2022. február 10., 07:55

Annamajor csak a jéghegy csúcsa! Iskoláinkban nagyon is jelen van a zaklatás és a szex

Azt már lehetett sejteni, hogy a karantén, a járvány miatti hosszú bezártság elsősorban gyermekeink mentális egészségére, viselkedésére lesz káros hatással. Valószínűleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az iskolai erőszak különböző formái még inkább elharapóddzanak. Ez utóbbiról éppen a belügyminisztérium és oktatási tárca közösen végzett 2021-es felmérése tanúskodik.

internetes zaklatás
Fotó: Archívum

Az önkéntes kérdőíves felmérésbe 1 112 alap- és középiskola kapcsolódott be, ami az összes oktatási intézmény 35,5 %-a, vagyis annak egy komoly szeletét képezi. A cél nem volt más, mint feltérképezni az iskolákban jelenlévő szocio-patológiai jelenségeket.

Az eredmények talán még magukat a szervezőket is meglepték. Kiderül belőle, hogy a dohányzás (csaknem 60 százalék), a zaklatás (több mint 30 százalék), az internetes zaklatás (több mint 20 százalék), a diákok közötti erőszak (több mint 20 százalék), a vandalizmus és önkárosítás (csaknem 20 százalék) a leggyakoribb patológiai megnyilvánulások közé tartoznak alap- és középiskoláinkban.

A szlovákiai iskolák több mint negyedében találkoztak szélsőséges megnyilvánulásokkal a 2019/2020-as tanévben.

Pocskondiázás, alázás, gyermekanyák

A felmérésben részt vevő iskolákban leginkább a gyűlölködés verbális formái mutatkoztak meg, beszólások, kinevetés formájában. Ezt pedig elsősorban a más etnikumhoz való tartozás, vagy a másság, a bármiben az átlagtól való eltérés miatt kellett elszenvedniük az érintetteknek.

Roman Mikulec belügyminiszter nem örül a felmérés eredményeinek, úgy véli, több időt kell szánni a gyermekek szabadidős tevékenységére és a prevencióra.

A 21. században, amikor a fogamzásgátlás több formája is elérhető, meglehetősen riasztó adat az is, hogy a kiskorú anyák több mint fele az alapiskolákból kerül ki.

A legtöbb szocipatológiai iskolai jelenség Pozsony, Zsolna, Nagyszombat és Besztercebánya megyében fordult elő.

Úgy tűnik tehát, hogy a relatív jólét, a tisztességes életszínvonal, ami a felsorolt első három megyére jellemző, még nem garancia arra, hogy a fiatalok körében nem szabadulnak el az indulatok. Hogy ebben mennyi a szülők felelőssége, arról nem szól a fáma.

Mindig a gyengét bántják

Hencze Angelika gyermekpszichológus szerint az iskolai zaklatás nem új keletű dolog, de kétségkívül az ominózus annamajori eset felkavarta az állóvizet és reflektorfénybe került a téma.

„A zaklatás általában úgy derül ki, hogy a gyermek nem akar iskolába menni, reggelenként pszichoszomatikus tüneteket produkál: fáj a feje, a hasa.

Ha a szülő odafigyel a gyermekre és megvan köztük a bizalom, a gyerek előbb vagy utóbb el fogja mondani, hogy őt verbálisan vagy fizikailag bántják az iskolában.

Ahol a szülőnek nincs elég ideje a csemetére, ott a dolgok sokkal később derülnek ki. Olyan eset is előfordul, amikor a gyerek alá a szülő ad lovat, vagy olyat mond előtte, ami esetleg nem is igaz és elkezdődik a lavina. Zaklatásnak mindig olyan gyereket tesznek ki, aki egy adott csoportban a gyenge láncszem, az erős személyiségeket ilyesmi általában nem fenyegeti” – mondja.

Úgy véli, ha ilyen eset kiderül, akkor annak rendezését a szakemberekre kellene bízni, mert ha az indulatok a szülők és az érintettek részéről elszabadulnak, akkor a gyermek még nagyobb traumát él át, mint amit maga a zaklatás okozott neki.

Ha a bántalmazott gyermek mellett egyetlen iskola- vagy osztálytársa sem áll ki, nincs biztonságérzete, akkor pedig  érdemes fontolóra venni, hogy esetleg egy másik iskolába járjon.

Hencze Angelika beszél arról is, hogy a Covid-járvány és karantén miatt a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó tevékenysége, ahol ő maga is dolgozik, akadozott, szünetelt, nem tudtak kijárni az iskolákba, óvodákba, a gyermekek fogadása is nehézkes volt. Pedig most talán még nagyobb szükség lett volna rá.

A járvány óta jócskán megszaporodott a szorongó, az iskolába félve menő gyerekek, fiatalok száma. Sok köztük az evészavaros is. A hosszú bezártság káros, messzemenő következményeit pedig még nem látjuk”

– teszi hozzá.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.