Mihály napját.
A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
Kukoricatörés
Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés és egyéb őszi munkák.
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!”
– sóhajtották ilyenkor a gazdák, búcsúzkodván a mezítlábas nyáridőtől.
Mihály-napi tilalom
Női munkatilalom is fűződik Szent Mihály napjához
A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad az ágyneműt sem a szabadban szellőztetni. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Időjárással kapcsolatos népi megfigyelések
Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Ekkorra már az időjárásban változás áll be, vége a nyári melegnek, és beköszönt az igazi, esős, hűvös és sáros ősz. Erre utal a népi mondás is.
Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.“
Eleink úgy tartották, a Mihály-napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
Ismert a népi bölcsesség: “Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani:
ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske".
Bácskában úgy mondják: "Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér".
A pásztorok az állatok viselkedéséből következtettek az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Mihály a természeti változások napja: megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak.
Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű, mondják is: „
Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Eleink úgy tartották, aki "Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni”; "aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Vagyis, aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
