Ágnes napi hagyományok
Az Ágnes név nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban elterjedt. Görög eredetű, jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábban a latin agnus („bárány”) szóból eredeztették, ez azonban csak a bárány jelképes jelentése miatt vélt egyezés. Ennek ellenére a bárány szó olyan régen összeolvadt az Ágnes nappal, hogy bizonyos egyházi szokások is ehhez kötődnek: ezen a napon két bárányt hoznak a Tre Fontane trappista apátságból Rómába a pápához megáldani. Nagycsütörtökön nyírják meg őket, és a gyapjukból szövik a palliumot, az érseki vállszalagot, amelyet a pápa ad az újonnan felszentelt érseknek, méltósága és a pápával való egysége jeleként.
A népi időjóslásban is fontos szerepe van a mai napnak: „Ágnes hideg, engesztel Vince, hadd teljék a pince”. Jelentése: az Ágnes és az azt követő Vince napi időjárás mindig ellentétes egymással. Ha Ágnes napja felhős, borús volt, akkor Vince napon napos idő várható, amiből a bőséges szőlőtermésre, jó minőségű borra következtettek.
Az Ágnes nap a férjjövendölés napja is: angolszász területeken ismert az a népszokás, melyet a fiatal lányok Szent Ágnes ünnepének előestéjén végeztek, amelynek révén meglátják jövendőbeli férjüket. A lányok este a tűpárnájukból kihúzogatták a tűket, és egyet a hálóingük ujjába szúrtak, annak érdekében, hogy álmukban a jövendőbeli megjelenjen. Bizonyos helyeken viszont e napon az áldott állapotban lévő asszonyok sós vízben mosakodnak, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen
Az Ágnesek január 21-én és június 8-án ünnepelnek, mindkét nap egy-egy Ágnes nevű szenthez kapcsolódik. Az Árpád-házi Ágnesnek június 8-én van az emléknapja.
A mai nap a Római Szent Ágnes vértanúságának napja. Ő a szüzesség, a kertészek, a leányok, a jegyespárok, illetve a nemi erőszak áldozatainak védőszentje. Szent Ágnes kereszténnyé lett római nemesi család gyermekeként született 291 körül. A prefektus saját fiának szerette volna feleségül Ágnest, de a lány elutasította azt, ezért halálra ítélték.
Mivel a római jog nem engedélyezte szüzek kivégzését, Sempronius prefektus a meztelen Ágnest keresztül vonszolta az utcákon egy bordélyházig. Ezalatt csodák történtek. A lány imájára a haja megnőtt és befedte a testét, hogy elfedje szégyenét. Azok a férfiak pedig, akik megpróbálták megerőszakolni, rögtön megvakultak.
A lányt máglyán akarták megégetni, de a fahasábok nem égtek. Erre a főtiszt kihúzta a kardját, és lefejezte (más források szerint torkon szúrta) Ágnest. Egy újabb legenda szerint viszont Szent Ágnes akkor halt hősi halált, amikor a börtönből nőket lökdöstek elő kínzásra, akiknek szemében félelem tükröződött. A kapitány szeme azonban megakadt egy alig több, mint tizenkét éves lány arcán. Ő volt az egyetlen, aki nem félt.
A kapitány csodálkozott a fogoly fiatalságán, és meg akarta menteni őt, de Ágnes visszautasította. Ekkor több katona is jelentkezett, mind Ágnes kezét akarta elnyerni, ő azonban mindenkit visszautasított, és ezt mondta: „Azé akarok lenni, aki engem először választott: Istené!” A kapitány erre megparancsolta, hogy azonnal végezzék ki a lányt.
Szent Ágnes mártíromságára azért emlékeznek ezen a napon, mert január 21-én temették el.
