Egy kisváros, nagybetűs irodalommal
Nem mindennapi dolog, hogy az ország keleti szegletében fekvő kisváros egyszer csak a felvidéki magyar irodalmi élet találkozóhelyévé válik. Királyhelmecen azonban ez már kezd hagyománnyá válni: a napokban harmadik alkalommal rendezték meg itt a Felvidéki Magyar Irodalom Napját.
S hogy miért éppen ebben a bodrogközi városban találkoznak évről évre a magyar irodalmi élet jeles képviselői? A válasz egy névben rejlik: Dobos László. A Kossuth-díjas író, szerkesztő és közéleti személyiség itt született, és egész életében a szlovákiai magyar irodalomért és közösségért dolgozott. Születésnapját, október 28-át választotta a Szlovákiai Magyar Írók Társasága az irodalmi ünnep dátumául, Királyhelmec pedig immár harmadik éve ad otthont a rendezvénynek.
Az emlékezés köré az évek során egyre gazdagabb program szerveződött. Találkoznak a kortárs alkotók, elismerik a kiemelkedő életműveket, és a fiatalokat is igyekeznek megszólítani, akik talán éppen egy ilyen alkalomnak köszönhetően kerülnek közelebb az irodalomhoz. Az idei rendezvénysorozat már október 27-én délután elkezdődött a Mailáth József Regionális Múzeumban, ahol a megnyitó mellett különös figyelmet kapott a hetvenedik születésnapját ünneplő Hogya György író köszöntése.
Dobos – a név, ami összeköt
A keddi megnyitón Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke a helyszín történelmi múltját is megidézte. A közeli Borsiban született II. Rákóczi Ferenc és Dobos László alakját állította egymás mellé. Közös vonást látott emberi tartásukban, a szabadság és meggyőződésük melletti kiállásban. Dobos László ugyanis nemcsak íróként, hanem közéleti emberként is sokat tett a szlovákiai magyarságért, és olyan időkben is vállalta véleményét, amikor ez korántsem volt veszélytelen.
Amikor a Szlovákiai Magyar Írók Társaságában felvetődött egy önálló irodalmi ünnep gondolata, nem véletlenül esett rá a választás. A szervezet 2024-ben, az író halálának tizedik évfordulóján rendezte meg először a Felvidéki Magyar Irodalom Napját, amelynek állandó helyszíne Királyhelmec lett. A múzeumban emlékszobát avattak, tudományos tanácskozáson idézték fel munkásságát, és első ízben adták át a róla elnevezett életműdíjat, amelyet Tóth László költő, író vehetett át. A következő évben már Tőzsér Árpádot tüntették ki az elismeréssel, az ünnep pedig egyre gazdagabb programmal, irodalmi találkozóval és a fiatalokat megszólító versennyel gazdagodott.
Hodossy arra is felhívta a figyelmet, hogy Dobos László életútja a mai fiatalok számára is tanulságos lehet, ha ugyanis annak idején egy királyhelmeci fiatalember a magyar irodalom és közélet meghatározó személyiségévé válhatott, miért ne indulhatna el ma is valaki hasonló úton ebből a kisvárosból?
Az irodalom nem csak a könyvek lapjain él
A keddi megnyitón a hetvenéves Hogya Györgyöt, Királyhelmec szülöttét is ünnepelték, aki évtizedek óta aktív szereplője a felvidéki magyar irodalmi életnek. Kürti László József Attila-díjas költő és Török Nándor mellett Pataky Károly polgármester is köszöntötte az ünnepeltet, méltatva a város szellemi életében betöltött szerepét. Hodossy Gyula személyes hangon idézte fel régi alkotótársával az Iródia mozgalom idejére visszanyúló ismeretségüket, és azt is elárulta, hogy az irodalmi ünnep királyhelmeci megszervezésében kezdettől fogva Hogyára támaszkodott. A helyi kulturális életet íróként, szerkesztőként és szervezőként is gazdagító ünnepeltnek külön megköszönte az elmúlt három év munkáját.
Szerdán a résztvevők előbb Tolvaj Bertalan emléktáblájánál, majd Dobos László szobránál helyezték el a tisztelet virágait. Ezt követően a múzeumban szakmai tanácskozást tartottak, amelynek középpontjában ezúttal a nemzedéki antológiák szerepe állt a felvidéki magyar irodalomban. A helyi iskolákban is rendhagyó találkozások zajlottak: Póda Erzsébet, Lőrincz P. Gabriella és Z. Németh István írók, költők ezúttal nem egy könyv lapjain, hanem személyesen találkozhattak a diákokkal.
A Dobos László ifjúsági prózamondó versenyen a fiatalok előadói tehetségüket mutathatták meg, a Sodrásban című prózaíró pályázat pedig azoknak kínált lehetőséget, akik maguk is történeteket szeretnek alkotni. A két verseny eredményét az ünnepi gálán hirdették ki, ahol a legjobbak átvehették jutalmukat. Ki tudja, talán éppen közülük kerülnek ki azok, akik néhány évtized múlva már nem versenyzőként, hanem ünnepelt alkotóként térnek vissza Királyhelmecre.
A szerdai gálán a Dobos László-életműdíjat Hodossy Gyulának, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének ítélték oda, akinek munkásságát Dupka György író, újságíró méltatta. Ugyancsak az ünnepség keretében adták át Dobos László posztumusz királyhelmeci díszpolgári kitüntetését, amelyet gyermekei vettek át.
Az irodalomnak nincs peremvidéke
Királyhelmec földrajzilag távol esik az ország nagy kulturális központjaitól, ám az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy ez nem lehet akadálya egy országos jelentőségű rendezvény meghonosításának. A bodrogközi kisváros számára különleges megtiszteltetés, hogy Dobos László szülőhelyeként a felvidéki magyar irodalom ünnepének állandó házigazdája lehet. Az önkormányzat kezdettől aktívan részt vállal a lebonyolításban: térítésmentesen biztosít helyiségeket a programokhoz, és ajándékokkal is támogatja a rendezvényt. Hodossy Gyula a keddi megnyitón külön is megköszönte a város és a helyi intézmények szívélyes fogadtatását.
Pataky Károly polgármester az ünnepi gálán arról beszélt, miért különösen bensőséges ez az alkalom a királyhelmeciek számára.
– Egy író szülőhelye több egyszerű életrajzi adatnál – fogalmazott, felidézve a gyermekkor hangjait, az ismerős arcokat, a tájat és a nyelvet, amelyek később az alkotó világának részévé válnak. Dobos László messzire jutott szülővárosából, de műveiben tovább élt a Bodrogköz, az itt élők sorsa, küzdelmei és reményei. Írásai révén mindez a magyar irodalom közös emlékezetének részévé vált.
A város idén posztumusz díszpolgári címmel is kifejezte megbecsülését egykori szülötte iránt. Pataky Károly azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az elismerés kötelezettséggel jár.
– Ezzel az elismeréssel feladatot is vállalunk. Azt szeretnénk, hogy Dobos László neve és munkássága a fiatalabb nemzedékek számára is ismertté váljon, könyveit új olvasók vegyék kézbe, és az emlékezés ne merüljön ki az ünnepi alkalmakban – hangsúlyozta a polgármester.
Az író lánya, Dobos Éva évről évre külföldről utazik haza az ünnepre, ezúttal pedig testvérével, ifj. Dobos Lászlóval együtt vehette át édesapjuk posztumusz díszpolgári kitüntetését. S bár Dobos László maga már nem térhet vissza szülővárosába, a családja, az emléke és mindaz, amit képviselt, évről évre hazatalál.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/45. számában.
