Budapest a magyar nép zivataros évtizedeiben

2020. november 23., 20:44
Ollé Tamás

Kondor Vilmos 2008-ban jelentette meg Budapest Noir című regényét, amellyel nemcsak egy egész sorozatot indított útjára, de egy konkrét történelmi-krimi univerzumot is létrehozott, amely ez idáig 7 regényből és 2 elbeszéléskötetből áll.

A keményvonalas krimirajongók és a kortárs magyar irodalmat figyelemmel követők számára minden bizonnyal nem okozott nagy meglepetést, amikor 2016 elején bejelentették, hogy film készül Kondor Vilmos Budapest Noir című regényéből.

Az író ekkortájt már ismert volt a kortárs irodalmon belül: 2012-ben jött ki a Bűnös Budapest könyvsorozat lezáró része, a Budapest novemberben, azóta pedig Kondor megírta a Szent-Korona trilógiát, amely sorozat szintén a magyar történelem egyes korszakaiba kalauzolta el az olvasót. 

A titokzatos Kondor Vilmos

Kondor Vilmosra több fórumon is úgy hivatkoznak, mint a magyar krimi megteremtőjére, megalapozójára. Az író ugyanakkor egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy attól, hogy az elmúlt 50-60 évben nem született kiemelkedő alkotás, még igen is létezett magyar krimi. Kondorra gyakran hivatkoznak rejtőzködő íróként, mivel interjút kizárólag e-mailben ad, és elmondása szerint nem szereti a nyilvánosságot – úgy véli ugyanis, hogy nem a szerző a fontos, hanem maga a regény.

Az írónak több interjúban is feltették a kérdést, hogy kiket olvas, és hogy kik voltak rá nagy hatással. A Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes című novelláskötet utószavában úgy fogalmaz: “...ámulattal olvastam azoknak a zsurnalisztáknak a munkáit, akik kulcsszerepet játszottak a magyar újságírás hős- és fénykorának születésében.” Kondor olyan neveket említ, mint Tábori Kornél, Nádas Sándor, Tarján Vilmos.

Kondor
Budapest, Budapest, te csodás...

A Bűnös Budapest sorozat fő erőssége annak sajátos történelmi atmoszférájában, illetve annak a két főszereplőn keresztül történő ábrázolásában rejlik. Az egyik Gordon Zsigmond, bűnügyi újságíró, aki 1930-ban tért haza Amerikából. A másik pedig maga Budapest. Kondornak hála megelevenednek előttünk a két világháború közti magyar társadalom szereplői és ikonikus helyszínei: rikkancsok, zsurnaliszták, kávéházak, mulatók, külvárosi nyomortelepek, színházak, vagy épp a kor ismert politikusai, sportolói és más személyei kerülnek közelebb hozzánk. Ez utóbbi egyébként szinte az összes regényre igaz. A Bűnös Budapest sorozat egyik sajátos hangulati eleme, hogy az író olyan, valóságban is létező személyeket hoz be a képbe, akik az adott korban, vagy a magyar történelem egy későbbi szakaszában játszottak fontosabb szerepet.

Kondor

A következőkben sorra vesszük a Bűnös Budapest ciklus regényeit, bemutatva azokat, természetesen spoilermentesen, azaz nem árulunk el részleteket a cselekmény kimenetelét illetően.

Budapest Noir

1936-ban járunk, az ország a nemrég elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnököt gyászolja, miközben Adolf Hitler és a nemzetiszocialista Németország egyre erősödik. Ebben a légkörben lép színre Gordon Zsigmond, aki Az Est című lap bűnügyi tudósítójaként próbál meg utánajárni egy rejtélyes körülmények közt meggyilkolt zsidó lány ügyének. Zsigmond azonban mindenütt akadályokba ütközik, és egyre több kérdőjel merül fel az eset kapcsán. 

Kondor

Címével ellentétben a Budapest Noir egy mezei krimi, klasszikus noir elemeket csak elvétve tartalmaz. A regény igazi ereje ugyanakkor a korrajzban rejlik – Kondor Vilmos lebontja a mítoszt az idealizált két világháború közti Magyarországról, bemutatva annak egy másik, kevésbé ismert, bűnös oldalát.

Bűnös Budapest

A történet szerint 1939 szeptemberében járunk. Németország megkezdte Lengyelország lerohanását, Gordon Vilmos pedig a (Kárpátalja visszatérését követően újból létező) magyar-lengyel határon tartózkodik, mint a Magyar Nemzet tudósítója. Itt, a lengyel menekültek előtt megnyitott határon bukkan fel három titokzatos, vöröskeresztes teherautó, amelyek megállás nélkül hajtanak tovább Magyarországra. Gordon gyanúját tovább növelik a Budapesten történő rejtélyes halálesetek, a titkos kártyabarlangok, miközben egy, az egész várost átszövő bűncselekmény kezd körvonalazódni előtte. 

Kondor

A ciklus névadó regényében ezúttal egy fokkal gyengébb bűnügyi vonalat kapunk. Emellett a történet két szálon halad: Gordon mellett megismerkedünk Nemes Sándorral, a nyugalmazott detektív-főfelügyelővel, akinek a lengyel katonáknak szánt morfiumszállítmányt kell megtalálnia, és csak idő kérdése, hogy útjaik keresztezzék egymást.

A Bűnös Budapest ugyanakkor nem csupán a második világháború kitörése miatt válik sötétebb tónusúbbá, mint elődje. 1939-ben Magyarországon bevezették a sajtócenzúrát, a regényben több utalás is van a rettegett titkosrendőrségre, egyszóval Kondor Vilmos a sorokon keresztül is igyekszik éreztetni a nemzet felett egyre gyülekező sötét felhőket.

A budapesti kém

A sorozat harmadik része, A budapesti kém azonban már inkább közelebb áll a politika thrillerhez, mintsem a krimihez, vagy noir történethez. 

Kondor

1943 végén járunk, a keleti fronton magyar katonák tízezrei, az ország pedig hivatalosan is hadban áll az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és persze a Szovjetunióval. Miközben Budapesten a német megszállástól és a felsőbb körökbe beférkőzött német kémektől tartanak, a miniszterelnök és néhány támogatója próbál tárgyalásokat kezdeményezni a szövetségesekkel egy esetleges különbékéről.

A budapesti kém ebben a kaotikus, igencsak vészjósló időszakban játszódik, Kondor pedig újfent csavar egyet a jól bevált formulán. A sorozat esetében először háttérbe szorul Budapest, Gordon ugyanis egy titkos megbízást teljesítvén beutazza Európát, így megfordul Londonban és Velencében is.

Hangulat tekintetében A budapesti kém túltesz az előző részeken, és az olvasót akarva-akaratlanul is egyfajta baljós érzés keríti hatalmába, mintha mi magunk is versenyt futnánk az idővel, és érezzük, hogy itt bizony már nem kicsi a tét.

Budapest romokban

A Bűnös Budapest ciklus negyedik kötetében Kondor ismét csak változtatott a bevált formán. A Budapest romokban című folytatás fejezetei ugyanis időrend szempontjából nem lineárisak.  A fő történetszál 1946 nyarán játszódik, amikor is a Teréz körúton véres merényletet követnek el két szovjet katona ellen. A különböző dátumokkal ellátott fejezetek ugyanakkor betekintést nyújtanak az 1944-es és 1945-ös eseményekbe is. Látjuk Budapest ostromát, a városban uralkodó kilátástalanságot, az ostromot követő állapotokat, a felszabadulást követő zűrzavart és a városban működő bűnszervezeteket.

Kondor

Emellett a politikai-történelmi háttér és környezet nyomasztóbb, mint valaha, köszönhetően a Vörös Hadsereg folyamatos jelenlétének, a politikai rendőrség működésének és az egyre gyakrabban felmerülő, rettegett Andrássy út 60-nak.

A Budapest romokban elsősorban azoknak fog tetszeni, akiket mindig is érdekelt, milyen volt Budapest az ostrom és a második világháború után, illetve, hogy az országban lévő szovjet hadsereg jelenléte és az egyre erősödő kommunisták milyen szerepet játszottak az 1945 utáni Magyarország korai szakaszában.

Budapest novemberben
Kondor

A ciklus utolsó regényében aztán egy minden addiginál nagyobb volumenű történetet kapunk azzal, hogy Kondor az olvasót az 1956-os forradalom és szabadságharc kellős közepébe kalauzolja. Ezúttal 10 évet ugrunk az időben: 1956-ban járunk, Gordon és kedvese, Krisztina Bécsben élnek. Egy nap azonban nyugtalanító híreket kapnak Budapesten élő nevelt lányukról, így kénytelenek visszatérni Magyarországra.

A Bűnös Budapest lezáró része ugyanakkor egy fokkal erősebb krimi szálat kapott, mint az előző rész. Gordonék természetesen a forradalom idején érkeznek Budapestre, és Magyarországon töltött napjaik egybeesnek az ‘56-os eseményekkel. A főhős ugyanakkor nem sodródik bele a történésekbe, és ezen a ponton is megmutatkozik a regény erőssége. Kondor Vilmos ugyanis az 1956-os eseményeket a saját története alá rendeli, és nem fordítva. A forradalom, az utcai harcok, a pesti zűrzavar mind-mind a háttér kitöltéséül szolgálnak, mialatt Gordont végig saját motiváció vezérlik.

Szélhámos Budapest

Utójáték, avagy ráadás. A Szélhámos Budapest című regény 2016-ban jelent meg, amely nem folytatás, hanem egy előzmény. A történet 1930-ban játszódik, Gordon Zsigmond nemrég tért haza az USA-ból, Philadelphiából, ahol bűnügyi újságíróként dolgozott. Gordon 10 évig volt távol Magyarországtól, a Szélhámos Budapest pedig egy korábban nem látott Budapestet mutat be.

Az időbeli visszaugrás érezhető a regény hangulatán is, amely könnyed, kellemes és romantikus, noha Kondor a regény címéhez hűen bemutat egy minden hájjal megkent, szélhámosokkal és svindlerekkel teli réteget is. Fontos megjegyezni, hogy már a Budapest Noir idején is érezhető volt az erős politikai nyomás, Magyarország jobbra tolódása, illetve Németország felé történő orientálódása. Ez a Szélhámos Budapest esetén egyáltalán nem érződik, lévén, hogy egy évvel jártunk az 1929-es nagy gazdasági világválság kitörése után, amely a bethleni-konszolidáció következtében fellendülő Magyarországot is súlyosan érintette.

A haldokló részvényes + A budapesti gengszter

Bár Gordon Zsigmond története 1956-ban lezárult, az utóbbi években a Bűnös Budapest sorozat még két kötet erejéig visszatért. 2018-ban jelent meg A haldokló részvényes című elbeszéléskötet – mely a címadó novella kivételével megegyezik a 2012-es Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes c. novelláskötettel – összesen 11 rövidebb-hosszabb történetet tartalmaz, amelyek 1922 és 1937 között játszódnak.

Kondor

A budapesti gengszter ugyanakkor a sorozat legfrissebb részeként veszi el a „nulladik epizód” címet a Szélhámos Budapesttől. A tavaly megjelent regény 1929-ben, a szesztilalom idején játszódik, a helyszín pedig ezúttal az Amerikai Egyesült Államok és Philadelphia városa.

Kövesse facebook oldalunkat is!