2022. április 14., 08:30

A húsvéti szent három nap - szokások, hagyományok

A húsvéti szent három nap (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja.

szent három nap
Fotó: pecsiegyhazmegye.hu
Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, az Oltáriszentség, vagyis az Eukarisztia alapításának emlékünnepe. Jézus ezen a napon hívta össze tanítványait az utolsó vacsorára.

Az utolsó vacsora

Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.”

Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: ”Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.”

Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja. ” Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz.

utolsó vacsora
Paolo Caylina: Az utolsó vacsora
Fotó:  szepmuveszeti.hu

A vacsorát követően kimentek az Olajfák hegyére – az egyik tanítvány Júdás kivételével. Karióti Júdás 30 ezüstpénzért elárulta a Jézust kereső katonáknak, hogy hol találják meg őt, s  a Getszemáni kertben megmutatta a Jézust elfogására érkező csapatnak: „Akit megcsókolok, mondta,  ő az, fogjátok el.“

júdás csókja
Fotó:  kotoszo.blog.hu

Az Olajfák hegyén a Gecsemáné kertben Jézus virrasztott, az apostolok pedig aludtak, amikor a katonák Jézust elfogták.

Nagycsütörtöki nagymise

Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A nagyböjti bűnbánati violaszín helyett erre az estére fehérbe öltözik a pap és az oltár.

A nagycsütörtöki nagymise glóriájára szólaltak meg utoljára a harangok és a csengők. Utána elhallgattak nagyszombat estéjéig, ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett.

Oltárfosztás

A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás.

Ekkor megfosztják az oltárt a díszektől, és kioltják a gyertyákat  egy kivételével. Húsvétkor díszítik fel ismét az oltárt és gyújtják meg az összes gyertyát.

oltárfosztás
Fotó:  szeged.ma

"A harangok Rómába mennek"

Széles körben ismert szólás, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. A közismert szólásnak mondai eredete van. 

Az 1674. év nagyszombat napján Rómában a Szent Péter-templomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat.

Fotó:  gil.hu

Felmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazájába.

róma
Fotó:  pinterest.com

A gyerekeknek úgy mondták, hogy a harangok a Jézuskát gyászolni mentek Rómába. Csak úgy jönnek vissza, ha jól viselik magukat. A harangok elnémulása után senkinek nem illik fütyülni, dalolni, muzsikálni, mert ezzel csak a Megváltó szenvedését növelné.

A harangok némaságának idején kereplőkkel jelezték az időt és a szertartások kezdetét.

Nagycsütörtöktől nagyszombatig a falusi gyerekek "kereplőkkel" járták a települést a harangozó vezetésével, helyettesítve ezzel a "Rómába ment harangokat", például délben, vagy szertartásra hívogatva az embereket a templomba, mely kereplők hangját egyébként az ördög, a rossz elűzésének is tartottak. A kereplő gyerekek munkájukért adományt gyűjtöttek. 

kereplő
Fotó:  bubogaleria.hu

Gonoszűző szokások: pilátusverés, pilátuségetés

Még az 1920-as években is élt az a népszokás az Alföld déli részén, hogy a miséző pap nagyszerdán és nagycsütörtökön az egyik zsoltár elhangzását követően – annak jeléül, hogy Jézus halálakor a Szentírás szerint kettéhasadt a jeruzsálemi templom kárpitja – a templom lépcsőjét ütötte meg a misekönyvvel, a hívek pedig elővették a padjuk mellé gondosan előkészített botjaikat, és a padsorokat püfölték. A lépcső, illetve a pad szimbolikus jelentőségű, ugyanis Pilátust jelképezi, aki elárulta Isten fiát, és mosta kezeit.

kézmosás pilátus
Fotó:  librarius.hu

Tolna megyében a Pilátust ábrázoló deszkát ütötték. Szőregen a gyerekek a múlt században „pancilusoztak”, Pancilus néven emlegetett gyékényből font ütővel verték a fűszálakat és kiáltoztak: „Pancilus Pilátus mért verted mög a Jézust?” Általánosan ismert szólás: „Verik, mint a Pilátust!”

A legények nagycsütörtök este hatalmas tüzet raktak, és elégették a magukkal vitt Pilátust: a rosszat jelképező szalmabábut. Elégetése összefügg a téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől, rossztól. Sokszor egész éjjel  kinn voltak folyton táplálván a lángokat. Úgy vélték, hogy amikor Jézust vallatták, az udvaron a szolgák és poroszlók is a tűznél melegedtek. Ennek emlékezetére gyújtják ők is a tüzet. Pilátust pedig azért égetik el, mert ő adta a zsidók kezébe Jézust.
Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt
Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt
Fotó:  Wikipedia

Virrasztás

Nagycsütörtök éjjelén az asszonyok a kálvárián, vagy  helyenként útszéli keresztek tövében imádkoztak, emlékezvén Jézusra, aki ekkor az Olajfák hegyén imádkozott. A nagycsütörtöki virrasztás nagypéntek hajnaláig tart.

virrasztás
Fotó:  Wikipedia

Egy másik néphagyomány az apostolok aluszékonyságából ered, nem virrasztottak Jézussal: nagycsütörtökön nem szabad szundikálni, sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.

Nagycsütörtöki lábmosás

Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat. Általában magas rangú egyházi személyek mossák meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.

jézus
Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát
Fotó:  Wikipedia

Zöldcsütörtök

Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

sóska
Fotó:  gasztrocoach.hu

A népi hiedelem szerint a nagytakarítást és mosást szerdán be kell fejezni, mert ahány csepp vizet kiöntenek csütörtökön, annyi bolha lesz a házban.

Nagypéntek
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
nagypéntek
Fotó:  hevesiportal.hu

Keresztútjárás

Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.

keresztútjárás
Fotó:  fotoport.hu

Böjti ételek

Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra.

böjt
Fotó:  offbeatbudapest.com

Ezen időszakra is több hiedelem esik.

Tilalmak napja

A nagypénteket a magyar néphit az egyik legszerencsétlenebb napnak tartotta.  A gyásznap egyben dologtiltó nap is volt. 

Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, mert úgy tartják, hogy akkor megbetegednének, vagy nem lesznek szerencsések.

Állattartással kapcsolatos tilalmak

Nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy pusztuljanak az állatok. 

baromfi
Fotó:  szabadagazdi.hu
Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek, a jószágok bélyegzésének a századforduló körül Hajdúböszörményben, Debrecenben, Nádudvaron, Balmazújvárosban. „A nagypinteken ültetett kotlóhoz nem vót szerencsink” – vélték Jászdózsán.

Boriban ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát. A kanásznak tojást, babot, lisztet, kenyeret vittek az asszonyok. A kanász pedig mindenkit megkínált pálinkával.

kanász
Fotó:  hu.museum-digital.org

A földművelésben ugyancsak jellemző volt a tiltás, de annak ellenkezője is.

Szántani sem lehetett, mert e napon Jézus a földben volt. Ugyanakkor Göcsejben délután a kora tavaszi veteményeket vetették. „Krumplit legjobb húsvét nagyhetén vetni” – tartják Sarkadkeresztúron.

ültetés
Fotó:  gyorgyikertje.blog.hu

„Nagypénteken nem szabad fogasolni, boronálni a búzát, mert elszárad, kipusztul a töve” – mondták Zagyvarékason.

Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem szítottak tüzet. Kenyeret már ezért sem süthettek.

kenyérsütés
Fotó:  Wikipedia

Szeged vidékén azonban dagasztottak akkorát, mint egy libatojás. Ezt megszárították és eltették, s akkor vették elő, ha valaki vízbe fúlt. A közepébe szentelt gyertyát tettek, és ahol a vízre eresztett kenyérből a gyertya kifordult, ott kellett a holttestet keresni.

A nőknek  a mosás is tilos volt. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapott volna, nem fontak, nem szőttek. Aki varrt, az úgymond megszurkálta Jézus sebeit.

Nagypénteken egyedül csak a húsvéti tojást volt szabad festeni. A magyar házakban is gyászt tartottak: nem égett tűz, a házban lévő tükröt, amely a mai és a túlvilág közti átjárót jelképezi, letakarták. Megállították az órát, úgy tettek, mintha halott lenne a háznál.

Nagypénteki hajnali fürdőzés

A legismertebb, kereszténység előtti nagypénteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt.

Betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség. 

A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak, általában egészségvarázsló céllal.

nagypéntek
Fotó:  divany.hu

Volt, ahol elegendőnek tartották a mosdást. A mosdást azzal magyarázzák, hogy a „holló ilyenkor mossa a fiát”. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt.

Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek.

Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen.

fűz
Fotó:  Wikipedia

A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. Turán a lányok üvegben vittek haza a folyóról vizet, ugyancsak szótlanul, abban a hitben, hogyha ebben mosakszanak, szépek lesznek.

A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet.

A nagypénteken hajnalban hozott vizet Almágyon rózsavíznek, Vecseklőn hollóvíznek nevezik.

Nagypénteki jószágfürösztés

A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal. A Hortobágy vidékén elsősorban a lovakat fürösztötték.

Az állatokat  kihajtották a patakhoz itatni, lefürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek.

állatfürösztés
Fotó:  sokszinuvidek.24.hu

Medvesalján a nagypénteki állatfürdetésnek egészségvarázsló jelentőséget tulajdonítottak, de már a két világháború közti időben nem vitték az állatokat a patakra, csak az onnan hozott vízből töltöttek az ivóvizükbe. Turán a férfiak kora reggel levitték a lovakat a Galgára úsztatni, hogy meg ne rühesedjenek.

Féregűzés

Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”) arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. 

kémény
Fotó:  budapestkornyeke.hu

A gondos gazdasszony addig nem is rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat. Göcsejben a férfiak nagypéntek hajnalban kezükben egy pálcával meztelenül körberohanták a házukat, hogy portájukat megszabadítsák a rovaroktól, kártevőktől.

Nagypéntek hajnalban hozott vízben a gazda vagy gazdasszony megforgatja a sonkát, szalonnát, hogy ne essen bele a féreg.

Másutt nagyszombaton volt szokás a harangok megkondulásakor, hogy a gazdasszony a ház falát söpörve kiáltozta: „kígyók, békák szaladjatok, megszólaltak a harangok!

Nagypénteki tűzgyújtás

A nagypénteki tűzgyújtás, annak  állít emléket hogy amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. A tüzet  a legények szórakozásból át is ugrálták.

Nagyhinden nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet – a szomszéd faluval határos részben –, hogy a termést a jég el ne verje.

tűzgyújtás
Fotó:  gyorihirek.hu

Szerelmi bűbáj

A néphit szerint a szerelmi bűbáj tökéletes pillanata a nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka. A böjt után az eladósorban lévő lányok fésűt és szappant csavartak a törölközőjükbe, majd szépen a párnájuk alá rejtették. Aki férjet akart fogni, nem törölhette meg lefekvés előtt vizes arcát, mivel a hiedelem szerint, aki álmában megtörölte arcát, később az lett a jövendőbelije.

Időjóslás

Eső esetén jó tavaszt jósolnak a bukovinai magyarok. Galgamácsán úgy tartották, hogy ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz.

Zagyvarékason úgy mondták: „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz”

eső
Fotó:  Pixabay
Nagyszombat

Húsvét ünnepének előnapja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.

jézus
Fotó:  reformatus.hu

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok.

Nagyszombati hagyományok

Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés.

Tűzszentelés

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma.

A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját, mely nagyobb méretű fehér viaszgyertya, a föltámadt Krisztus jelképe.

nagyszombat
Fotó:  nullahategy.hu

A szentelt tűz maradványait – a júdásszenet – az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt.

Templom keresztelővizének szentelése

Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése.

Úgy tartották, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. Talán éppen a templomi keresztelővíz szentelése miatt élénkül meg a keresztszülők, keresztgyermekek kapcsolata a húsvét időszakban, s jellemző a keresztgyermekek húsvéti megajándékozása.

vízszentelés
Fotó:  katolikus.ma

Ahol a vízkeresztkor szentelt víz ekkorra elfogyott, nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. Meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják.

Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben addig nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról elillan a szeplő.

nagyszombat
Fotó:  galeriasavaria.hu

Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.

Körmenet

A középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

húsvét
Fotó:  mindmegette.hu

Nagyszombati szokások, hiedelmek

Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.

A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, valamint a házban és a földeken szétszórták. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat.
nagyszombat
Fotó:  metropol.hu

Nagyszombati hagyomány volt, hogy a házakat még napkelte előtt körbesöpörték. Ezzel vélték elűzni a férgeket a házból és környékéről.

Csépán úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják.

Fotó:  Pixabay
Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.
nagyszombat
Fotó:  szentkelemenbuk.hu

A szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit Nagyszombat estéjén vagy éjszakáján ünneplünk. A nagyszombat esti szertartások tulajdonképpen már a húsvét vasárnap liturgiájához tartoznak.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.