2020. december 20., 19:10

5G-készüléket karácsonyra?

Karácsonyhoz közeledve (kérdés persze, hogy az idén ez mennyire változik meg) törjük a fejünket, mit vegyünk ajándékba. Eddig sláger volt valamilyen mobiltelefont, okostelefont, újabban különféle kütyüket ajándékozni, már akinek a pénztárcája ezt megengedte.

201801211202510.5g01.jpg

A digitális távközlés új technológiája, a hatalmas fejlődés elején álló 5G vezeték nélküli hálózat ezekkel az új kütyükkel a mindennapjaink részévé válik, ez pedig sokakban számos egészséggel kapcsolatos kételyt ébreszt.

Az ötödik generációs vezeték nélküli hálózat a korábbiaknál nagyobb frekvenciákat (is) használ, és minden eddiginél gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. A gyors adatátvitelnek köszönhető, hogy hatalmas fejlődés alatt áll e technika. Egyik gyakorlati következménye lehet például a növénytermesztés totális átalakítása, de legtöbben talán az önvezető autók, az okosotthonok minden korábbi képzeletet felülmúló térhódítását fogják tapasztalni.

A sugárzás hatótávolsága kisebb, mint a jelenleg megszokott távközlési antennák esetében, ami azt jelenti, hogy sokkal sűrűbben elhelyezkedő adó-vevő készülékekkel kell számolnunk. Ettől aztán szöget üthet a fejünkbe, vajon mennyire nő meg ennek következményeként a szervezetet érő elektromágneses sugárzás, és ez veszélyes-e.

A most bevezetendő 5G-hálózatok sugárzási frekvenciája hasonló nagyságrendű, mint a 3G- vagy 4G-hálózatoké (3,6 gigahertz alattiak). E tekintetben az 5G-technológiától nem kellene nagyobb veszélyt várnunk, mint a jelenleg már széles körben használt mobilhálózatoktól. Nemsokára azonban bevezetik a 26 gigahertz frekvenciájú kommunikációt is, ennek az egészségügyi hatásait azonban nem ismerjük. Mit feltételezhetünk, mire számítsunk?

Az ilyen magas frekvenciás sugárzások a szervezetben mindössze néhány milliméternyire hatolhatnak be. Ennek alapján leszűkíthetjük a várható esetleges káros hatásokat két területre. A bőrünkben nyelődhet el nagy sugárdózis. Ne az adótornyoktól féljünk, sokkal több sugárzás származik a saját magunk közelében, esetleg zsebünkben hordott készülékekből. A gyártási technológia fejlődésével az újabb eszközök arányaiban jóval kevesebb sugárdózist adnak, de ne felejtsük el, hogy az újabb eszközöket lépten-nyomon használjuk, a lakásban folyamatos WIFI-jelet tartunk fenn.

Egy lényeges sugárdózis-csökkentő lépést emelnék ki: lehetőleg ne használjuk a telefonjainkat olyan helyiségben, ahol a többinél gyengébb a hálózati jel. Ilyen esetben a készülék erősebb sugárzásra vált, ennek következtében a szervezetünket is erősebben éri a sugárzás, különösen az agyunkat, a fejünket telefonálás közben.

A megoldás e problémára a fejhallgató használata, vagy valamilyen kihangosítás lehet. A másik lényeges szervünk tehát, amelyre esetleg veszélyes lehet a vezeték nélküli kommunikáció, az agyunk.

Nincs egyértelmű bizonyítékunk a mobilhálózatok sugárzásának káros hatásáról. Elképzelhető, hogy a most bevezetésre kerülő magasfrekvenciás jelek energiaátadó-képessége nagyobb lesz a bőr sejtjeiben, ennélfogva indokolt lehet megvizsgálni, okoznak-e valamilyen bőrkárosodást. Megváltoztathatják a sejt energetikai központjának, a mitokondriumoknak a stabilitását, esetleg a kromoszómáknak vagy a sejtváz elemeinek a stabilitását. Ez a sejtek égésszerű reakciójában nyilvánulhat meg. Ez azonban az 5G-hálózatok tervezett frekvenciájánál nagyobb és erősebb sugárzások esetén figyelhető meg. Kifejlesztettek olyan tömegoszlató berendezéseket, amelyek nagyfrekvenciás, nagy energiájú sugárral bombázzák a feloszlatni kívánt tömeget, ami az illető(k) bőrében átmeneti, leküzdhetetlen, égésszerű fájdalmat vált ki. Ha valakit ilyen energiájú bőrsugárzás ér, természetesen óhatatlanul számolni kell a daganatok kialakulásával. Ezt azonban ne keverjük össze a mobilhálózatok jóval kisebb energiájú sugárzásával.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyes agykutatásokban beszámoltak róla, ezeknek a telekommunikációs hullámoknak (nem csak az 5G-nek, sőt azt alig vizsgálták) az agy saját hullámtevékenységére valamilyen hatása lehetett, ám viselkedés- vagy teljesítménybeli változást eddig nem találtak. Arra sincs bizonyíték, hogy a mobilhasználat agydaganatot váltana ki. Az is tény ugyanakkor, hogy az átfogó, precíz vizsgálatokból nagy a hiány ezen a területen. Az összeesküvés-elméletekből meg elég sok van, sajnos. A koronavírus-járványt is összefüggésbe hozták azzal, hogy csupán fedőtörténet, és suttyomban az 5G-hálózatot akarják kiépíteni. Azért ez nem történik annyira suttyomban, ráadásul, ahogy feljebb is írtam, a mostani 5G-sugárzás (még) nagyban hasonlít a jó ideje használt harmadik és negyedik generációs technikához. Ne dőljünk be az összeesküvés-elméleteknek! Jogos ugyanakkor, hogy alaposan vizsgáljuk meg, hogy a minket körülvevő sugárzásszennyezésnek milyen rövid és hosszú távú hatásai lehetnek.

Személy szerint e hálózatok legnagyobb veszélyét nem a sugárzás sejtekre kifejtett direkt hatásában, azok esetleges felgyorsult öregedésében, netán daganatos átalakulásában látom. Sokkal nagyobb probléma az információfüggőség, ami az okoseszközök állandó használatából fakad. Állandóan ellenőrizzük a szervezetünk paramétereit, kontrollálunk a csaptelepektől a függönyökön át a szemetesig mindent. Folyamatosan követjük a legújabb híradásokat. Mindig, mindenütt online akarunk lenni. Ezt nagyban elősegítik a gyors adatátvitelre képes mobilhálózatok, ugyanakkor az információdömpingben a hasznos és fontos dolgokat nem tudjuk kiválasztani.

Ezért úgy gondolom, hogy 5G-alkalmas készüléket vagy más hasonló kütyüt nyugodtan ajándékozhatunk karácsonyra, szülinapra, bármikor. Ajándékozzunk azonban jó nagy mennyiségű szeretteinkkel töltött időt is, jusson elég a kerti munkára, a kikapcsolódásra, a játékra, a beszélgetésre. Ne csak bármikor, de lehetőleg mindig. Ezzel máris kevésbé lesz veszélyes az információdömping, az életminőségünk pedig javul.

A kutatóorvos szerző írása megjelent a Magyar7 2020/50.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.