Általános közlekedési célok, kevés déli prioritással
A kormány közlekedést érintő programnyilatkozata nem tartozik a legérdekesebb olvasnivalók közé a 88 oldalas dokumentumban, mert kevés konkrét cél kerül megfogalmazásra, de azok sem a déli régiókat érintik.
Az építkezési eljárások szabályozása kapcsán ígér előrelépést a Fico-kormány, amelynek szükségességét mindenki érzi, aki legalább egy házat épített, mert nyilvánvalóan bonyolult folyamatokról van szó. Más kérdés, hogy ezen a téren az eddig tervezett előrelépések leggyakrabban nem hoztak valódi fejlődést, s hasonlóval szinte minden kormányzat megpróbálkozott.
A bonyolult eljárások eredménye, hogy nem csupán egy lakóépületet, irodának megépítését előzi meg óriási bürokratikus teher, hanem az állami útépítések is nagyon lassúak. Ebben a tekintetben is megoldást akar találni a kormány, prioritásként a D1, D3 és az R4-es szakaszainak minél gyorsabb megépítését tűzik ki.
Elsősorban a megvalósítás folyamatát akarják megkönnyíteni a programjuk szerint, de nem csak azt, hanem azt is, hogy például a rossz állapotban lévő hidakat minél nagyobb számban sikerüljön felújítani.
Az általános tervekkel teletűzdelt fejezetben azért néhány további konkrétumot is megtudhatunk. Fontosnak tartja a kormány, hogy a Kassa-Zsolna vasúti vonal bizonyos szakaszain már 160 kilométer/órás sebességgel is tudjanak haladni a vonatok, hogy a fővárost Béccsel, Prágával és Brünnel nemzetközi vonatok kössék össze, ahogy Zsolnát Osztravával is.
A déli vonalakról itt sem esik szó, ahogy a közlekedési tervezet legnagyobb részében, igaz megtudjuk, a vasúti liberalizáció során is minél jobb feltételeket akarnak elérni az utasok számára. A fejlesztéseket is folytatni akarják, ahogy a legtöbb kormány már megígérte mindezt korábban is. A kormány konkrét céljai között szerepel egyébként, hogy 2026-ra egy jeggyel tudjunk több közlekedési eszközt is használni az országon belül.
Emellett természetesen a kerékpárutak építését és a vonatközlekedés erősödését is szeretnék elérni, utóbbi éppen a személyautóval való közlekedés számára jelenthetne alternatívát, ha tovább fejlődne az infrastruktúra.
Összeségében tehát inkább egy vízióról van szó, ahogy az építésügy terén sem, amely ugyancsak a minisztérium alá tartozik. A kormány szeretné elérhetővé tenni a bérlakásokat abban az időszakban, amikor a lakáshitelek elérhetetlenekké váltak a lakosság egy része számára. Ennek érdekében az állam tulajdonában lévő nem használt lakásokat vagy éppen lakássá alakítható ingatlanokat is fel akarja mérni, de az önkormányzatoknak is fontos szerepet szánnak ezen a téren. Fontosnak tartják ugyanakkor a házfelújítási program hatékonyabb folytatását is, valamint átláthatóbb program megvalósítását. Ami pedig a Szlovák Postát illeti, kijelentik, a vállalat nagyon rossz helyzetben van, de arra fognak törekedni, hogy a szolgáltatások továbbra is a lehető legszélesebb réteg számára elérhetők legyenek, ezzel utalva arra, hogy nem szeretnék folytatni a postafiókok bezárásának ütemét az elmúlt évekből.