Az édesanyák rémálma: a kólika
A tehetetlenség érzése a legnehezebb. A csecsemőkori kólika esetében is. Szülés után, a kimerült édesanya nagyon nehezen viseli el, ha kisbabája sír. Nem éhes, nincs melege, nem fázik, pelenka kicserélve, mégis sír! Ez a kólika? Ha igen, mit tehetünk ebben az emberpróbáló helyzetben?
A csecsemőkori kólika hirtelen, minden nyilvánvaló ok nélkül kezdődő heves, vigasztalhatatlan sírással járó nyugtalanság. A sírásba a baba feje szinte belevörösödik, testét hátrafeszíti, lábát felhúzza, kezecskéjét ökölbe szorítja.
A kólikára jellemző a hármas szabály: ha a csecsemő legalább három hete, a hét három vagy több napján, napi több mint három órát sírással tölt, és más okot nem látunk, kólikával van dolgunk.
A kólika leggyakrabban 2-3 hetes korban kezdődik, a tünetek a baba 6-8 hetes korában tetőznek, majd fokozatosan enyhülnek és 3-4 hónapos kor körül megszűnnek.
A kólikára jellemző, hogy a késő délutáni, esti órákban jelentkezik. IIyenkor órákon át nyugtalanabb a kisbaba, kitartóan, szinte vigasztalhatatlanul, fájdalmasan sír, a nap többi szakában viszont sokkal nyugodtabb.
Bizonyos felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érinthet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás. A probléma egyaránt jelentkezik fiú és leány, anyatejjel és tápszerrel táplált, érett és koraszülött csecsemők esetében. Fontos kiemelni, hogy a kólikás csecsemő egyébként jól gyarapodik, szépen fejlődik, vizelet- és székletürítése rendben van, nem lázas és összességében egészséges benyomást kelt.
Bosszantó, de a mai napig nem tudjuk egyértelműen, hogy mi okozza a csecsemőkori kólikát. Az 1950-es évektől számos vizsgálatot végeztek, s az derült ki, hogy a hasfájósnak tekintett csecsemők legnagyobb része nem küzd kimutatható emésztési és egyéb egészségi problémával. Sőt, a kólikásnak mondott csecsemők és az ezzel nem küzdő csecsemők emésztőrendszerében sem találtak eltérést. Érdekes, hogy a bélgázok mennyiségében fordított összefüggést találtak. Állítólag a sírás miatt nyel a baba több levegőt és nem a felfúvódás miatt sír.
Kólika esetén tehát az emésztőrendszer nem beteg, de ez nem azt jelenti, hogy a csecsemők nem küzdenek az emésztéssel.
Születése után a kisbaba egy sor olyan testi érzettel találkozik, amivel magzatkorban nem. Új tapasztalat, ahogy a táplálék áthalad az emésztőrendszerén, ahogy a gázok távozni készülnek a beleiből, ahogy a székletet el kell engednie.
Idegrendszeri éretlenség: A csecsemők éretlen idegrendszere a napközben megélt sok impulzus hatására könnyen túlingerlődik és ebből az állapotból nehezebben tudnak megnyugodni. Ez az esti órákban csúcsosodik ki.
Hormonális okok: Elképzelhetö, hogy az elalvást segítő melatoninszint a csecsemőknél az este közeledtével nem emelkedik meg olyan mértékben, mint a későbbi életkorban.
Ebből kifolyólag nem tudnak könnyen megnyugodni és elaludni.
Bizonyos szakvélemények a pszichoszociális tényezőket tartják döntő fontosságúaknak, azaz a családtagok közti kapcsolatok minőségét, esetleges feszültség jelenlétét. Számos vizsgálat találta úgy, hogy a fokozott szülői stressz, vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához.
Az első gyermekes szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően a friss szülőkben levő izgalom számlájára írható.
Erősen él a köztudatban az az elképzelés, hogy a szoptató anya diétája hatással van a kólikára. Nincs olyan tudományos adat, amely azt igazolná, hogy a babfélék, a rostok, egyes bogyós gyümölcsök vagy a „K” betűs ételek negatív hatással lennének a csecsemő emésztésére.
Tény továbbá, hogy az ételek azon összetevői, amelyek a felnőttnél puffadást okoznak, nem tudnak átjutni az anya vérébe és így az anyatejbe sem.
Nem jó, ha az édesanya feleslegesen korlátozza magát az evésben pont ebben a megterhelő időszakban. Jelenlegi tudásunk szerint a szoptató édesanya bármit fogyaszthat, amit a szervezete kíván.
A megnyugtatás módszerei világszerte a ringatás, testközelség, hordozás, ritmikus mozgás. Nyugtató hatása van az éneklésnek, kántált rigmusoknak.
A válaszkész gondoskodás csökkentheti a kólika tüneteit. Ez azt jelenti, hogy az anya aktívan észleli a csecsemő jelzéseit, és azokra a helyzetnek megfelelően időben reagál. A válaszkészség belső érzelmi kapacitás, függ az édesanya lelki állapotától.
Gondoskodjunk az édesanyáról is! Ha az anya rossz érzelmi állapotban van, akkor kisbabája sírását is nehezebben éli meg.
A vigasztalhatatlan sírást óhatatlanul negatív visszajelzésnek érzékeli. Az édesanya szorongása, kimerültsége, nyomasztó érzései visszahatnak a kisbabára, sírása fokozódik. A családtagoktól jövő támogatás, elfogadás segíti az édesanyát, hogy új, eddig sosem gyakorolt feladatának meg tudjon felelni.
Egyes kutatások szerint csökkenti a kólika tüneteit a babamasszázs. Az édesanya is próbáljon lelassulni, figyelni saját légzésére, az érzésre, ahogy kisbabája finom bőrét érinti. Ebben jelenlét, figyelem, odaadás van. Így jöhet létre az összehangolódás, a kapcsolat, a biztonság, amely a megnyugvás forrása.
Javasolt az igény szerinti szoptatás, tehát bármikor mellre tehető a csecsemő. A szopómozgás segít beindítani a bélmozgást, nyugtató hatással van.
Az anyatej olyan hormonokat is tartalmaz, amelyek kifejezetten elősegítik az ellazulást. A szoptatás fájdalomcsillapító hatással bír. A szoptató édesanya is elbizonytalanodhat kisbabája sírásától, még akkor is, ha egyébként minden rendben van. Érdemes laktációs tanácsadó segítségét kérni, hogy a szoptatás ne fusson zátonyra.
A kólika tartás a panaszok enyhülését hozhatja, ha a babát hassal fektetjük az alkarunkra és így ringatjuk.
Váltsunk helyzetet, környezetet, ritmust, bármit! Az újszülött éretlen idegrendszere könnyen alul- vagy túlingerlődik. Olykor kizökkenti a nyugtalanságból, ha másképp tartjuk, ha letesszük, ha más veszi a karjába, ha kimegyünk a levegőre, vagy csak a másik szobába. Sok kisbaba megnyugszik a babakocsi ringásától, az autókázástól, néha segít az ún. fehér zaj, például a távolabb bekapcsolt porszívó, mosógép, hajszárító búgó hangja.
Jó szolgálatot tesznek a babahordozók. A szülő testmelege, légzése, szívverése kifejezetten nyugtató hatású a csecsemőnek, a lágy ringó mozgás jótékony hatással van a baba idegrendszerére.
Nem mindegy, hogy hogyan és miben hordozzuk a kisbabát, érdemes hozzáértő személy segítségét kérni a vásárláskor.
Nyugtató hatása lehet a cuminak, a meleg fürdőnek. Gyengéden az óramutatók járásával megegyező irányban simogathatjuk a kicsi hasát. Segíthet, ha a kisbabát egy vékony puha takaróval úgy bugyoláljuk be, hogy karjait kis testéhez tapasszuk, míg a lábait lazán fedjük be, hogy szabadon mozoghasson.
A patikában különféle készítmények sorjáznak a kólika enyhítésére.
Természetes, hogy az aggódó szülő mindent kipróbál, kisebb-nagyobb eredménnyel. A kólika elleni szerek az esetek döntő többségében hatástalanoknak bizonyulnak.
Adjunk-e probiotikumot? Az uptodate.com kiemelni, hogy a Lactobacillus reuteri törzset tartalmazó probiotikummal több vizsgálat készült, amely szerint csökken a kólika időtartama, fennállása. Ahhoz, hogy ez szakmai ajánlásokba kerüljön, még további vizsgálatok szükségesek.
Az elhúzódó, visszatérő, vagy az egész napra terjedő sírás esetében ki kell zárni a szervi okokat, emésztőrendszeri betegséget.
Különösen akkor, ha a baba súlya nem gyarapodik, székletében nyák vagy vér jelenik meg, vagy egyéb aggasztó jeleket mutat. Ritkán tejfehérje-érzékenység, vagy más felszívódási panasz, illetve betegség állhat a panaszok háttérben.
A csecsemőkori kólika időszaka valóban nagyon megterhelő lehet nemcsak az édesanyának, hanem az egész családnak is. Némi kapaszkodót jelenthet, ha tudatosítjuk, hogy kisbabánk nem beteg és néhány hét múlva javul a helyzet. A sok-sok gondoskodást, ringatást, türelmet és odaadást a kisbaba hamarosan édes gügyögéssel és első mosolyával hálálja meg.
Megjelent a Magyar7 hetilap 38. számában.
