lapajánló
Az apadó folyó krónikája és a derű kultúráját terjesztő nyelvész
Magyar7 - 16. száma
2024. január 24., 18:43

Egy üzenet a csallóközi múltból

Az egyes régiók, települések múltját bemutató kiadványok száma az 1989-es rendszerváltozást követően örvendetesen megszaporodott. Persze korábban is születtek ilyen munkák, de a szocializmus évtizedeiben elsősorban „politikai megrendelésre” íródtak és céljuk a szocialista rendszer és a kommunista párt sikeres „társadalomépítő” igyekezetének a bemutatása volt. Ezekben a könyvekben áttekintették ugyan a korábbi évszázadok fontosabb eseményeit is, de a szöveg jelentős része inkább az 1948 utáni időszakra fókuszált.

Múltunkról a jelennek
Galéria
+7 kép a galériában
Múltunkról a jelennek
Fotó: Lacza Gergely

A kommunista diktatúra bukását követően azok is bátrabban fogtak bele az ilyen munkába, akik már előzőleg is szert tettek bizonyos gyakorlatra, csak addig nem vethették papírra mindazt, amit gondoltak, de olyanok is akadtak, akik szemléletmódjukon változtattak, s meggyőződésből vagy érdekből igazodtak a megváltozott közeghez. Presinszky Lajos (1939–2010) földrajz–történelem szakon szerzett tanítói oklevelet és éveken át pedagógusként dolgozott, de az 1970-es évektől 1990-ig a dunaszerdahelyi marxista-leninista egyetem („foximaxi egyetem”) igazgatója is volt. 1990-től haláláig a somorjai Honismereti Ház gondnokaként végzett hasznos munkát és elsősorban a csallóközi településekről készült helytörténeti összeállításaival hívta fel magára a figyelmet.

presinszky-alistal.-terkep
Alistál, Tőnye és Felistál régi térképe
Fotó:  Lacza Gergely

A 2004-ben megjelent Múltunkról a jelennek – Alistál, Felistál, Tőnye című kötete egy „kistérség” egykori életét hozza emberközelbe különböző feljegyzések, régi felvételek és levéltári dokumentumok segítségével. A kötethez Alistál korábbi polgármestere, a napokban Csemadok Életműdíjjal kitüntetett Fazekas István írt egyfajta előszót Köszöntöm az olvasót címmel. Ebből idéznék:

Mindnyájunk közös óhaja teljesült avval, hogy a községünk történetéről szóló könyv megjelent (…) Az őseink évszázadokon át építették, szépítették és gyarapították otthonukat, védelmezték a település függetlenségét, s így meg tudtak birkózni minden gonddal, bajjal.”

A könyv a helyi Csemadok-szervezet megalakulásáig tárgyalja az eseményeket. Az azt követő korszak eseményeiről egy később megírandó könyvben terveznek számot adni Fazekas István idézett bejegyzése szerint. Ez tudtommal még nem készült el, de a munka másra vár, hiszen Presinszky Lajos már tizenhárom éve nincs köztünk.

presinszky-.-focicsapat
Az 1940-es évek labdarúgó csapata
Fotó:  Lacza Gergely

A címben említett három település sok-sok vitát követően már a Felvidék zömében magyarok lakta régióinak az anyaországhoz történt visszacsatolását követően egyesült. Erről a következőket olvashatjuk:

A három érintett település (Alistál, Felistál és Tőnye) elöljárósága az egyesítés ellen tiltakozott. A tiltakozást Kővágó János körjegyző (Silavecky József volt körjegyzőt 1939-ben felmentették) írásba foglalta (…) Tőnye község 1939. évi november 9-én megtartott képviselő-testületi gyűlésén a jelenlévők mindegyike az egyesítés ellen szavazott. Ezen álláspontra helyezkedett Felistál község képviselőtestülete is (…) Dóka Sándor járási főszolgabíró 1940 tavaszán személyesen utazott az érintett településekre, hogy a három falu képvielőit »megdolgozza«. Az egyesítés körül zajló vitában több kérdés is felmerült, pl. egy-egy település anyagi-vagyoni helyzete és a majdani egyesített község nevének pontosítása. Elhangzott, hogy az egyesített község megnevezése legyen: Istál, Istál-Tőnye, Tőnye-Istál tb. (…) Alistál, Felistál és Tőnye egyesítése után, Alistál néven bejegyzett község bírója Rásó József (felistáli lakos), helyettes-bíró: Bíró Gyula (alistáli lakos) lett.”
A könyv rengeteg adatot közöl. Ebben nemcsak a népesség alakulásáról, hanem az itt élők felekezeti megoszlásáról is képet kapunk. Fontos fejezet foglalkozik az oktatással, a mezőgazdasági munkákkal, a dűlőnevekkel, a népszokásokkal, a települések közösségi és kulturális életével, a különböző szervezetekkel, az önkéntes tűzoltók tevékenységével és a sportélettel is. Szócikkek szólnak néhány kiemelkedő személyiségről is.

Az ember elszorult szívvel olvassa a két világháborúban elhunyt alistáliak nevét. Csak Szalacsi nevűből hatan haltak meg a nagy háborúban, de a második világégés során is három Szalacsi áldozta életét. A község talán legszomorúbb időszakát, az 1945 utáni magyarellenes intézkedéseket, a kitelepítésekkel kapcsolatos eseményeket a könyv legterjedelmesebb fejezet taglalja (ez 30 oldal). A két világháború közti évek csallóközi magyar sajtójából is számos érdekes hír, cikk került a kötetbe, némelyek egy-egy közismert személy elhunytáról tudósítanak, de vannak akár humorosnak is tűnő, de tulajdonképpen elszomorító írások. Egyet idéznék, ez a Csallóközi Hírlap 1936. évfolyamának július 4-i számában jelent meg:

Meg nem engedett térképet hozott, megbüntették – Tiltott nyomtatvány behozatalának vétségével vádolt Nagy Gyula alistáli gazdálkodó került a komáromi bíróság elé. Nagy Gyula a budapesti mintavásáron járt s egy »Világatlasz« című térképet hozott. A határon megmotozták Nagy Gyulát és a térképet megtalálták nála. Feljelentették. Nagy Gyula azzal védekezett, hogy a nyomtatványt kapta s tartalmát nem ismerte, azt sem tudta, hogy behozatala tilos. Az enyhítő szakasz alkalmazásával 100 korona fő és 50 korona mellékbüntetésre ítélték.”
presinszky-aistal
Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek
Fotó:  Lacza Gergely

Végül ismét Fazekas Istvánt idézem:

Szeretettel ajánlom ezt a könyvet minden család könyvespolcára, minden érdeklődő, olvasni szerető embernek. Azért, hogy szeretetünk és kötődésünk a tájhoz, a faluhoz e könyv által is még szorosabb és erősebb legyen, hogy érezzük, viharos múltunk ma is munkára és helytállásra kötelez.”
presinszky-cseledkonyv
Szolgálati cselédkönyv
Fotó:  Lacza Gergely
presinszky-.-focicsapat
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.