2026. június 9., 09:01

Az alkalmazottak csaknem fele fizetésemelést akar kérni

A munkáltatók 73%-a tervez idén általános béremelést, a leggyakrabban a szolgáltató szektorban működő vállalatok. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók 44%-a készül fizetésemelést kérni. Ez a Grafton és a Gi Group személyzeti ügynökségek felméréséből derül ki, amelyben 120 szlovákiai munkáltató képviselője és 866 gazdaságilag aktív válaszadó vett részt.

Munkaerőpiac
Fotó: Pexels

A személyzeti ügynökségek kutatása szerint az elmúlt évben a munkaadók 79%-a hajtott végre általános béremelést. A munkavállalók látásmódja ugyanakkor ettől eltérő: a tavalyi évben mindössze 56%-uk érzékelte a fizetése növekedését. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján a szlovák gazdaságban dolgozók átlagos bruttó havi nominális bére 2026 első negyedévében elérte az 1611 eurót. Ez az érték éves szinten 93 euróval, azaz 6,1%-kal emelkedett, az infláció figyelembevétele után azonban a reálbérek mindössze 2,3%-kal nőttek.

Az adatok azt mutatják, hogy a bérek növekednek Szlovákiában, és a felmérésünk szerint a munkáltatók többsége aktívan foglalkozik a javadalmazás kérdésével. Ugyanakkor látható a különbség aközött, amit a cégek deklarálnak, és aközött, amit a munkavállalók valójában megélnek. Nem minden általános béremelést érez ugyanis az egyén az anyagi helyzete jelentős javulásaként, különösen akkor, ha a megélhetési költségek is emelkednek”

– kommentálta az eredményeket Jitka Kouba, a Grafton Recruitment és a Gi Group személyzeti ügynökség marketingigazgatója.

A munkavállalók 54%-a nyilatkozott úgy, hogy a fizetéséből tartalék képzése mellett is kijön. További 36% kijön ugyan a béréből, de félretenni már nem tud, míg a válaszadók 10%-a jelezte, hogy a fizetése nem elegendő a szükségletei fedezésére. Anyagi helyzetüket a legmagasabb pozíciókat betöltő, magasan képzett szakemberek és specialisták értékelik a legjobban: az ő körükben 72% azok aránya, akik a megélhetés mellett tartalékot is tudnak képezni. Az irodai dolgozóknál ez az arány 57%, a szakképzett fizikai munkásoknál pedig 42%. A felmérés szerint a legkevesebb tartalékkal a szakképzetlen fizikai munkások rendelkeznek, közülük mindössze a válaszadók 17%-a tud félretenni a megélhetés mellett.

Tavaly a legfiatalabb korosztály, a Z generáció (1997–2012) tagjainak bére emelkedett a leggyakrabban, a válaszadók 71%-ánál. Ezzel szemben az X generáció (1965–1980) számolt be a legkisebb arányban fizetésemelésről, náluk a résztvevők 49%-ának nőtt a bére.

A munkakörök szerinti felbontásban az irodai dolgozók fizetése emelkedett a leggyakrabban (az esetek 58%-ában), míg a legkevésbé a szakképzett fizikai munkásoké, ahol a válaszadók 47%-a jelzett növekedést. Az ágazatokat tekintve a logisztikában dolgozók bére nőtt a leginkább, itt a válaszadók 61%-a tapasztalt emelést, míg a legkisebb arányban a kereskedelemben és a közszférában emelkedtek a fizetések, egyaránt 50%-os szinten.

Bár a fizetés továbbra is az egyik legfontosabb tényező a munkahelyváltás során, a felmérés rámutat, hogy nem ez az egyetlen komoly ok. A munkavállalók szempontjából a távozás leggyakoribb indoka az előrelépési lehetőség hiánya, ezt a válaszadók 40%-a jelölte meg.

Egy másik munkáltatónál azonos munkáért kínált magasabb bér csak ezután következik, bár igen csekély különbséggel – ezt az okot az emberek 38%-a nevezte meg a váltás indokaként. A válaszadók 36%-a számára a szakmai fejlődés és a tanulás lehetőségének hiánya is döntő tényező lehet.

A bér továbbra is rendkívül erős motivációs tényező, és ezt senkinek sem szabad alábecsülnie. A felmérés ugyanakkor rávilágított arra, hogy az emberek nem kizárólag a magasabb fizetésért váltanak munkahelyet. Gyakran akkor is távoznak, ha úgy érzik, nincs már hová fejlődniük, semmi újat nem tanulnak, vagy ha a bennük rejlő potenciál kiaknázatlan marad.

Megosztás
Címkék