2020. október 2., 19:14

Könyvajánló: Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja

A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.

Fotó: Facebook

„E művünk hiánypótlást is szolgál, hiszen magyar nyelven eddig egyetlen átfogó kötet sem jelent meg a 150 évvel ezelőtt született zeneszerző, operettkomponista, karmester munkásságáról. Igaz, hogy vannak róla szóló, német nyelvű és németből magyar nyelvre fordított könyvek, valamint Szénássy Zoltán helytörténészünk kevésbé vaskos kötete is megemlítendő.”

Én arra törekedtem, hogy a Mester életművének időtállóságát bizonyítsam be, valamint azt is, hogy a világ legjelentősebb zenei színpadjain, New Yorktól, Londonon át, Sydney-ig még manapság is nagy sikerrel, teltházas operaházakban játsszák a Lehár-műveket, tehát a szerző és operettjei napjainkban is egyaránt divatosak“

- indokolta Az operettkirály megírását Klemen Terézia.

Hangsúlyozta: bár Lehárt sok helyen osztrák zeneszerzőnek nevezték, ám ő az élete végéig magyarnak tartotta és vallotta magát.

„Nagyon kevesen tudják azt, hogy Lehár bárhol is élt, mindig magyar állampolgár volt, amit e kötetben is bizonyítunk. Mivel szülővárosa, Komárom az I. világháború után Csehszlovákiához került, állandó lakhelyként inkább Sopront vetette nyilvántartásba. Állandóan azonban nem tartózkodott Magyarországon, ezért a magyar állampolgárságát tízévente újra kérvényeznie kellett. Azt a soproni utcát, ahol egykor a házuk állt, róla nevezték el“ - tudtuk meg interjúalanyunktól.

Fotó:  Klemen Terézia albuma

Majd a budapesti szerzőtársáról elárulta: „Margitay Zoltán végzettségét tekintve közgazdász, ám ifjúkora óta a zene vonzáskörében él. Tagja a Liszt Ferenc és a Széchenyi István Társaságnak, valamint a Liszt Ferenc Kórusnak. A zenei ízléséhez nagyon közel áll Lehár Ferenc és Házy Erzsébet világa. Amikor korábban Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című könyvemhez anyagokat gyűjtöttem, véletlenül vele is találkoztam. Kiderült, hogy a tulajdonát képezik olyan Lehárról szóló anyagok, amelyek előzőleg még sehol nem jelentek meg, valamint budapesti levéltárakban szintén kutatta az ő munkásságát. Az általa összeállított 16 oldalt a könyvben jól észrevehetően megjelöltük“.

Hozzáfűzte: további anyagokat kapott a Magyar Állami Operaháztól, valamint Lehár losonci életéről szólókat pedig Böszörményi István helytörténész-gyűjtő bocsátotta a rendelkezésére. Arról is beszélt, hogy a könyvbeli fotók az Országos Színháztörténeti Múzeumból és magángyűjteményekből származnak.

„A dél-komáromi illetőségű Baladincz Jenő gyűjtő árveréseken több Lehárral kapcsolatos fotót is vásárolt, amelyeket elsőként szintén e kötetben publikáltunk. Akárcsak Szirtes Tiborné Mariann képeit, aki az anyai ág, vagyis a Neubrandtok leszármazottja. Lehár Ferenc családfája, a nagyszüleitől visszavezetve, is érdekességként kapott helyet a könyvben. Gráfel Lajos és Melecsky Zoltán pedig komáromi fotókkal gazdagította a kiadványt“.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.

Klemen Terézia az olvasóink figyelmét felhívta arra a tényre, hogy az október 16-ra tervezett Lehár-megemlékezésük a koronavírus-járvány miatt némileg módosul.

A Lehár-emlékév keretében, október 16-án a Kultúrpalotában nyílik meg a Duna Menti Múzeummal közösen összeállított, Az operettkirály című, nagyszabású kiállításunk. E dátumtól kezdve a tárlatanyag ugyan megtekinthető lesz, de a tervezett megnyitó ünnepséget elhalasztjuk kevésbé veszélyes időpontra, amikor majd ismét gyülekezhetünk. Az eredeti tervünk szerint annak részét képezi egy rövid kultúrműsor, a könyvbemutatónk és a Lehár-szobor megkoszorúzása is“

- nyilatkozta végül.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.