Dunaszerdahelyen vendégeskedett Szabó Zoltán Attila író, rendező
2023. március 2-án, csütörtökön a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban a SZMÍT vendége volt Szabó Zoltán Attila író, újságíró, filmrendező, a Nyugat Ma szépirodalmi folyóirat egyik alapítója, a Nyugat Plusz folyóirat főszerkesztője. Beszélgetőpartnere Nagy Erika, a SZMÍT egykori titkára volt, akinek segítségével színes képet kaptunk Szabó munkásságáról, továbbá részletesebben is szó esett az Újnyugat Irodalmi Körhöz fűződő kiadványokról, aktivitásokról, főképp a Nyugat Plusz Extra antológiáról.
Az érdeklődők először egy erre a napra készült videó-összeállítást láthattak, amely Szabó Zoltán Attila munkásságának egy szeletét villantotta fel. Bevezetőjében Nagy Erika elárulta, hogy a vendégével a SZMÍT már évtizedek óta jó kapcsolatokat ápol és ha bármilyen programra, előadásra volt szükség, vagy ha épp közösen terveztek volna valamit, rá mindig számíthattak.
A Nyugat Plusz folyóirat 13 éve létezik, s először Nyugat Ma néven jelent meg. Szabó szerint már akkor sikerült valami olyasmit felmutatniuk, ami formailag is különlegesnek, érdekesnek számított, és a megújulás során is a minőséget tartották szem előtt, természetesen nemcsak formai értelemben. A tudatos építkezést alátámasztandó a főszerkesztő a kiadványaik borítóját hozta fel példaként. A folyóirat 10. születésnapja alkalmából készült összegző kiadványuk borítóján a grafikusuk, Kisteleki Dóra révén már Szindbád szerepelt, még maszk nélkül, az ugyancsak az ünnepi évben megjelentetett 2. összegző kiadványban azonban Krúdy hallhatatlan hőse már maszkot viselt, a 2021-ben napvilágot látott Újnyugat Antológia kötet borítóján Szindbád, mint szájmaszkos rikkancs látható, majd a 2023-nak “címzett” Nyugat Plusz Extra antológián Szindbád, mint a béke hírnöke üzen a nagyvilágnak. A cilinderes alak puskájának csövéből csokor virág lóg ki. Nyilván a Szindbád-sorozat sok mindent elárul az Újnyugat Irodalmi Kör, illetve kiadványaik koncepciójáról. Szindbád alakja újra és újra visszatér, a 2021-es Újnyugat Antológia borítóján is szerepel, de szájmaszkban, ami ismét egy kapcsolódási pont az akkori jelennel. Az új antológia címlapján egy virággal a kezében pedig a békét hirdeti.
- mesélte a főszerkesztő.
Az Újnyugat Irodalmi Kör nem egy hagyományőrző egylet, nem koszorúőzni járunk, hanem itt és most alkotunk, fejtette ki Szabó. Az is fontos része munkánknak, hogy minden beküldött anyagra válaszolunk, vagy legalábbis ügyelünk rá, hogy válaszoljunk, mert az ellenkezője azért nagyon sok szerkesztőségnél megtörténik, folytatta. Az is lényeges része az Újnyugat-missziónak, hogy több generációs projekt; különböző gondolkodású, világlátású emberek, tehetséges alkotók bázisa.
A friss kötetben például nagyon fiatal, gimnazistakorú szerzőink is vannak, akiknek a neve és írása pontosan ugyanolyan betűméretben és tördelésben szerepel a kötetben, s ennek üzenetjellege van, mesélte a főszerkesztő. A Nyugat Plusz Extra kiadványban a felvidéki szerzők közül Hodossy Gyula, Tőzsér Árpád, Bolemant László, Varga Imre, Fellinger Károly, Z. Németh István, Száraz Pál, Petőcz András és Jancsó Péter írásai is szerepelnek. Szabó kifejtette, hogy egyes kiadók és irodalmi folyóiratok bizonyos nevek, haverok vagy ideológiák köré szerveződnek, de az ő esetükben mindig a mű van a fókuszban, és teljesen mindegy, hogy ki teszi le az asztalra, ha minőségről van szó. Hogy ennyi felvidéki szerepel az antológiában, az a minőséget jelzi, húzta alá a mondandóját a főszerkesztő.
Szabó Zoltán Attila és Kálloy Molnár Péter rendszeres résztvevői a SZMÍT által szervezett fiatal írók táborának. A közismert színész felolvasásokkal, megzenésített versekkel színesíti a programot, de nem mellesleg ő is a szerkesztőbizottság tagja, és versei is megjelennek a lapban.
Az irodalmi esten a Tabán a világ közepe című könyvről is szó volt. A kötet előszavát dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője jegyzi, az utószót pedig Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész, költő, a Nyugat Plusz szerzője írta. A könyvhöz kapcsolódik egy, a magyar kultúra napján készült videó is, amely megörökítette a Talány Akusztik nevű zenei formáció közreműködését a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 40 tagú gyermekkórusával. A Tabán-blues című dalt adják elő közösen. Ennek kapcsán azt illik tudni, hogy Szabó Zoltán Attila, aki Schwalm Zoltán néven írja verseit, egyúttal házigazdája a Jókai Anna Szalonban a Tabán-sztorik elnevezésű zenés, irodalmi, helytörténeti előadásoknak is, és a Talány Akusztik nevű zenei formáció egyik alapítója, szövegírója.
állapította meg Szabó az együttműködésről.
Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere így ír a könyvről előszavában:
Az esten még szó esett Szabó Zoltán Attila Tabló 1. és 2. című interjúköteteiről is, amelyekben a szerző negyedszázad alatt készített interjúkból válogatott össze két kötetre valót olyan személyiségekkel, akik jelenlétükkel és művészetük révén nagyon sokkal járultak hozzá a magyar kultúra gyarapodásához. A szintén Szabó által jegyzett K.Ö.R. (Kálloy összes rövidítve) című könyv kiadói fülszövegében, leírásában a következőket olvashatjuk:
Innen kapcsolódtunk a Koronatanú című dokumentumfilmhez, melyben Hetényi Károly nyilatkozik. Hetényi Károly egy árvaházból kilépve lett a New York Palota inasa, akiből később egy legendás pincér lett. A Nyugat koronatanúja megjárta az orosz frontot, dolgozott malomban, volt keszonos és még Karinthy inasa is.
Szabó Zoltán Attila kedves vendégként egy kis tömény nedűt is hozott az érdeklődőknek. A stílszerűen A Tabán a világ közepe nevű, cigánymeggyből készült bivalyerős pálinka nagy sikert aratott a közönség körében.
